#22Jb.;JÔB KŮNYVE ^1.1 Vala őz f÷ld‰n egy ember, a kinek Jb vala a neve. Ez az ember feddhetetlen, igaz, istenf‰l vala ‰s b“n-gy“l÷l. ^1.2 Sz’let‰k pedig n‰ki [Ez‰k. 14,14.] h‰t fia ‰s hßrom leßnya. ^1.3 Đs vala az marhßja: h‰tezer juh, hßromezer teve ‰s ÷tszßz igabarom ‰s ÷tszßz szamßr; csel‰dje is igen sok vala, ‰s ez a f‰rfi” nagyobb vala keletnek minden fißnßl. ^1.4 Eljßrtak vala pedig az fiai‰s vend‰gs‰get szerz‰nek otthon, kiki a maga napjßn. Elk’ldtek ‰s meghŤvtßk vala az hßrom hugokat is, hogy egy’tt egyenek ‰s igyanak vel÷k. ^1.5 Mikor pedig a vend‰gs‰g napjai sorra lejßrtak vala, elk’lde ‰rt÷k Jb ‰s megszentel‰ ket, ‰s jreggel felserkene ‰s ßldozik vala ‰gßldozattal mindnyßjuk szßma szerint; mert ezt mondja vala Jb: Hßtha v‰tkeztek az ‰n fiaim ‰s gonoszt gondoltak az Isten ellen az sziv÷kben! Így [vers 1.] cselekedik vala Jb minden napon. ^1.6 Ln pedig egy napon, hogy elj÷v‰nek az Istennek fiai, hogy udvaroljanak az őr eltt; ‰s elj÷ve a Sßtßn is [1 Kir. 22,19-21.] k÷z÷tt÷k. ^1.7 Đs monda az őr a Sßtßnnak: Honn‰t j÷sz? Đs felele a Sßtßn az őrnak ‰s monda: K÷r’lker’ltem [1 P‰t. 5,8.] ‰s ßt meg ßt jßrtam a f÷ldet. ^1.8 Đs monda az őr a Sßtßnnak: Đszrevetted-‰ az ‰n szolgßmat, Jbot? Bizony nincs hozzß hasonl a f÷ld÷n: feddhetetlen, igaz, istenf‰l, ‰s b“ngy“l÷l. ^1.9 Felele pedig az őrnak a Sßtßn, ‰s monda: Avagy ok n‰lk’l [Đsa. 45,19.] f‰li-‰ Jb az Istent? ^1.10 Nem te vetted-‰ k÷r’l t magßt, hßzßt ‰s minden‰t, a mije van? Keze munkßjßt megßldottad, marhßja igen elszaporodott e f÷ld÷n. ^1.11 De bocsßssad csak rß a te kezedet, verd meg mindazt, a mi az ÷v‰, avagy nem ßtkoz-‰ meg [vers 20.22.] szemtl-szembe t‰ged?! ^1.12 Az őr pedig monda a Sßtßnnak: Ím‰, mindazt, a mije van, kezedbe adom; csak magßra ne nyujtsd ki kezedet. Đs kim‰ne [1 Kir. 22,22.] a Sßtßn az őr ell. ^1.13 Ln pedig egy napon, hogy az fiai ‰s leßnyai esznek ‰s bort isznak vala az elssz’l÷tt [vers 18.] bßtyjoknak hßzßban. ^1.14 Đs k÷vet j÷ve Jbhoz, ‰s monda: Az ÷kr÷k szßntanak, a szamarak pedig mellett÷k legel‰sznek vala. ^1.15 De a Sabeusok rajtok ’t‰nek ‰s elhajtßk azokat, a szolgßkat pedig fegyverrel ÷l‰k meg. Csak ‰n magam szalad‰k el, hogy hŤrt adjak n‰ked. ^1.16 M‰g szl vala ez, mikor j÷ve egy mßsik, ‰s monda: Istennek t’ze es‰k le az ‰gbl, ‰s meg‰get‰ a juhokat ‰s a szolgßkat, ‰s megem‰szt‰ ket. Csak ‰n magam szalad‰k el, hogy hŤrt adjak n‰ked. ^1.17 M‰g ez is szl vala, mikor j÷ve egy mßsik, ‰s monda: A Kßldeusok hßrom csapatot alkotßnak ‰s rß’t‰nek [vers 3.] a tev‰kre, ‰s elhajtßk azokat; a szolgßkat pedig fegyverrel ÷l‰k meg, csak ‰n magam szalad‰k el, hogy hŤrt adjak n‰ked. ^1.18 M‰g ez is szl vala, mikor j÷ve egy mßsik, ‰s monda: A te fiaid ‰s leßnyaid esznek ‰s bort isznak vala az elssz’l÷tt bßtyjoknak hßzßban; ^1.19 Đs Ťm‰ nagy sz‰l tßmada a puszta fell, megrendŤt‰ a hßz n‰gy szegelet‰t, ‰s rßszakada az a gyermekekre ‰s [vers 5. r‰sz 3,25.] meghalßnak. Csak ‰n magam szalad‰k el, hogy hŤrt adjak n‰ked. ^1.20 Akkor felkele Jb, megszaggatß k÷nt÷s‰t, megberetvßlß a fej‰t, ‰s a f÷ldre es‰k ‰s leborula. ^1.21 Đs monda: MezŤtelen [Pr‰d. 5,15. 1 Tim. 6,7.] j÷ttem ki az ‰n anyßmnak m‰h‰bl, ‰s mezŤtelen t‰rek oda, [r‰sz 17,13.] vissza. Az őr adta, az őr vette el. Âldott legyen az őrnak neve! ^1.22 Mindezekben nem [vers 11.] v‰tkez‰k Jb, ‰s Isten ellen semmi illetlent nem cseleked‰k. ^2.1 Ln pedig, hogy egy napon elj÷v‰nek az Istennek fiai, hogy udvaroljanak az őr eltt. Elj÷ve a Sßtßn [r‰sz 1,6.11.] is k÷z÷tt÷k, hogy udvaroljon az őr eltt. ^2.2 Đs monda az őr a Sßtßnnak: Honn‰t j÷sz? Đs felele a Sßtßn az őrnak, ‰s monda: K÷r’lker’ltem ‰s ßt meg ßtjßrtam a f÷ldet. ^2.3 Monda pedig az őr a Sßtßnnak: Đszrevetted-‰ az ‰n szolgßmat, Jbot? Bizony nincs a f÷ld÷n olyan, mint ; feddhetetlen, igaz, istenf‰l, b“ngy“l÷l. M‰g ersen ßll a feddhetetlens‰g‰ben, noha [r‰sz 1,20-22.] ellene ingerelt‰l, hogy ok n‰lk’l rontsam meg t. ^2.4 Đs felele a Sßtßn az őrnak, ‰s monda: Brt br‰rt; de mindent a mije van, odaad az ember az ‰let‰‰rt. ^2.5 Az‰rt bocsßsd ki csak a te kezedet, ‰s verd meg t csontjßban ‰s test‰ben: avagy nem ßtkoz-‰ meg szemtl-szembe t‰ged? ^2.6 Monda pedig az őr a Sßtßnnak: Ím‰ kezedbe van , [2 Kor. 12,7.] csak ‰let‰t kim‰ld. ^2.7 Đs kim‰ne a Sßtßn az őr ell, ‰s megver‰ Jbot [r‰sz 16,8.] undok fek‰lylyel talpßtl fogva a feje tetej‰ig. ^2.8 Đs vn egy cserepet, hogy azzal vakarja magßt, [r‰sz 16,8.] ‰s Ťgy ’l vala a hamu k÷zepett. ^2.9 Monda pedig n‰ki az [r‰sz 19,17.] feles‰ge: Ersen ßllasz-‰ m‰g mindig a te feddhetetlens‰gedben? Âtkozd meg az Istent, ‰s halj meg! ^2.10 Ř pedig monda n‰ki: őgy szlsz, mint szl egy a bolondok k÷z’l. Ha mßr a jt elvett’k [Đsa. 45,7. Âms 3,6.] Istentl, a rosszat nem vennk-‰ el? Mindezekben sem v‰tkez‰k Jb az ajkaival. ^2.11 Mikor pedig meghallß Jbnak hßrom barßtja mind ezt a nyomor”sßgot, a mely esett vala rajta: elj÷ve mindenik az lak hely‰bl: a t‰mßni Elifßz, a sukhi Bildßd ‰s a naamai Czfßr; ‰s elv‰gez‰k, hogy egy’tt mennek be, hogy bßnkdjanak vele ‰s vigasztaljßk [1 Krn. 7,22.] t. ^2.12 Đs a mint rßvet‰k szem÷ket tßvolrl, nem ismer‰k meg t, ‰s fenhangon zokognak vala; azutßn pedig megszaggatß kiki a maga k÷nt÷s‰t, ‰s port hint‰nek fej÷kre ‰g fel‰. ^2.13 Đs ’l‰nek vele h‰t [1 Sßm. 31,13.] napon ‰s h‰t ‰jszakßn a f÷ld÷n, ‰s nem szla egyetlen egy szt egyik sem, mert lßtjßk vala, hogy igen nagy az fßjdalma. ^3.1 Ezutßn megnyitß Jb az szßjßt, ‰s megßtkozß [Jer. 20,14.18.] az napjßt. ^3.2 Đs szla Jb, ‰s monda: ^3.3 Veszszen el az a nap, a melyen sz’lettem, ‰s az az ‰jszaka, a melyen azt mondtßk: fi” fogantatott. ^3.4 Az a nap legyen s÷t‰ts‰g, ne t÷rdj‰k azzal az Isten onn‰t fel’l, ‰s vilßgossßg ne f‰nylj‰k azon. ^3.5 Tartsa azt fogva s÷t‰ts‰g ‰s a halßl ßrny‰ka; felh lakozz‰k rajta, nappali borulatok tegy‰k rettenetess‰. ^3.6 Az az ‰jszaka! S“r“ s÷t‰ts‰g fogja be azt; ne soroztass‰k az az esztendnek napjaihoz, ne szßmlßltass‰k a hnapokhoz. ^3.7 Az az ‰jszaka! Legyen az magtalan, ne legyen ÷rvendez‰s azon. ^3.8 Âtkozzßk meg azt, a kik a nappalt ßtkozzßk, a kik bßtrak felingerelni a leviathßnt. ^3.9 S÷t‰t’ljenek el az estv‰j‰nek csillagai; vßrja a vilßgossßgot, de az ne legyen, ‰s ne lßssa a hajnalnak pirjßt! ^3.10 Mert nem zßrta be az ‰n anyßm m‰h‰nek ajtait, ‰s nem rejtette el szemeim ell a nyomor”sßgot. ^3.11 M‰rt is nem haltam [r‰sz 10,18. Jer. 20,18.] meg fogantatßsomkor; m‰rt is ki nem multam, mihelyt megsz’lettem? ^3.12 M‰rt vettek fel engem t‰rdre, ‰s m‰rt az emlkre, hogy szopjam?! ^3.13 Mert most fek’dn‰m ‰s nyugodnßm, aludnßm ‰s akkor nyugton pihenhetn‰k - ^3.14 Kirßlyokkal ‰s az orszßg tanßcsosaival, a kik magoknak khalmokat ‰pŤtenek. ^3.15 Vagy fejedelmekkel, a kiknek aranyuk van, a kik ez’sttel t÷ltik meg hßzaikat. ^3.16 Vagy m‰rt nem lettem olyan, mint az elßsott, id‰tlen gyermek, mint a vilßgossßgot sem lßtott kisdedek? ^3.17 Ott a gonoszok megsz’nnek a fenyeget‰stl, ‰s ott megnyugosznak, a kiknek erej÷k ellankadt. ^3.18 A foglyok ott mind megnyugosznak, nem halljßk a szorongatnak szavßt. ^3.19 Kicsiny ‰s nagy ott ‰s a szolga az urßtl szabad. ^3.20 M‰rt is ad a nyomorultnak vilßgossßgot, [r‰sz 6,9.] ‰s ‰letet a keseredett sziv“eknek? ^3.21 A kik a halßlt vßrjßk, de nem j÷n az, ‰s szorgalmasabban keresik mint az elrejtett kincset. ^3.22 A kik nagy ÷r÷mmel ÷rvendeznek, vigadnak, mikor megtalßljßk a koporst. ^3.23 A f‰rfi”nak, a ki ”tvesztbe jutott, ‰s a kit az Isten bekerŤtett k÷r÷sk÷r’l. ^3.24 Mert kenyerem gyanßnt van az ‰n fohßszkodßsom, ‰s shajtßsaim ÷m÷lnek, [r‰sz 16,16.] mint habok. ^3.25 Mert a mitl [r‰sz 1,5.31,23.] remegve remegtem, az j÷ve reßm, ‰s a mitl rettegtem, az es‰k rajtam. ^3.26 Nincs b‰kess‰gem, sem nyugtom, sem pihen‰sem, mert nyomor”sßg tßmadt reßm. ^4.1 Đs felele a t‰mßni Elifßz, ‰s monda: ^4.2 Ha szlni prbßlunk hozzßd, zokon veszed-‰? De hßt ki bŤrnß t’rtztetni magßt a besz‰dben? ^4.3 Ím‰ sokakat oktattßl, ‰s a megfßradott kezeket [Đsa. 53,3.] megersŤtetted; ^4.4 A tßntorgt a te besz‰deid fentartottßk, ‰s a reszket t‰rdeket megersŤtetted; ^4.5 Most, hogy rßd j÷tt , zokon veszed; hogy t‰ged ‰rt elrettensz! ^4.6 Nem bizodalmad-‰ a te istenf‰lelmed, [r‰sz 1,8.2,10.] s nem rem‰nys‰ged- ‰ utaidnak becs’letess‰ge? ^4.7 Eml‰kezz‰l, k‰rlek, ki az, a ki elveszett ßrtatlanul, ‰s hol t÷r÷ltettek el az igazak? ^4.8 A mint ‰n lßttam, a kik hamissßgot szßntanak ‰s gonoszsßgot [P‰ld. 22,8. Hs. 10,13.14.] vetnek, ugyanazt aratnak. ^4.9 Az Istennek lehellet‰tl [Đsa. 11,4. 2 Thess. 2,8.] elvesznek, az haragjßnak szel‰tl elpusztulnak. ^4.10 Az oroszlßn ordŤtßsa, a sakßl ’v÷lt‰se, ‰s az oroszlßn-k÷lyk÷k fogai megsemmis’lnek. ^4.11 Az agg oroszlßn elv‰sz, ha nincs martal‰ka, a nst‰ny oroszlßn k÷lykei elsz‰lednek. ^4.12 Sz lopdz‰k hozzßm, s valami nesz ’t‰ meg abbl f’lemet. ^4.13 Đjjeli lßtßsokon val t÷preng‰sek k÷z÷tt, mikor m‰ly ßlom fogja el az embereket. ^4.14 F‰lelem szßlla rßm, ‰s retteg‰s, s megreszkettet‰ minden csontomat. ^4.15 Valami szellem suhant el elttem, s testemnek szre felborzold‰k. ^4.16 Megßlla, de ßbrßzatjßt f÷l nem ismer‰m, egy alak vala szemeim eltt, m‰ly csend, ‰s szt hall‰k: ^4.17 Vajjon a haland igaz-‰ [r‰sz 35,2. Zsolt. 130,3.] Istenn‰l: az teremtje eltt tiszta-‰ az ember? ^4.18 Ím‰ az szolgßiban sem bŤzhatik ‰s az angyalaiban is talßl hibßt: ^4.19 Mennyivel inkßbb a sßrhßzak lakosaiban, a kiknek fundamentumok a porban van, ‰s k÷nnyebben sz‰tnyomhatk a molynßl?! ^4.20 Reggeltl estig gy÷trdnek, s a n‰lk’l, hogy ‰szrevenn‰k, elvesznek ÷r÷kre. ^4.21 Ha kiszakŤttatik bell÷k sßtoruk k÷tele, nem halnak-‰ [Zsolt. 49,11.] meg, ‰s pedig b÷lcsess‰g n‰lk’l? ^5.1 Kißlts csak! Van-‰, a ki felelne n‰ked? A szentek k÷z’l melyikhez fordulsz? ^5.2 Mert a bolondot bosz”sßg ÷li meg, az egy’gy“t pedig buzgsßg veszti el. ^5.3 Lßttam, hogy egy bolond gy÷kerezni kezdett, [Zsolt. 37,35.36.] de nagy hamar megßtkoztam sz‰p hajl‰kßt. ^5.4 Fiai messze estek a szabadulßstl: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a ki kimentse ket. ^5.5 A mit learatnak n‰ki, az ‰hez eszi meg, a t÷viskerŤt‰sbl is elviszi azt, kincseiket trvetk nyelik el. ^5.6 Mert nem porbl tßmad a veszedelem s nem f÷ldbl sarjad a nyomor”sßg! ^5.7 Hanem nyomor”sßgra [r‰sz 7,16.] sz’letik az ember, a mint felfel‰ szßllnak a parßzs szikrßi. ^5.8 Az‰rt ‰n a Mindenhathoz folyamodnßm, az Istenre [r‰sz 2,10.] bŤznßm ’gyemet. ^5.9 A ki nagy, v‰g‰re mehetetlen dolgokat [r‰sz 9,10. Zsolt. 72,18. Rm. 11,33.] m“vel, ‰s csudßkat, a miknek szßma nincsen. ^5.10 A ki est ad [Zsolt. 135,7.] a f÷ldnek szŤn‰re, ‰s a mezkre vizet bocsßt. ^5.11 Hogy az alßzatosokat felmagasztalja, [1 Sßm. 2,7.8.] ‰s a gyßszolkat szabadulßssal vidßmŤtsa. ^5.12 A ki semmiv‰ teszi a csalßrdok gondolatait, [Nehem. 4,15. Zsolt. 33,10. Đsa. 8,10.] hogy szßnd‰kukat kezeik v‰ghez ne vihess‰k. ^5.13 A ki megfogja a b÷lcseket az csalßrdsßgukban, ‰s a hamisak tanßcsßt hißbavalvß teszi. ^5.14 Nappal s÷t‰ts‰gre bukkannak, ‰s d‰lben is [5 Mz. 28,29.] tapogatva jßrnak, mint ‰jszaka. ^5.15 A ki megszabadŤtja a [Zsolt. 52,4.7.] fegyvertl, az szßjoktl, ‰s az ersnek kez‰bl a szeg‰nyt; ^5.16 Hogy legyen rem‰nys‰ge a szeg‰nynek, ‰s a hamissßg befogja [Zsolt. 63,12. Đsa. 52,15.] az szßjßt. ^5.17 Ím‰, boldog ember [P‰ld. 3,11.12. Jak. 1,2.] az, a kit Isten megdorgßl; az‰rt a Mindenhatnak b’ntet‰s‰t meg ne utßljad! ^5.18 Mert megsebez, de be is k÷t÷z, ÷sszez”z, de kezei [5 Mz. 32,39.] meg is gygyŤtanak. ^5.19 Hat bajodbl [Zsolt. 91,13. P‰ld. 24,16.] megszabadŤt, ‰s a hetedikben sem illet a veszedelem t‰ged. ^5.20 Az ‰hŤns‰gben megment t‰ged a halßltl, ‰s a hßbor”ban a fegyveres kezektl. ^5.21 A nyelvek ostora ell rejtve leszel, ‰s nem kell f‰lned, [Zsolt. 52,4- 7.] hogy a pusztulßs rßd k÷vetkezik. ^5.22 A pusztulßst [Zsolt. 34,11.] ‰s drßgasßgot neveted, ‰s a fenevadaktl [Zsolt. 91,13.] sem f‰lsz. ^5.23 Mert a mezn val k÷vekkel is frigyed lesz, ‰s a mezei vad is [Hs. 2,17.] b‰kess‰gben lesz veled. ^5.24 Majd megtudod, hogy b‰kess‰gben lesz a te sßtorod, s ha megvizsgßlod a te hajl‰kodat, nem talßlsz benne hißnyt. ^5.25 Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, [r‰sz 42,11-17. Zsolt. 127,3.4.] ‰s a te sarjad‰kod, mint a mezn a f“. ^5.26 Đrett korban t‰rsz a koporsba, a mint a maga idej‰n takarŤttatik be a learatott gabona. ^5.27 Ím‰ ezt kutattuk mi ki, Ťgy van ez. Hallgass erre, jegyezd meg [r‰sz 3,1-26.2,10.] magadnak. ^6.1 Jb pedig felele, ‰s monda: ^6.2 Oh, ha az ‰n bosszankodßsomat m‰rlegre vetn‰k, ‰s az ‰n nyomor”sßgomat vele egy’tt tenn‰k a fontba! ^6.3 Bizony s”lyosabb ez a tenger f÷veny‰n‰l; [P‰ld. 27,3.] az‰rt balgatagok az ‰n szavaim. ^6.4 Mert a Mindenhat [Zsolt. 38,3.4.] nyilai vannak ‰n bennem, a melyeknek m‰rge em‰szti az ‰n lelkemet, ‰s az Istennek rettent‰sei ostromolnak [r‰sz 19,12.] engem. ^6.5 OrdŤt-‰ a vadszamßr a z÷ld f’v÷n, avagy bg-‰ az ÷k÷r az abrakja mellett? ^6.6 Vajjon Ťzetlen, stalan ‰tket eszik-‰ az ember; avagy kellemes Ťze van-‰ a tojßsfeh‰rnek? ^6.7 Lelkem iszonyodik ‰rinteni is; olyanok azok n‰kem, mint a megromlott keny‰r! ^6.8 Oh, ha az ‰n k‰r‰sem teljes’lne, ‰s az Isten megadnß, amit rem‰nylek; ^6.9 Đs tetszen‰k Istennek, hogy ÷sszet÷rj÷n engem, megoldanß kez‰t, hogy sz‰tvagdaljon [r‰sz 3,20.] engem! ^6.10 M‰g akkor lenne valami vigasztalßsom; ”jjongan‰k a fßjdalomban, a mely nem kim‰l, mert nem tagadtam meg a Szentnek besz‰d‰t. ^6.11 Micsoda az ‰n erm, hogy vßrakozzam; mi az ‰n v‰gem, hogy t’rtztessem magam?! ^6.12 K÷vek ereje-‰ az ‰n erm, avagy az ‰n testem acz‰lbl van-‰? ^6.13 Hßt nincsen-‰ segŤts‰g szßmomra; avagy a szabadulßs elfutott-‰ tlem?! ^6.14 A szerencs‰tlent barßtjßtl r‰szv‰t illeti meg, m‰g ha elhagyja is a Mindenhatnak f‰lelm‰t. ^6.15 Atyßmfiai [r‰sz 2,11.16,20.] h“tlen’l elhagytak mint a patak, a mint t”lßradnak medr’k÷n a patakok. ^6.16 A melyek szennyesek a j‰gtl, a melyekben h h÷mp÷ly÷g; ^6.17 Mikor ßtmeleg’lnek, elapadnak, a hs‰g miatt fen‰kig szßradnak. ^6.18 Let‰rnek ”tjokrl a vßndorok; felmennek a sivatagba ‰s elvesznek. ^6.19 N‰zegetnek utßnok T‰ma vßndorai; S‰bßnak utasai benn÷k rem‰nykednek. ^6.20 Megsz‰gyenlik, hogy bŤztak, k÷zel mennek ‰s elpirulnak. ^6.21 Így lettetek ti most semmiv‰; lßtjßtok a nyomort [Zsolt, 31,12.] ‰s f‰ltek. ^6.22 Hßt mondtam-‰: adjatok n‰kem ‰s a ti jszßgotokbl ajßnd‰kozzatok meg engem? ^6.23 SzabadŤtsatok ki engem az ellens‰g kez‰bl, ‰s a hatalmasok kez‰bl vegyetek ki engem? ^6.24 TanŤtsatok meg ‰s ‰n eln‰mulok, s a miben t‰vedek, ‰rtess‰tek meg velem. ^6.25 Oh, mily hathatsak az igaz besz‰dek! De mit ostoroz a ti ostorozßsotok? ^6.26 Szavak ostorozßsßra k‰sz’lt÷k-‰? Hiszen a sz‰lnek valk a k‰ts‰gbeesettnek szavai! ^6.27 M‰g az ßrvßnak is n‰ki esn‰tek, ‰s ßsnßtok a ti barßtotoknak is?! ^6.28 Most hßt tess‰k n‰ktek rßm tekintenetek, ‰s szemetekbe csak nem hazudom? ^6.29 Kezdj‰tek ”jra k‰rlek, ne legyen hamissßg. Kezdj‰tek ”jra, [r‰sz 16,17.] az ‰n igazsßgom m‰g mindig ßll. ^6.30 Van-‰ az ‰n nyelvemen hamissßg, avagy az ‰n Ťnyem nem veheti-‰ ‰szre a nyomor”sßgot? ^7.1 Nem rabszolga ‰lete [r‰sz 14,15.] van-‰ az embernek a f÷ld÷n, ‰s az napjai nem olyanok-‰, [Đsa. 16,14.] mint a b‰resnek napjai? ^7.2 A mint a szolga kŤvßnja az ßrny‰kot, ‰s a mint a b‰res rem‰nyli az b‰r‰t: ^7.3 őgy r‰szes’ltem ‰n keserves hnapokban, ‰s nyomor”sßgnak [vers 4.] ‰jszakßi jutottak szßmomra. ^7.4 Ha lefekszem, azt mondom: mikor kelek f÷l? de hossz” az estve, ‰s betelek a hßnykoldßssalsz’rk’letig. ^7.5 Testem f‰rgekkel van fedve ‰s a pornak piszokjßval; [r‰sz 2,7.8.16,8.15.] br÷m ÷sszeh”zdik ‰s meggennyed. ^7.6 Napjaim gyorsabbak voltak a vet‰ln‰l, ‰s most rem‰nys‰g n‰lk’l t’nnek el. ^7.7 Eml‰kezz‰l meg, hogy az ‰n ‰letem csak egy lehellet, [r‰sz 8,9.14,1.2.] ‰s az ‰n szemem nem lßt t÷bb‰ jt. ^7.8 Nem lßt engem szem, a mely rßm n‰z; te rßm szemed, de mßr nem vagyok! ^7.9 A felh elt’nik ‰s elmegy, Ťgy a ki leszßll a ba, nem j fel. ^7.10 Nem t‰r vissza t÷bb‰ az hajl‰kßba, ‰s az helye nem ismeri t t÷bb‰. ^7.11 Đn sem tartztatom hßt meg az ‰n szßmat; szlok az ‰n lelkemnek fßjdalmßban, ‰s panaszkodom az ‰n szŤvemnek keser“s‰g‰ben. ^7.12 Tenger vagyok-‰ ‰n, avagy [r‰sz 41,12-34.] czethal, hogy rt ßllŤtasz ellenem? ^7.13 Mikor azt gondolom, megvigasztal engem az ‰n nyoszolyßm, megk÷nnyebbŤti panaszolkodßsomat az ‰n ßgyashßzam: ^7.14 Akkor [r‰sz 23,21.] ßlmokkal rettentesz meg engem ‰s lßtßsokkal hßborŤtasz meg engem; ^7.15 őgy, hogy inkßbb vßlasztja lelkem a megfojtatßst, inkßbb a halßlt, mint [r‰sz 16,20.] csontjaimat. ^7.16 Utßlom! Nem akarok ÷r÷kk‰ ‰lni. Tßvozzßl el [1 Kir. 19,4.] tlem, mert nyomor”sßg az ‰n [r‰sz 30,15-19.] ‰letem. ^7.17 Micsoda az ember, [Zsolt 8,5.] hogy t ily nagyra becs’l÷d, ‰s hogy figyelmedet fordŤtod reß? ^7.18 Meglßtogatod t minden reggel, ‰s minden szempillantßsban prbßlod t. ^7.19 MŤglen nem fordŤtod el tlem szemedet, nem tßvozol csak addig is tlem, a mŤg nyßlamat lenyelem? ^7.20 V‰tkeztem! [r‰sz 10,14.] Mit cselekedjem ‰n n‰ked, oh embereknek rizje? M‰rt tett‰l ki cz‰ltßblßul magadnak? M‰rt legyek magamnak is terh‰re. ^7.21 Đs m‰rt nem bocsßtod meg v‰tkemet ‰s nem t÷rl÷d el az ‰n b“n÷met? Hiszen immßr a porban fekszem, ‰s ha keresel engem, nem leszek. ^8.1 Akkor felele a sukhi Bildßd, ‰s monda: ^8.2 Meddig szlasz m‰g eff‰l‰ket, ‰s lesz a te szßdnak besz‰de sebes sz‰l? ^8.3 Elforgatja-‰ Isten az Ťt‰letet, avagy a Mindenhat [2 Krn. 19,7. Siral. 1,18.] elforgatja-‰ az igazsßgot? ^8.4 Ha a te fiaid [r‰sz 1,18.19.] v‰tkeztek ellene, ”gy az gonoszsßguk miatt vetette el ket. ^8.5 De ha te az Istent buzgn keresed, ‰s [r‰sz 22,23.] a Mindenhathoz k÷ny÷r÷gsz; ^8.6 Ha tiszta ‰s becs’letes vagy, akkor legott felserken ‰retted, ‰s b‰kess‰gess‰ teszi a te igazsßgodnak hajl‰kßt. ^8.7 Đs ha elbbi ßllapotod szeg‰nyes volt, ez utßni ßllapotod boldog lesz nagyon. ^8.8 Mert k‰rdezd meg csak [5 Mz. 4,32.32,7.] az azeltti nemzed‰ket, ‰s k‰sz’lj csak fel az atyßikrl val tudakozdßsra! ^8.9 Mert mi csak [r‰sz 7,7. Zsolt. 39,13.] tegnapiak vagyunk ‰s semmit nem tudunk, mert a mi napjaink csak ßrny‰k e f÷ld÷n. ^8.10 Nem tanŤtanak-‰ meg azok t‰ged? Nem mondjßk-‰ meg n‰ked, ‰s nem besz‰lik-‰ meg szŤv÷k szerint n‰ked?! ^8.11 Feln÷vekedik-‰ a kßka mocsßr n‰lk’l, felny”lik-‰ a sßs vŤz n‰lk’l? ^8.12 M‰g gyenge korßban, ha fel nem szakasztjßk is, minden f“n‰l el‰bb elszßrad. ^8.13 Ilyenek az ÷sv‰nyeik mindazoknak, a kik Istenrl elfeledkeznek, ‰s a k‰pmutatnak [Zsolt. 129,5.6. r‰sz 11,20.] rem‰nys‰ge elv‰sz. ^8.14 Mivel sz‰tfoszol bizakodßsa, ‰s bizodalma olyan [Đsa. 59,6.] lesz, mint a pkhßl. ^8.15 Hßzßra tßmaszkodik, ‰s nem ßll meg; kapaszkodik bel‰, ‰s nem marad meg. ^8.16 B nedvess‰g“ ez a napf‰nyen [Zsolt. 1,2.3.] ‰s ßgazata t”ln a kertj‰n. ^8.17 Gy÷kerei ßtfondnak a khalmon; ßtf”rdnak a szikla-r‰tegen. ^8.18 Âmha kiirtjßk hely‰rl, megtagadja ez t: Nem lßttalak! ^8.19 Ím‰ ez az pßlyßjßnak ÷r÷me! Đs mßs hajt ki a porbl. ^8.20 Ím‰ az Isten nem veti meg az ßrtatlant, de a gonoszoknak sem ßd elmenetelt. ^8.21 M‰g bet÷lti szßdat nevet‰ssel, ‰s ajakidat vigassßggal. ^8.22 Gy“l÷lid sz‰gyenbe ÷lt÷znek, ‰s a gonoszok sßtora megsemmis’l. ^9.1 Felele pedig Jb, ‰s monda: ^9.2 Igaz, jl tudom, hogy Ťgy van; hogyan is lehetne igaz a haland [r‰sz 4,17-19.] ember Istenn‰l? ^9.3 Ha perelni akarna vele, ezer k÷z’l egy sem felelhetne meg n‰ki. ^9.4 B÷lcs szŤv“ ‰s hatalmas erej“: ki szeg’lhetne ellene, [Đsa. 45,9.10.] hogy ‰ps‰gben maradjon? ^9.5 A ki hegyeket mozdŤt tova, hogy ‰szre se veszik, ‰s megfordŤtja ket haragjßban. ^9.6 A ki kirengeti hely‰bl a f÷ldet, ”gy hogy oszlopai megrepedeznek. ^9.7 A ki szl a napnak [Jzs. 10,12.13.] ‰s az fel nem k‰l, ‰s bepecs‰teli a csillagokat. ^9.8 A ki egymaga feszŤtette ki az egeket, ‰s a tenger hullßmain tapos. ^9.9 A ki teremtette [Âms 5,8.] a g÷ncz÷lszekeret, a kaszßs csillagot ‰s a fiasty”kot ‰s a d‰lnek titkos tßrait. ^9.10 A ki nagy dolgokat [r‰sz 5,10.] cselekszik megfoghatatlanul, ‰s csudßkat megszßmlßlhatatlanul. ^9.11 Ím‰, elvonul mellettem, de nem lßtom, ßtmegy elttem, de nem veszem ‰szre. ^9.12 Ím‰, ha elragad ki akadßlyozza meg; ki mondhatja n‰ki: Mit cselekszel? ^9.13 Ha az Isten el nem fordŤtja az haragjßt, alatta meghajolnak Rßhßb czinkosai is. ^9.14 Hogyan felelhetn‰k hßt ‰n meg n‰ki, ‰s lelhetn‰k vele szemben szavakat? ^9.15 A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetn‰k n‰ki; kegyelem‰rt k÷ny÷r÷gn‰k Ťt‰l birßmhoz. ^9.16 Ha segŤts‰g’l hŤvnßm ‰s felelne is n‰kem, m‰g sem hinn‰m, hogy szavamat f’l‰be vev‰; ^9.17 A ki forgsz‰lben rohan meg engem, [r‰sz 1,19.] ‰s ok n‰lk’l megsokasŤtja sebeimet. ^9.18 Nem hagyna m‰g l‰lekzetet se vennem, hanem keser“s‰ggel lakatna jl. ^9.19 Ha erre ker’lne a dolog? Ím‰, igen ers; ‰s ha Ťt‰letre? Ki t“zne ki ‰n n‰kem napot? ^9.20 Ha igaznak mondanßm magamat, a szßjam kßrhoztatna engem; ha ßrtatlannak: b“n÷ss‰ tenne engemet. ^9.21 Ârtatlan [r‰sz 1,8.2,3.23,10-12.] vagyok, nem t÷rd÷m lelkemmel, ”tßlom az ‰letemet. ^9.22 Mindegy ez! Az‰rt azt mondom: elveszŤt ßrtatlant ‰s gonoszt! ^9.23 Ha ostorßval hirtelen meg÷l, neveti a b“ntelenek megprbßltatßsßt. ^9.24 A f÷ld a gonosz kez‰be adatik, a ki az birßinak arczßt elfedezi. Nem Ťgy van? Kicsoda hßt ? ^9.25 Napjaim gyorsabbak valßnak a kengyelfutnßl: elfutßnak, nem lßttak semmi jt. ^9.26 Ellebbentek, mint a gyorsan jßr hajk, mik‰nt zsßkmßnyßra csap a kesely“. ^9.27 Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodßsommal ‰s vidßm leszek: ^9.28 Megborzadok az ‰n mindenf‰le fßjdalmamtl; tudom, hogy nem talßlsz b“ntelennek engem. ^9.29 Rossz ember vagyok ‰n! Minek fßraszszam [Zsolt. 73,13.14.] hßt magamat hißba? ^9.30 Ha hvŤzzel [Jer. 2,22.] mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg kezeimet: ^9.31 Akkor is a posvßnyba mßrtanßl engem ‰s az ‰n ruhßim is ”tßlnßnak engem. ^9.32 Mert nem ember , mint ‰n, hogy n‰ki megfelelhetn‰k, <‰s> egy’tt p÷rbe ßllanßnk. ^9.33 Nincs is k÷z÷tt’nk igazlßt, a ki kez‰t k÷zbe vethesse kettnk k÷z÷tt! ^9.34 Venn‰ csak el rlam az veszszej‰t, ‰s az rettent‰s‰vel ne rettegtetne engem: ^9.35 Akkor szlan‰k ‰s nem f‰ln‰k tle: mert nem Ťgy [vers 21. 1 Jßn. 3,21.] vagyok ‰n magammal! ^10.1 Lelkembl ”tßlom az ‰letemet, megeresztem felle panaszomat; szlok az ‰n lelkem keser“s‰g‰ben. ^10.2 Azt mondom az Istennek: Ne kßrhoztass engem; add tudtomra, mi‰rt perlesz velem?! ^10.3 J-‰ az n‰ked, hogy nyomorgatsz, hogy meg”tßlod kezednek munkßjßt, ‰s [Đsa. 64,8.9.] a gonoszok tanßcsßt tßmogatod? ^10.4 Testi szemeid vannak-‰ n‰ked, ‰s ”gy lßtsz-‰ te, a mint haland lßt? ^10.5 Mint a halandnak napjai, olyanok-‰ a te napjaid, avagy a te ‰veid, mint az embernek napjai? ^10.6 Hogy az ‰n ßlnoksßgomrl tudakozol, ‰s az ‰n v‰tkem utßn kutatsz. ^10.7 Jl tudod te azt, hogy ‰n nem vagyok gonosz, m‰g sincs, a ki kezedbl kiszabadŤtson! ^10.8 Kezeid formßltak engem [Zsolt. 139,14.15.] ‰s k‰szŤt‰nek engem eg‰szen k÷r÷sk÷r’l, ‰s m‰gis megrontasz engem?! ^10.9 Eml‰kezz‰l, k‰rlek, hogy mint valami agyaged‰nyt, ”gy k‰szŤtett‰l engem, ‰s ism‰t porrß tenn‰l engem? ^10.10 Nem ”gy ÷nt‰l-‰ engem, mint a tejet ‰s mint a sajtot, megoltottßl engem? ^10.11 Brrel ‰s h”ssal ruhßztßl fel engem, csontokkal ‰s inakkal befedezt‰l engem. ^10.12 Đletet ‰s kegyelmet szerzett‰l szßmomra, ‰s a te gondvisel‰sed rizte az ‰n lelkemet. ^10.13 De ezeket elrejtetted a te szŤvedben, ‰s tudom, hogy ezt t÷k‰lted el magadban: ^10.14 Ha v‰tkezem, mindjßrt ‰szreveszed rajtam, ‰s b“n÷m all nem mentesz f÷l engem. ^10.15 Ha istentelen vagyok, jaj n‰kem; ha igaz vagyok, sem emelem f÷l fejemet, eltelve gyalßzattal, de tekints nyomor”sßgomra! ^10.16 Ha pedig felemelkedn‰k az, mint oroszlßn [Đsa. 38,13.] kergetn‰l engem, ‰s ism‰t csudafßjdalmakat bocsßtanßl reßm. ^10.17 Meg”jŤtanßd [r‰sz 16,9.13,14.] a te bizonysßgidat ellenem, meg÷regbŤten‰d a te bosz”ßllßsodat rajtam; vßltakoz ‰s ßlland sereg volna ellenem. ^10.18 Mi‰rt is hoztßl ki [r‰sz 3,3.11.] engem anyßmnak m‰h‰bl? Vajha meghaltam volna, ‰s szem nem lßtott volna engem! ^10.19 Lettem volna, mintha nem is voltam volna; anyßmnak m‰h‰bl sŤrba vittek volna! ^10.20 Hiszen kev‰s napom van m‰g; sz’nj‰k meg! Forduljon el tlem, hadd viduljak fel egy kev‰ss‰, ^10.21 Mieltt oda megyek, honn‰t nem t‰rhetek vissza: a s÷t‰ts‰gnek ‰s a halßl ßrny‰kßnak f÷ld‰be; ^10.22 Az ‰jf‰li homßlynak f÷ld‰be, a mely olyan, mint a halßl ßrny‰kßnak s’r“ set‰ts‰ge; hol nincs rend, ‰s a vilßgossßg olyan, mint a s’r“ set‰ts‰g. ^11.1 Felele a Naamßbl val Czfßr, ‰s monda: ^11.2 A sok besz‰dre ne legyen-‰ felelet? Avagy a csßcsog embernek legyen-‰ igaza? ^11.3 Fecseg‰seid eln‰mŤtjßk az embereket, ‰s cs”foldol is ‰s ne legyen, a ki megsz‰gyenŤtsen?! ^11.4 Azt mondod: Đrtelmes az ‰n besz‰dem, tiszta [r‰sz 10,7.14.] vagyok a te szemeid eltt. ^11.5 De vajha szlalna meg maga az Isten, ‰s nyitnß meg ajkait te ellened! ^11.6 Đs jelenten‰ meg n‰ked a b÷lcsess‰gnek titkait, hogy k‰tszerte t÷bbet ‰r az az okoskodßsnßl, ‰s tudnßd meg, hogy az Isten m‰g el is engedett n‰ked a te b“neidbl. ^11.7 Az Isten m‰lys‰g‰t el‰rheted-‰, avagy a Mindenhatnak t÷k‰letess‰g‰re eljuthatsz-‰? ^11.8 Magasabb az ‰gn‰l: mit teszel tehßt? M‰lyebb az alvilßgnßl; hogy ismerheted meg? ^11.9 Hosszabb annak m‰rt‰ke a f÷ldn‰l, ‰s sz‰lesebb a tengern‰l. ^11.10 Ha megtapos, elzßr ‰s Ťt‰letet tart: ki akadßlyozhatja meg? ^11.11 Mert jl ismeri a [Zsolt. 10,14.] csalßrd embereket, lßtja az ßlnoksßgot, m‰g ha nem figyelmez is arra! ^11.12 Đs ‰rtelmess‰ teheti a bolond embert is, ‰s emberr‰ sz’lheti a vadszamßr csikjßt is. ^11.13 Ha te a te szŤvedet felk‰szŤten‰d, ‰s kezedet fel‰ terjeszten‰d; ^11.14 Ha a hamissßgot, a mely a te kezedben van, tßvol tartanßd magadtl, ‰s nem lakozn‰k a te [Zsolt. 101,7.] hajl‰kodban gonoszsßg; ^11.15 Akkor a te arczodat f÷lemelhetn‰d sz‰gyen n‰lk’l, ers lenn‰l ‰s nem [1 Jßn. 3,21.] f‰ln‰l; ^11.16 St a nyomor”sßgrl is elfelejtkezn‰l, ‰s mint lefutott vizekrl, ”gy eml‰kezn‰l arrl. ^11.17 Ragyogbban kelne idd [Zsolt. 37,6.] a d‰li f‰nyn‰l, ‰s az ‰jf‰li s÷t‰ts‰g is olyan lenne, mint a reggel. ^11.18 Akkor bŤznßl, mert volna rem‰nys‰ged; ‰s ha sz‰ttekinten‰l, biztonsßgban aludnßl. ^11.19 Ha lefek’dn‰l, senki f÷l nem rettentene, [Zsolt. 3,6.7.] st sokan hizelegn‰nek n‰ked. ^11.20 De a gonoszok szemei elepednek, mened‰k÷k [r‰sz 18,5-21.] elt’nik ell÷k, ‰s rem‰nys‰g÷k: a l‰lek kilehell‰se! ^12.1 Felele erre Jb, ‰s monda: ^12.2 Bizonyßra ti magatok vagytok a n‰p, ‰s veletek kihal a b÷lcses‰g! ^12.3 N‰kem is van [r‰sz 13,2.] annyi eszem, mint n‰ktek, ‰s nem vagyok alßbbval nßlatok, ‰s ki ne tudna ilyenf‰l‰ket? ^12.4 Kikaczagjßk a sajßt barßtai azt, mint engem, [P‰ld. 14,2.] a ki Istenhez kißlt ‰s meghallgatja t. Kikaczagjßk az igazat, az ßrtatlant! ^12.5 A szerencs‰tlen megvetni val, gondolja, a ki boldog; ez vßr azokra, a kiknek [Zsolt. 38,17.] lßbok roskadoz. ^12.6 A kborlk sßtrai [Zsolt. 73,3-12.] csendesek ‰s bßtorsßgban vannak, a kik ingerlik az Istent, ‰s a ki kez‰ben hordja Isten‰t. ^12.7 Egy‰birßnt k‰rdezd meg csak a barmokat, majd megtanŤtanak, ‰s az ‰gnek madarait, azok megmondjßk n‰ked. ^12.8 Avagy besz‰lj a f÷lddel ‰s az megtanŤt t‰ged, a tengernek halai is elbesz‰lik n‰ked. ^12.9 Mindezek k÷z’l melyik nem tudja, hogy az őrnak keze cselekszi ezt? ^12.10 A kinek kez‰ben van minden ‰l ßllatnak ‰lete, ‰s minden egyes embernek a lelke. ^12.11 Nemde nem a f’l prbßlja-‰ meg a szt, ‰s az Ťny kstolja meg az ‰telt? ^12.12 A v‰n emberekben [r‰sz 15,9.10.33,7.8.] van-‰ a b÷lcses‰g, ‰s az ‰rtelem a hossz” ‰letben-‰? ^12.13 Ř nßla van a b÷lcses‰g ‰s hatalom, ÷v‰ a tanßcs ‰s az ‰rtelem. ^12.14 Ím‰, a mit leront, nem ‰p’l f÷l az; ha valakire rßzßrja [Jel. 3,7.] nem nyŤlik f÷l az. ^12.15 Ím‰, ha a vizeket elfogja, kiszßradnak; ha kibocsßtja ket, felforgatjßk a f÷ldet. ^12.16 Ř nßla van [r‰sz 9,4.] az er ‰s okossßg; ÷v‰ az elt‰velyedett ‰s a ki t‰velyg‰sre visz. ^12.17 A tanßcsadkat fogsßgra viszi, ‰s [Đsa. 19,11.12. 1 Kor. 1,19.] a birßkat megbolondŤtja. ^12.18 A kirßlyok bilincseit feloldja, ‰s ÷vet k÷t [Dßn. 2,21.4,30-33.] derekukra. ^12.19 A papokat fogsßgra viszi, ‰s a hatalmasokat megbuktatja. ^12.20 Az ‰kesen szltl eltßvolŤtja a besz‰det ‰s a v‰nektl elveszi [vers 17.] a tanßcsot. ^12.21 Sz‰gyent z”dŤt az elkelkre, ‰s a hatalmasok ÷v‰t megtßgŤtja. ^12.22 Feltßrja a s÷t‰ts‰gbl [Dßn. 2,22. 1 Kor. 4,5.] a m‰lys‰ges titkokat, ‰s a halßlnak ßrny‰kßt is vilßgossßgra hozza. ^12.23 Nemzeteket n÷vel fel, [Zsolt. 107,38.] azutßn elveszŤti ket; nemzeteket terjeszt ki messzire, azutßn el“zi ket. ^12.24 Elveszi esz÷ket a f÷ld n‰pe vezetinek, [vers 19. Zsolt. 107,40.] ‰s ”ttalan pusztßban bujdostatja ket. ^12.25 Đs vilßgtalan set‰tben tapogatznak, [r‰sz 5,13.14.] ‰s tßntorognak, mint a r‰szeg. ^13.1 Ím‰, mindezeket [r‰sz 12,12-25.] lßtta az ‰n szemem, hallotta az ‰n f’lem ‰s meg‰rtette. ^13.2 A mint ti tudjßtok, ”gy tudom ‰n is, ‰s nem vagyok alßbbval nßlatok. ^13.3 Azonban ‰n a Mindenhatval akarok szlani; Isten eltt kivßnom v‰deni ’gyemet. ^13.4 Mert ti hazugsßgnak mesterei vagytok, ‰s mindnyßjan haszontalan orvosok. ^13.5 Vajha legalßbb m‰lyen hallgatnßtok, az m‰g b÷lcses‰gtekre [P‰ld. 17,27.28.] lenne. ^13.6 Halljßtok meg, k‰rlek, az ‰n feddz‰semet, ‰s figyeljetek az ‰n szßmnak p÷rleked‰seire. ^13.7 Az Isten kedv‰‰rt szltok-‰ hamissßgot, [r‰sz 42,8.] ‰s ‰rette szltok-‰ csalßrdsßgot? ^13.8 Az szem‰ly‰re n‰ztek-‰, ha Isten mellett tusakodtok? ^13.9 J lesz-‰ az, ha eg‰szen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjßtok-‰ t, a mint megcsalhat az ember? ^13.10 Kem‰nyen megb’ntet, [r‰sz 42,8.] ha titkon vagytok is szem‰lyvßlogatk. ^13.11 Az fens‰ge nem rettent-‰ meg titeket, a tle val f‰lelem [Zsolt. 119,120.] nem szßll-‰ rßtok? ^13.12 A ti eml‰kez‰seitek hamuba Ťrott p‰ldabesz‰dek, a ti mened‰kvßraitok sßrvßrak. ^13.13 Hallgassatok, ne bßntsatok: hadd szljak ‰n, akßrmi ess‰k is rajtam. ^13.14 Mi‰rt szaggatnßm fogaimmal testemet, ‰s mi‰rt szorŤtanßm [Bir. 12,3. 1 Sßm. 19,5.] markomba lelkemet? ^13.15 Ím‰, meg÷l engem! Nem rem‰nylem; hiszen csak utaimat akarom v‰deni eltte! ^13.16 St az lesz n‰kem segŤts‰g’l, hogy k‰pmutat [Zsolt. 1,5.5,6.7.] nem juthat el‰be. ^13.17 Hallgassßtok meg figyelmetesen az ‰n besz‰demet, vegy‰tek f’leitekbe az ‰n mondßsomat. ^13.18 Ím‰, elterjesztem ’gyemet, tudom, hogy n‰kem lesz igazam. ^13.19 Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, ”gy kimuln‰k. ^13.20 Csak kettt ne cselekedj velem, szined ell akkor nem rejtz÷m el. ^13.21 Vedd le rlam kezedet, ‰s a te rettent‰sed ne rettentsen [r‰sz 7,14.] engem. ^13.22 Azutßn szlŤts ‰s ‰n felelek, avagy ‰n szlok hozzßd ‰s te vßlaszolj. ^13.23 Mennyi b“n÷m ‰s v‰tkem van n‰kem? Gonoszsßgomat ‰s v‰tkemet add tudtomra! ^13.24 M‰rt rejted el [Zsolt. 8,15.] arczodat, ‰s tartasz engemet ellens‰ged’l? ^13.25 A let‰pett falevelet rettegteted-‰, ‰s a szßraz pozdorjßt ’ld÷z÷d-‰? ^13.26 Hogy ily keser“s‰get szabtßl reßm, ‰s az ‰n ifj”sßgomnak [Zsolt. 25,7.90,8.] v‰tk‰t ÷r÷k÷lteted velem?! ^13.27 Hogy b‰kba teszed [r‰sz 33,11.] lßbaimat, vigyßzol minden ‰n utamra, ‰s vizsgßlod lßbomnak nyomait? ^13.28 Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly em‰szt. ^14.1 Az asszonytl sz’letett ember r÷vid ‰let“ [Zsolt. 90,10.] ‰s hßbor”sßgokkal [r‰sz 5,7.] bvelked. ^14.2 Mint a virßg, [r‰sz 8,9. Zsolt. 103,15.16.] kinyŤlik ‰s elhervad, ‰s elt’nik, mint az ßrny‰k ‰s nem ßlland. ^14.3 M‰g az ilyen ellen is felnyitod-‰ szemeidet, tennen magaddal t÷rv‰nybe ßllŤtasz-‰ [r‰sz 10,2.] engem? ^14.4 Ki adhat tisztßt [Zsolt. 5,7.] a tisztßtalanbl? Senki. ^14.5 Nincsenek-‰ meghatßrozva napjai? Az hnapjainak szßmßt [r‰sz 7,1. Zsolt. 31,16.] te tudod; hatßrt vetett‰l n‰ki, a melyet nem hßghat ßt. ^14.6 Fordulj el az‰rt tle, hogy nyugodalma legyen, hogy legyen napjßban annyi ÷r÷me, mint egy b‰resnek. ^14.7 Mert a fßnak van rem‰nys‰ge; ha levßgjßk, ism‰t kihajt, ‰s az hajtßsai el nem fogynak. ^14.8 M‰g ha megaggodik is a f÷ldben a gy÷kere, ‰s ha elhal is a porban t÷rzs÷ke: ^14.9 A vŤznek illatßtl kifakad, ßgakat hajt, mint a csemete. ^14.10 De ha a f‰rfi meghal ‰s elter’l; ha az ember kim”lik, hol van ? ^14.11 Mint a vŤz kiapad a tbl, a patak elapad, kiszßrad: ^14.12 őgy fekszik le az ember ‰s nem k‰l fel; az egek elm”lßsßig sem ‰brednek, nem k÷ltetnek f÷l az ßlmukbl. ^14.13 Vajha engem a holtak orszßgßban tartanßl; rejtegetn‰l engemet addig, a mŤg elm”lik a te haragod; hatßrt vetn‰l n‰kem, azutßn megeml‰kezn‰l rlam! ^14.14 Ha meghal az ember, vajjon feltßmad-‰? az ‰n hadakozßsom minden idej‰ben rem‰nylen‰k, mŤglen elk÷vetkezn‰k [1 Kor. 15,42-44.] az ‰n elvßltozßsom. ^14.15 SzlŤtanßl ‰s ‰n feleln‰k n‰ked, kivßnkoznßl a te kezednek alkotßsa utßn. ^14.16 De most szßmlßlgatod az ‰n l‰p‰seimet, [Zsolt. 56,9. Jer. 17,10.] ‰s nem n‰zed el az ‰n v‰tkeimet! ^14.17 Gonoszsßgom egy csomba van lepecs‰telve, [Siral. 1,14. Hs. 13,12.] ‰s hozzßadod b“neimhez. ^14.18 M‰g a hegy is sz‰tomlik, ha eldl; a szikla is [Zsolt. 130,3.] elmozdul hely‰rl; ^14.19 A k÷veket lekoptatja a vŤz, a f÷ldet elsodorja annak ßrja: az ember rem‰nys‰g‰t is ”gy teszed semmiv‰. ^14.20 Hatalmaskodol rajta sz’ntelen ‰s elmegy; megvßltoztatvßn az arczßt, ”gy bocsßtod el t. ^14.21 Ha tisztess‰g ‰ri is fiait, nem tudja; ha megsz‰gyen’lnek, nem t÷rdik vel÷k. ^14.22 Csak mag߉rt fßj m‰g a teste, ‰s a lelke is mag߉rt kesereg. ^15.1 Majd felele a T‰mßnbl val Elifßz ‰s monda: ^15.2 Vajjon a b÷lcs felelhet-‰ szeles tudomßnynyal, ‰s megt÷ltheti-‰ a hasßt keleti sz‰llel? ^15.3 Vetekedv‰n oly besz‰ddel, a mely nem hasznßl, ‰s oly szavakkal, a melyekkel semmit sem segŤt. ^15.4 Te mßr semmiv‰ akarod [r‰sz 4,6.] tenni az f‰lelm‰t is; ‰s megkevesbŤted az Isten eltt val buzglkodßst is! ^15.5 Mert gonoszsßgod oktatja a te szßdat, ‰s a csalßrdok nyelv‰t [r‰sz 34,35-37.] vßlasztottad. ^15.6 A te szßd kßrhoztat t‰ged, nem ‰n, ‰s a te ajakaid bizonyŤtanak ellened. ^15.7 Te sz’lett‰l-‰ az els embernek; el‰bb formßltattßl-‰, mint a halmok? ^15.8 Az Isten tanßcsßban hallgatztßl-‰, ‰s a [Đsa. 40,13.14. Rm. 11,34.] b÷lcses‰get magadhoz ragadtad-‰? ^15.9 Mit tudsz te, a mit mi [r‰sz 12,2.32,12.] nem tudunk, ‰s mit ‰rtesz olyat, a mi nßlunk nem volna meg? ^15.10 Řsz is, agg is van [r‰sz 12,12.32,7.12.] k÷z÷tt’nk, jval idsebb a te atyßdnßl. ^15.11 Csek‰lys‰gek-‰ eltted Istennek vigasztalßsai, ‰s a besz‰d, a mely szeliden bßnt veled? ^15.12 Merre ragadt t‰ged a szŤved, ‰s merre pillantottak a te szemeid? ^15.13 Hogy Isten ellen fordŤtod a te haragodat, ‰s ilyen szavakat eresztesz ki a szßdon? ^15.14 Micsoda a haland, [r‰sz 9,20. 1 Kir. 8,46.] hogy tiszta lehetne, ‰s hogy igaz volna, a ki asszonytl sz’letik? ^15.15 Ím‰, m‰g az szenteiben sem bŤzok, az egek sem tisztßk az szem‰ben: ^15.16 Mennyivel kev‰sbb‰ az ”tßlatos ‰s a megromlott ember, a ki ”gy nyeli a hamissßgot, [r‰sz 34,7.] mint a vizet?! ^15.17 Elmondom n‰ked, hallgass rßm, ‰s a mint lßttam, ”gy besz‰lem el; ^15.18 A mit a b÷lcsek is hirdettek, ‰s nem titkoltak el, mint atyßiktl valt; ^15.19 A kiknek egyed’l adatott vala a f÷ld, ‰s k÷z÷tt’k idegen nem megy vala. ^15.20 Az istentelen kŤnozza [Đsa. 57,20.] ÷nmagßt eg‰sz ‰let‰ben, ‰s az erszakoskod eltt is rejtve van az esztendeinek szßma. ^15.21 A f‰lelem hangja [Zsolt. 53,6. 2 Kir. 7,6.7.] az f’leiben; a b‰kess‰g j‰n t÷r rß a pusztŤt! ^15.22 Nem hiszi, hogy kijut a s÷t‰ts‰gbl, mert kard hegy‰re van kiszemelve. ^15.23 Keny‰r utßn futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy k÷zel van hozzß a s÷t‰ts‰g napja. ^15.24 Hßborgatjßk t a nyomor”sßg ‰s retteg‰s; leverik t, mint valami hßbor”ra felk‰sz’lt kirßly. ^15.25 Mert az Isten ellen nyujtotta ki kez‰t, ‰s ersk÷d÷tt a Mindenhat ellen; ^15.26 nyakkal rohant ellene, dombor” pajzsainak fellege alatt. ^15.27 Mivel befedezte az arczßt k÷v‰rs‰ggel, [Zsolt. 73,7.] ‰s hßjat borŤtott tomporßra; ^15.28 Đs lakozott elrombolt vßrosokban; lakatlan hßzakban, a melyek d“lf‰lben vannak: ^15.29 Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jszßga nem lepi el a f÷ldet. ^15.30 Nem menek’l meg a set‰ts‰gtl, sarjad‰kßt lßng perzseli el, ‰s szßjßnak lehellet‰tl pusztul el. ^15.31 Ne higyjen a hŤvsßgnak, a ki megcsalatott, mert hŤvsßg l‰szen annak jutalma. ^15.32 Nem idej‰ben telik el <‰lete,> ‰s az ßga ki nem virßgzik. ^15.33 Lehullatja, mint a szlvessz az egres‰t, elhßnyja, mint [Zsolt. 1,4.] az olajfa az virßgßt. ^15.34 Mert a k‰pmutat hßzan‰pe medd, ‰s t“z em‰szti meg az ajßnd‰kbl val sßtrakat. ^15.35 Nyomor”sßgot fogan, ßlnoksßgot sz’l, [Zsolt. 7,15-17. Đsa. 59,4-10.] ‰s az m‰h÷k csalßrdsßgot ‰rlel. ^16.1 Felele pedig Jb, ‰s monda: ^16.2 Eff‰le dolgokat sokat hallottam. Nyomorult vigasztalk vagytok [r‰sz 13,4.] ti mindnyßjan! ^16.3 V‰ge lesz-‰ mßr a szeles besz‰deknek, [r‰sz 15,4.5,16.] avagy mi ingerel t‰ged, hogy <Ťgy> felelsz? ^16.4 Đn is szlhatn‰k ”gy mint ti, csak volna a ti lelketek az ‰n lelkem hely‰n! Szavakat fonhatn‰k ÷ssze ellenetek; csvßlhatnßm [vers 20.] miattatok a fejemet; ^16.5 ErsŤthetn‰lek titeket a szßjammal ‰s ajakim mozgßsa kevesbŤten‰ ^16.6 Ha szln‰k is, nem kevesbbedn‰k a keser“s‰gem; ha veszteglek is: micsoda tßvozik el tlem? ^16.7 Most pedig mßr fßraszt engemet. ElpusztŤtßd eg‰sz hßzam [r‰sz 1,19.] n‰p‰t. ^16.8 Hogy ÷sszenyomtßl [r‰sz 2,7.8.7,5.] engem, ez bizonysßg lett; felkelt ellenem az ‰n ÷szt÷v‰rs‰gem is, szemtl-szembe bizonyŤt ellenem. ^16.9 Haragja sz‰tt‰pett ‰s ’ld÷z engem. Fogait csikorgatta rßm, ellens‰gemk‰nt villogtatja [r‰sz 30,21. Siral. 2,5.] fel‰m tekintet‰t. ^16.10 Feltßtottßk ellenem szßjokat, gyalßzatosan arczul csapdostak engem, ÷sszecsd’ltek ellenem. ^16.11 Adott engem az Isten az ßlnoknak, ‰s a gonoszok kez‰be [r‰sz 2,6.] ejte engemet. ^16.12 Csendess‰gben val‰k, de sz‰tszaggata engem; nyakszirten ragadott ‰s sz‰tz”zott engem, cz‰ltßblßvß t“z÷tt ki magßnak. ^16.13 K÷r’lvettek az Ťjßszai; [r‰sz 7,5.14,15.] ves‰imet meghasŤtja ‰s nem kim‰l; ep‰met a f÷ldre kiontja. ^16.14 R‰st r‰s utßn t÷r rajtam, ‰s rßm rohan, mint valami hs. ^16.15 Zsßk-ruhßt varr‰k az ‰n [r‰sz 2,8.11,13.] br÷mre, ‰s a porba [r‰sz 7,5.] f”rtam be az ‰n szarvamat. ^16.16 Orczßm a sŤrßstl kiv÷r÷s÷d÷tt, szempillßimra [r‰sz 17,6.] a halßl ßrny‰ka ^16.17 Noha erszakossßg nem tapad kezemhez, ‰s az ‰n imßdsßgom tiszta. ^16.18 Oh f÷ld, az ‰n v‰remet el ne takard, ‰s ne legyen hely az ‰n kißltßsom szßmßra! ^16.19 M‰g most is Ťm‰ az ‰gben [r‰sz 2,3.10,7.] van az ‰n bizonysßgom, ‰s az ‰n tanuim a magassßgban! ^16.20 Cs”folim [vers 4. r‰sz 6,15.17,1.] a sajßt barßtaim, az‰rt az Istenhez sŤr fel az ‰n szemem, ^16.21 Hogy Ťt‰lje meg az embernek Istennel, ‰s az ember fißnak az felebarßtjßval val dolgßt. ^16.22 Mert a kiszabott esztendk [r‰sz 9,25.] letelnek, ‰s ‰n ”tra kelek ‰s nem t‰rek vissza. ^16.23 Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vßr rßm a sŤr. ^17.1 M‰g mindig cs”fot “znek bellem! Szemem az [5 Mz. 29,4.] patvarkodßsuk k÷z÷tt virraszt. ^17.2 Kezest magadnßl rendelj, k‰rlek, n‰kem; ki csap velem kezet? ^17.3 Minthogy az szŤv÷ket [r‰sz 32,22.] elzßrtad az ‰rtelem ell, az‰rt nem is magasztalhatod fel ket. ^17.4 A ki pr‰dßvß juttatja barßtait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak. ^17.5 P‰ldabesz‰dd‰ tn engem a n‰pek eltt, ‰s ijesztv‰ lettem eltt÷k. ^17.6 A bossz”sßg miatt szemem elhomßlyosodik, ‰s minden tagom olyan, mint az ßrny‰k. ^17.7 Elßlm‰lkodnak ezen a becs’letesek, ‰s az ßrtatlan a k‰pmutat ellen tßmad. ^17.8 Âm az igaz kitart az ”tjßn, ‰s a tiszta kez“ ember m‰g ersebb‰ lesz. ^17.9 Nosza hßt, t‰rjetek ide mindnyßjan; jjjetek, k‰rlek, ”gy sem talßlok b÷lcset k÷ztetek. ^17.10 Napjaim elmulßnak, szŤvemnek kincsei: terveim meghiusulßnak. ^17.11 Az ‰jszakßt nappallß vßltoztatjßk, ‰s a vilßgossßg csakhamar s÷t‰ts‰gg‰ lesz. ^17.12 Ha rem‰nykedem is, a sŤr az ‰n hßzam, a s÷t‰ts‰gben vetettem az ‰n ßgyamat. ^17.13 A sŤrnak mondom: Te vagy az ‰n atyßm; [r‰sz 1,21.] a f‰rgeknek pedig: Ti vagytok az ‰n anyßm ‰s n‰n‰m. ^17.14 Hol tehßt az ‰n rem‰nys‰gem, ki t÷rdik az ‰n rem‰nys‰gemmel? ^17.15 Leszßll az majd a sŤr ’reg‰be, velem egy’tt nyugoszik a porban. ^18.1 Felele pedig a sukhi Bildßd, ‰s monda: ^18.2 Mikor akartok a besz‰dnek v‰get vetni? Đrts‰tek meg , azutßn szljunk. ^18.3 Mi‰rt ßllŤttatunk barmoknak, ‰s mi‰rt vagyunk tisztßtalanok a ti szemeitekben? ^18.4 Te ‰retted, a ki szaggatja lelk‰t haragjßban, vajjon elhagyattatik-‰ a f÷ld, ‰s felszakasztatik-‰ a kszikla hely‰rl? ^18.5 St inkßbb a gonoszok vilßga [Zsolt. 37,2.9.] kialuszik, ‰s nem f‰nylik az t’z÷knek szikrßja. ^18.6 A vilßgossßg els÷t‰tedik az sßtorßban, [P‰ld. 13,9.] sz÷v‰tneke kialszik felette. ^18.7 Ers l‰ptei aprkkß lesznek, sajßt tanßcsa [Zsolt. 7,16.] rontja meg t. ^18.8 Mert lßbaival hßlba bonyoldik, ‰s -verem felett jßr. ^18.9 A sarka trbe akad, ‰s kelepcze fogja meg t. ^18.10 Hurok rejtetett el a f÷ldbe ellene, ‰s zsineg az ÷sv‰ny‰n. ^18.11 Mindenfell f‰lelmek rettentik t, ‰s [r‰sz 15,21.] ’ld÷zik t l‰ptennyomon. ^18.12 Đhs‰g em‰szti fel [r‰sz 20,21.] az erej‰t, ‰s nyomor”sßg leselkedik oldala mellett. ^18.13 Megem‰szti test‰nek izmait, megem‰szti izmait a halßl zseng‰je. ^18.14 Elt’nik sßtorßbl az bßtorsßga, ‰s [r‰sz 11,20. P‰ld. 10,28.] a f‰lelmek kirßlyßhoz folyamodik . ^18.15 Az lakik sßtorßban, a ki nem az ÷v‰, ‰s hajl‰kßra [1 Mz. 19,24.] k‰nk÷vet szrnak. ^18.16 Alant elszßradnak gy÷kerei, ‰s fel’lrl levßgatik az ßga. ^18.17 Eml‰kezete [vers 14. P‰ld. 2,22.] elv‰sz a f÷ldrl, m‰g az utczßkon sem marad fel a neve. ^18.18 A vilßgossßgrl a s÷t‰ts‰gbe taszŤtjßk, a f÷ld kereks‰g‰rl el’ld÷zik t. ^18.19 Sem fia, sem unokßja nem lesz az n‰p‰ben, ‰s semmi marad‰ka az tanyßjßn. ^18.20 Az pusztulßsßtl megborzadnak, a kik k÷vetkeznek ‰s retteg‰s fogja el a most ‰l embereket. ^18.21 Ilyenek az ßlnok embernek hajl‰kai, ‰s ilyen annak lakhelye, a ki nem tiszteli Istent. ^19.1 Felele pedig Jb, ‰s monda: ^19.2 Meddig b”sŤtjßtok m‰g a lelkemet, ‰s kŤnoztok engem besz‰ddel? ^19.3 TŤzszer is meggyalßztatok [r‰sz 16,20.] mßr engem; nem pirultok, hogy Ťgy ersk÷dt÷k ellenem? ^19.4 M‰g ha csakugyan t‰vedtem is, t‰ved‰sem ‰nmagamra hßrul. ^19.5 Avagy csakugyan p÷ffeszkedni akartok ellenem, ‰s fedddni az ‰n gyalßzatom felett? ^19.6 Tudjßtok meg hßt, hogy Isten alßzott meg engem, ‰s az hßljßval vett engem k÷r’l. ^19.7 Ím‰, kißltozom az erszak miatt, de meg nem hallgattatom, seg‰ly‰rt kißltok, de nincsen igazsßg. ^19.8 Utamat ”gy elgßtolta, hogy nem mehetek ßt rajta, ‰s az ‰n ÷sv‰nyemre s÷t‰ts‰get vetett. ^19.9 Tisztess‰gembl kivetkztetett, ‰s fejemnek koronßjßt elvev‰. ^19.10 Megronta k÷r÷sk÷r’l, hogy elveszszek, ‰s rem‰nys‰gemet, mint a fßt, let÷rdel‰. ^19.11 Felgerjesztette haragjßt ellenem, ‰s ”gy bßnt velem, mint [r‰sz 13,24.16,9.] ellens‰geivel. ^19.12 Seregei egy’tt j÷v‰nek be ‰s utat csinßlnak ellenem, [r‰sz 6,4.] ‰s az ‰n sßtorom mellett tßboroznak. ^19.13 Atyßmfiait tßvol “z‰ melllem, barßtaim [r‰sz 2,9. Zsolt. 38,12.] eg‰szen elidegenedtek tlem. ^19.14 Rokonaim visszah”zdtak, ismerseim pedig elfelejtkeznek rlam. ^19.15 Hßzam zsell‰rei ‰s szolgßlim idegennek [Zsolt. 69,9.] tartanak engem, j÷vev‰ny lettem eltt÷k. ^19.16 Ha a szolgßmat kißltom, nem felel, m‰g ha k÷ny÷rg÷k is n‰ki. ^19.17 Lehelletem idegenn‰ lett hßzastßrsam [r‰sz 2,9.] eltt, s k÷ny÷rg‰sem az ‰n ßgy‰kom magzatai eltt. ^19.18 M‰g a kisdedek is megvetnek engem, ha f÷lkelek, ellenem szlnak n‰kem. ^19.19 Meg”tßlt minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem fordultak. ^19.20 Br÷mh÷z ‰s h”somhoz ragadt az ‰n csontom, [Zsolt. 102,6. Siral. 4,8.] csak fogam h”sßval menek’ltem meg. ^19.21 K÷ny÷r’ljetek rajtam, k÷ny÷r’ljetek rajtam, oh ti barßtaim, mert az Isten keze ‰rintett engem! ^19.22 Mi‰rt ’ld÷zt÷k engem ”gy, [r‰sz 16,9.] mint az Isten, ‰s m‰rt nem el‰gesztek meg a [vers 20.] testemmel? ^19.23 Oh, vajha az ‰n besz‰deim leirattatnßnak, oh, vajha k÷nyvbe feljegyeztetn‰nek! ^19.24 Vasvesszvel ‰s nnal ÷r÷kre ksziklßba metszetn‰nek! ^19.25 Mert ‰n tudom, hogy az ‰n megvßltm ‰l, ‰s utoljßra az ‰n porom felett megßll. ^19.26 Đs miutßn ezt a br÷met megrßgjßk, testem n‰lk’l [Zsolt. 17,15. Dßn. 12,2. Csel. 24,15.] lßtom meg az Istent. ^19.27 A kit magam lßtok meg magamnak; az ‰n szemeim lßtjßk meg, nem mßs. Az ‰n ves‰im megem‰sztettek ‰n bennem; ^19.28 Mert ezt mondjßtok: Hogyan fogjuk t ’ld÷zni! hogy a dolog gy÷kere ‰n bennem rejlik. ^19.29 F‰ljetek a fegyvertl, mert a fegyver a b“n÷k miatt val b’ntet‰s, hogy megtudjßtok, hogy van Ťt‰let! ^20.1 Felele pedig a Naamßbl val Czfßr, ‰s monda: ^20.2 Mindamellett az ‰n gondolataim feleletre k‰nyszerŤtenek engem, ‰s e miatt nagy az izgatottsßg bennem. ^20.3 Hallom gyalßzatos dorgßltatßsomat, de az ‰n ‰rtelmes lelkem megfelel majd ‰rtem. ^20.4 Tudod-‰ azt, hogy eleitl [r‰sz 8,8.] fogva, mita az embert e f÷ldre helyheztette, ^20.5 Az istentelenek vŤgassßga [Zsolt. 37,35.36.] r÷vid ideig tart, ‰s a k‰pmutat ÷r÷me egy szempillantßsig val? ^20.6 Ha szinte az ‰gig ‰rne is az magassßga, ‰s a felleget ‰rn‰ is a fej‰vel: ^20.7 Mint az em‰sztete, ”gy v‰sz el ÷r÷kre, ‰s a kik lßttßk, azt mondjßk: Hol van ? ^20.8 Mint az ßlom, ”gy [Zsolt. 73,19.20.] elrep’l ‰s nem talßljßk t; elt’nik, mint az ‰jjeli lßtomßs. ^20.9 A szem, a mely rß ragyogott, nem t÷bb‰, ‰s az helye sem t÷rdik mßr vele. ^20.10 Fiai a szeg‰nyek kedv‰ben jßrnak, ‰s kezei visszaadjßk [vers 15.] az rablott vagyonßt. ^20.11 Csontjai, ha megtelnek is ifj” ervel, de vele egy’tt roskad az a porba. ^20.12 Ha ‰des az szßjßban a gonoszsßg, ‰s elrejti azt az nyelve alß; ^20.13 Đs kedvez annak ‰s ki nem veti azt, hanem ott tartogatja Ťnyei k÷z÷tt: ^20.14 Az ‰tke elvßltozik az gyomrßban, vipera m‰rg‰v‰ lesz a bel‰ben. ^20.15 Gazdagsßgot nyelt el, de kihßnyja azt, az hasßbl ki“zi azt az Isten. ^20.16 A viperßnak m‰rg‰t szopta ‰s a siklnak fulßnkja ÷li meg t, ^20.17 ne lßssa a folyvizeket, a tejjel ‰s m‰zzel foly patakokat. ^20.18 A mit szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ‰p Ťgy az cser‰be kapott vagyonßt is, hogy ne ÷rvendezhessen annak. ^20.19 Mert megrontotta ‰s ott hagyta a szeg‰nyeket, hßzat rabolt, de nem ‰pŤti meg azt. ^20.20 Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drßgasßgßt. ^20.21 Az falßnksßga ell semmi sem maradt meg, az‰rt nem lesz [r‰sz 18,12.] tarts az jl‰te. ^20.22 Mikor teljes az bs‰ge, akkor is sz’ks‰get lßt, ‰s mindenf‰le nyomor”sßg tßmad reß. ^20.23 Mikor meg akarja t÷lteni [1 Thess. 5,3.] a hasßt, reß bocsßtja haragjßnak t’z‰t, ‰s azt ÷nti rß ‰tele gyanßnt. ^20.24 Mikor vasbl csinßlt fegyver ell fut, acz‰lbl csinßlt Ťj veri ßt. ^20.25 Kih”zza ‰s az kij÷n a test‰bl ‰s kivillan az ep‰j‰bl; retteg‰s tßmad felette. ^20.26 Mindenf‰le titkos s÷t‰ts‰g van az vagyonßn; f”vßs n‰lk’l val t“z em‰szti meg t; elpusztŤttatik az is, a mi sßtrßban megmaradt. ^20.27 Megjelentik ßlnoksßgßt az egek, ‰s a f÷ld ellene tßmad. ^20.28 Hßzßnak j÷vedelme elt’nik, sz‰tfoly az az haragjßnak napjßn. ^20.29 Ez a gonosz ember fizet‰se Istentl, ‰s az besz‰d‰nek jutalma a Mindenhattl. ^21.1 Felele pedig Jb, ‰s monda: ^21.2 Jl hallgassßtok meg az ‰n besz‰demet, ‰s legyen ez a ti vigasztalßstok ^21.3 Szenvedjetek el engem, a mŤg szlok, azutßn g”nyoljßtok ki besz‰demet. ^21.4 Avagy ‰n embernek panaszolkodom-‰? Mi‰rt ne volna hßt keser“ a lelkem? ^21.5 Tekintsetek reßm ‰s ßlm‰lkodjatok el, ‰s tegy‰tek kezeteket szßtokra. ^21.6 Ha visszaeml‰kezem, mindjßrt felhßborodom, ‰s reszket‰s fogja el testemet. ^21.7 Mi az oka, hogy a gonoszok ‰lnek, v‰ns‰get [Zsolt, 73,12. Jer. 12,1.] ‰rnek, st m‰g meg is gyarapodnak? ^21.8 Az magvok eltt÷k n fel vel÷k, ‰s az sarjad‰kuk szemeik eltt. ^21.9 Hßzok b‰kess‰ges a f‰lelemtl, ‰s az Isten vesszeje nincsen rajtok. ^21.10 Bikßja folyat ‰s nem term‰ketlen, tehene megellik ‰s el nem vet‰l. ^21.11 Kieresztik, mint nyßjat, kisdedeiket, ‰s ugrßndoznak az magzataik. ^21.12 Dobot ‰s hßrfßt ragadnak, ‰s ÷rvendeznek a sŤp zeng‰s‰nek. ^21.13 Jll‰tben t÷ltik el napjaikat, ‰s egy pillanat alatt szßllnak alß a sŤrba; ^21.14 Noha azt mondjßk Istennek: Tßvozzßl el tl’nk, mert a te utaidnak tudßsßban nem gy÷ny÷rk÷d’nk! ^21.15 Micsoda a Mindenhat, hogy tisztelj’k t, ‰s mit nyer’nk vele, ha esedez’nk eltte? ^21.16 Mindazßltal az javok nincsen hatalmukban, az‰rt a gonoszok [r‰sz 22,18.] tanßcsa tßvol legyen tlem! ^21.17 Hßnyszor aluszik el [P‰ld. 13,9. Zsolt. 11,6.] a gonoszok sz÷v‰tneke, ‰s j rßjok az veszedelm÷k! osztogatja r‰sz÷ket haragjßban. ^21.18 Olyanok lesznek, mint a pozdorja a sz‰l eltt, ‰s mint a [Zsolt. 1,4.5.] polyva, a melyet forgsz‰l ragad el. ^21.19 Isten az fiai szßmßra tartja fenn annak b’ntet‰s‰t. Megfizet n‰ki, hogy meg‰rzi majd. ^21.20 Maga lßtja meg a maga veszedelm‰t, ‰s a Mindenhat [Đsa. 51,17.22. Jer. 25,15.] haragjßbl iszik. ^21.21 Mert mi gondja van n‰ki hßzan‰p‰re halßla utßn, ha az hnapjainak szßma letelt?! ^21.22 Ki tanŤthatja Istent b÷lcses‰gre, hisz Ťt‰li meg [Rm. 11,34.] a magassßgban levket is! ^21.23 Ez meghal az teljes boldogsßgßban, eg‰szen megel‰gedetten ‰s nyugodtan; ^21.24 Fejed‰nyei tejjel vannak [P‰ld. 3,8.] tele, csontjainak velje nedvess‰gtl ßrad. ^21.25 Amaz elkeseredett l‰lekkel hal meg, mert nem ‰lhetett a jval. ^21.26 Egy’tt fek’sznek a porban, ‰s f‰reg lepi ket. ^21.27 Ím‰, jl tudom a ti gondolatitokat ‰s a hamissßgokat, a melyekkel m‰ltatlankodtok ellenem; ^21.28 Mert ezt mondjßtok: Hol van ama fembernek [r‰sz 29,25.] hßza, hol van a gonoszok lakozßsßnak sßtora? ^21.29 Avagy nem k‰rdezt‰tek-‰ meg azokat, a kik utaznak ‰s jeleiket nem ismeritek-‰? ^21.30 Bizony a veszedelemnek napjßn elrejtetik a gonosz, a haragnak napjßn kiszabadul. ^21.31 Kicsoda veti szem‰re az ”tjßt, ‰s a mit cselekedett, kicsoda fizet meg n‰ki az‰rt? ^21.32 M‰g ha a sŤrba vitetik is ki, a sŤrdomb felett is ‰l. ^21.33 Đdesek lesznek n‰ki a sŤrnak hantjai, ‰s maga utßn vonsz minden embert, a mint szßmtalanok eltte. ^21.34 Hogyan vigasztalnßtok hßt engem hißbavalsßggal? Felesel‰setek igazsßgtalansßg marad. ^22.1 Felele pedig a T‰mßnbl val Elifßz, ‰s monda: ^22.2 Az Istennek hasznßl-‰ az ember? St ÷nmagßnak hasznßl az okos! ^22.3 Gy÷ny÷r“s‰g‰re van-‰ az a Mindenhatnak, ha te igaz vagy; avagy nyeres‰g-‰, hogy feddhetetlen’l jßrsz? ^22.4 A te f‰lelmed‰rt fedd-‰ t‰ged, ‰s perel-‰ veled? ^22.5 Avagy nem sok-‰ a te gonoszsßgod, ‰s nem [r‰sz 7,21.] v‰ghetetlen-‰ a te hamissßgod? ^22.6 Hiszen zßlogot vett‰l a te atyßdfißtl m‰ltatlanul, ‰s a szeg‰nyeket mezŤtelenekk‰ tetted. ^22.7 Az eltikkadtnak vizet sem adtßl inni, ‰s az ‰heztl megtagadtad [r‰sz 31,19. Mßt‰ 25,42.45.] a kenyeret. ^22.8 A ki hatalmas volt, az‰ vala az orszßg, ‰s a ki nagytekint‰ly“ volt, az lakik vala rajta. ^22.9 Az ÷zvegyeket ’res k‰zzel [r‰sz 31,17.] bocsßtottad el, ‰s az ßrvßknak karjai [r‰sz 31,18.21.] elt÷rettek. ^22.10 Az‰rt vett k÷r’l t‰ged a veszedelem, ‰s rettegtet t‰ged hirtelen val retteg‰s; ^22.11 Avagy a set‰ts‰g, hogy ne lßthass, ‰s a vizek ßrja, [Zsolt. 18,17.69,15.] a mely elborŤt! ^22.12 Hßt nem olyan magas-‰ Isten, mint az egek? Đs lßsd, a csillagok is ott fent mily igen magasak! ^22.13 Đs m‰gis azt mondod: Mit tud az Isten; megŤt‰lheti-‰, a mi a homßly m÷g÷tt van? ^22.14 S“r“ felhk leplezik el t ‰s nem lßt, ‰s az ‰g k÷r’let‰n jßr. ^22.15 Az svilßg ÷sv‰ny‰t [1 Mz. 6,5-7.] k÷veted-‰, a melyen az ßlnok emberek jßrtak; ^22.16 A kik idnap eltt ragadtattak el, ‰s alapjokat elmosta a vŤz?! ^22.17 A kik azt mondjßk vala Istennek: Tßvozzßl el [r‰sz 21,14.] tl’nk! Đs mit cseleked‰k vel÷k a Mindenhat? ^22.18 Ř pedig megt÷lt÷tte hßzaikat jval. De az istentelenek tanßcsa tßvol legyen tlem. ^22.19 Lßtjßk ezt az igazak ‰s ÷r’lnek rajta, [Zsolt. 107,42.] az ßrtatlan pedig cs”folja ket: ^22.20 Valsßggal kigyomlßltatott [Zsolt. 37,17.18,20.] a mi ellens‰g’nk, ‰s az marad‰kjokat t“z em‰szti meg! ^22.21 BŤzd csak az‰rt magadat reß ‰s l‰gy b‰kess‰gben: ezekbl j szßrmazik reßd. ^22.22 V‰gy csak oktatßst [Zsolt. 119,72.] az szßjßbl, ‰s v‰sd szŤvedbe az besz‰deit! ^22.23 Ha megt‰rsz a Mindenhathoz, meg‰pŤttetel, <‰s> az ßlnoksßgot tßvol “z÷d a te sßtorodtl. ^22.24 Vesd a porba a nemes ‰rczet, ‰s a patakok kavicsßba az ofiri aranyat: ^22.25 Đs akkor a Mindenhat lesz a te nemes ‰rczed ‰s a te ragyog ez’st÷d. ^22.26 Bizony akkor a Mindenhatban gy÷ny÷rk÷d÷l, ‰s a te arczodat Istenhez emeled. ^22.27 Hozzß k÷ny÷r÷gsz ‰s meghallgat t‰ged, ‰s lefizeted fogadßsaidat. ^22.28 Mihelyt valamit elgondolsz, siker’l az n‰ked, ‰s a te utaidon [Zsolt. 37,6.92,11.] vilßgossßg f‰nylik. ^22.29 Hogyha megalßznak, felmagasztalßsnak mondod azt, ‰s az [P‰ld. 29,23.] alßzatost megtartja. ^22.30 MegszabadŤtja a nem ßrtatlant is, ‰s pedig [Jer. 5,1.] a te kezeidnek tisztasßg߉rt szabadul meg az. ^23.1 Felele pedig Jb, ‰s monda: ^23.2 M‰g most is keser“ az ‰n besz‰dem; s”lyosabb rajtam a csapßs, ha panaszkodom. ^23.3 Oh ha tudnßm, hogy megtalßlom t, elmenn‰k szinte az sz‰k‰ig. ^23.4 El‰be terjeszten‰m ’gyemet, szßmat megt÷lten‰m ment erss‰gekkel. ^23.5 Hadd tudnßm meg, mely szavakkal felelne n‰kem; hadd ‰rten‰m meg, mit szlana hozzßm. ^23.6 Vajjon erej‰nek nagy volta szerint perelne-‰ velem? Nem; csak figyelmezne reßm! ^23.7 Ott egy igaz perelne vele; az‰rt megszabadulhatn‰k birßmtl ÷r÷kre! ^23.8 Âmde kelet fel‰ megyek ‰s nincsen , nyugot fel‰ ‰s nem veszem t ‰szre. ^23.9 Bal k‰z fell cselekszik, de meg nem foghatom; jobb k‰z fell rejtzk÷dik ‰s nem lßthatom. ^23.10 De jl tudja az ‰n utamat. Ha megvizsgßlna engem, ”gy ker’ln‰k ki, mint az arany. ^23.11 Lßbam az nyomdokßt [Zsolt. 119,106. 2 Sßm. 22,21.25.] k÷vette; utßt megriztem ‰s nem hajoltam el. ^23.12 Az ajakinak parancsolatßtl sem t‰rtem el; szßjßnak besz‰deit t÷bbre becs’ltem, mint ‰letem tßplßl‰kßt. ^23.13 Ř azonban egy mellett. Kicsoda t‰rŤthetn‰ el t? Đs a mit megkivßn lelke, azt [Zsolt. 115,3.] meg is teszi. ^23.14 Bizony v‰gbe viszi, a mi fellem elrendeltetett, ‰s ilyen m‰g sok van nßla. ^23.15 Az‰rt rettegek az szŤne eltt, ‰s ha csak rß gondolok is, f‰lek tle. ^23.16 Mert Isten f‰lemlŤtette meg az ‰n szŤvemet, a Mindenhat [r‰sz 7,14.] rettentett meg engem. ^23.17 Mi‰rt is nem pusztultam el e s÷t‰ts‰g eltt, vagy mi‰rt nem takarta el ellem [r‰sz 30,23.] e homßlyt?! ^24.1 Mi‰rt is nem titkolja el a Mindenhat az idej‰t, ‰s mi‰rt is nem lßtjßk meg az t ismerk az <Ťt‰let‰nek> napjait?! ^24.2 A hatßrokat [5 Mz. 19,14.] odßbb toljßk, a nyßjat elraboljßk ‰s legeltetik. ^24.3 Az ßrvßk szamarßt elhajtjßk, <‰s> az ÷zvegynek ÷kr‰t zßlogba viszik. ^24.4 Lel÷kik az ”trl [P‰ld. 28,28.] a szeg‰nyeket, <‰s> a f÷ld nyomorultjai egy’tt lappanganak. ^24.5 Ím‰, mint a vad szamarak a sivatagban, ”gy mennek ki munkßjukra ‰lelmet keresni; a puszta ad n‰kik kenyeret fiaik szßmßra. ^24.6 A mezn a mßs vet‰s‰t aratjßk, ‰s a gonosznak szlj‰t szedik. ^24.7 MezŤtelen’l hßlnak, testi ruha n‰lk’l, m‰g a hidegben sincs takarjuk. ^24.8 A hegyi zßpor csurog le rlok, s hajl‰kuk nem l‰v‰n, a sziklßt ÷lelik. ^24.9 ElszakŤtjßk az emltl az ßrvßt, [Zsolt. 94,6.] ‰s a szeg‰nyen levt zßlogba viszik. ^24.10 MezŤtelen’l jßrnak, ruha n‰lk’l, ‰s ‰hesen [3 Mz. 19,13.] vonszoljßk a k‰v‰t. ^24.11 Az kerŤt‰seik k÷zt ’tik az olajat, ‰s tapossßk a kßdakat, de szomjuhoznak. ^24.12 A vßrosbl haldoklk rimßnkodnak, a megsebzettek lelke kißlt, de Isten nem t÷rdik e m‰ltatlansßggal. ^24.13 Ezek pßrtot ’t÷ttek a vilßgossßg ellen, utait nem is ismerik, nem ’lnek annak ÷sv‰nyein. ^24.14 Napkeltekor f÷lkel a gyilkos, meg÷li [Zsolt. 10,8.9.] a szeg‰nyt ‰s sz“k÷lk÷dt, ‰jjel pedig olyan, mint a tolvaj. ^24.15 A parßznßnak szeme [P‰ld. 7,7-10.] pedig az alkonyatot lesi, mondvßn: Ne n‰zzen szem reßm, ‰s arczßra ßlarczot teszen. ^24.16 Set‰tben t÷r be a hßzakba; nappal elzßrkznak, nem szeretik a vilßgossßgot. ^24.17 St inkßbb a reggel n‰kik olyan, mint a halßlnak ßrny‰ka, mert megbarßtkoztak a halßl ßrny‰kßnak f‰lelmeivel. ^24.18 K÷nnyen siklik tova a vŤz szŤn‰n, birtoka ßtkozott a f÷ld÷n, [Zsolt 11,6.] nem t‰r a szlkbe viv ”tra. ^24.19 Szßrazsßg ‰s hs‰g nyeli el a h viz‰t, a pokol [Zsolt, 49,15.] azokat, a kik v‰tkeznek. ^24.20 Elfelejti t az anyam‰h, f‰regnek lesz ‰dess‰g‰v‰, nem eml‰keznek rla t÷bb‰, ‰s ÷sszet÷rik, mint a reves fa, ^24.21 A ki megrontotta a meddt, a ki nem sz’l, ‰s az ÷zvegygyel jt nem tett. ^24.22 De megtßmogatja erej‰vel a hatalmasokat; felkel az, pedig nem bŤzott mßr az ‰lethez. ^24.23 Biztonsßgot ad n‰ki, hogy tßmaszkodj‰k, de szemei vigyßznak azoknak ”tjaira. ^24.24 Magasra emelkednek, egy kev‰s id ‰s mßr nincsenek! [r‰sz 22,20. Zsolt. 1,4.73,19.20.] Alßs’lylyednek, mint akßrki ‰s eleny‰sznek; ‰s levßgattatnak, mint a b”zakalßsz. ^24.25 Avagy nem Ťgy van-‰? Ki hazudtolhatna meg engem, ‰s tehetn‰ semmiv‰ besz‰demet? ^25.1 Felele pedig a Sukhbl val Bildßd, ‰s monda: ^25.2 Hatalom ‰s fens‰g az ÷v‰, a ki b‰kess‰get szerez az magassßgaiban. ^25.3 Van-‰ szßma az sereginek, ‰s kire nem k‰l fel az vilßgossßga? ^25.4 Hogy-hogy lehetne igaz [r‰sz 4,17-19.9,2.15,14-16.] a haland Isten eltt, hogyan lehetne tiszta, a ki asszonytl sz’letett? ^25.5 N‰zd a holdat, az sem ragyog, m‰g a csillagok sem tisztßk az szemei eltt. ^25.6 Mennyivel kev‰sb‰ a haland, a ki [Zsolt. 22,7.] f‰reg, ‰s az embernek fia, a ki herny. ^26.1 Jb pedig felele, ‰s monda: ^26.2 Bezzeg jl segŤtett‰l [r‰sz 2,11.25,2-6.] a tehetetlenen, meggyßmolŤtottad az ertelen kart! ^26.3 Bezzeg j tanßcsot adtßl a tudatlannak, ‰s sok ‰rtelmet tanusŤtottßl! ^26.4 Kivel besz‰lgett‰l, ‰s kinek a lelke j÷tt ki belled? ^26.5 A halottak is megremegnek a vizek alatt levk ‰s azok laki is. ^26.6 Az alvilßg mezŤtelen eltte, [Zsolt. 138,8.12. Zsid. 4,13.] ‰s eltakaratlan a holtak orszßga. ^26.7 Ř terjeszti ki ‰szakot az ’ress‰g f÷l‰ ‰s f’ggeszti f÷l a f÷ldet a semmis‰g f÷l‰. ^26.8 Ř k÷ti ÷ssze felhibe a vizeket ”gy, hogy a felh alattok meg nem hasad. ^26.9 Ř rejti el kirßlyi sz‰k‰nek szŤn‰t, felhj‰t [Zsolt. 104,2.3.] f÷libe terŤtv‰n. ^26.10 Ř szab hatßrt a vŤz szŤne f÷l‰ - a vilßgossßgnak ‰s set‰ts‰gnek elv‰gzd‰s‰ig. ^26.11 Az egek oszlopai megrend’lnek, ‰s d’ledeznek fenyeget‰seitl. ^26.12 Erej‰vel felriasztja a tengert, [2 Mz. 14,31. Đsa. 51,15.] ‰s b÷lcses‰g‰vel megt÷ri Rßhßbot. ^26.13 Lehellet‰vel meg‰kesŤti az eget, keze ßtd÷fi a fut kŤgyt. ^26.14 Ím‰, ezek az ”tainak r‰szei, de mily kicsiny [P‰ld. 3,11.] r‰sz az, a mit meghallunk abbl! Âm az hatalmßnak mennyd÷rg‰s‰t ki ‰rthetn‰ meg? ^27.1 Jb pedig folytatß az besz‰d‰t, monda: ^27.2 Đl az Isten, a ki az ‰n igazamat elfordŤtotta, ‰s a Mindenhat, a ki keser“s‰ggel illette az ‰n lelkemet, ^27.3 Hogy mindaddig, a mŤg az ‰n lelkem ‰n bennem van, ‰s az Istennek lehellete van az ‰n [r‰sz 33,4. 1 Mz. 2,7.] orromban; ^27.4 Az ‰n ajakim nem szlnak ßlnoksßgot, ‰s az ‰n nyelvem nem mond csalßrdsßgot! ^27.5 Tßvol legyen tlem, hogy igazat adjak n‰ktek! A mŤg lelkemet ki nem lehelem, ßrtatlansßgombl [r‰sz 31,1-32.] magamat ki nem tagadom. ^27.6 Igazsßgomhoz ragaszkodom, rla le nem mondok; napjaim miatt nem korhol az ‰n szŤvem. ^27.7 Ellens‰gem lesz olyan, [r‰sz 2,9.10.] mint a gonosz, ‰s a ki ellenem tßmad, mint az ßlnok. ^27.8 Mert micsoda rem‰nys‰ge lehet a k‰pmutatnak, [Luk. 12,17-21.16,19.23.] hogy telhetetlenkedett, ha az Isten m‰gis elragadja az lelk‰t? ^27.9 Meghallja-‰ kißltßsßt az Isten, [P‰ld. 28,9. Jßn. 9,31. Đsa. 1,15.] ha elj a nyomor”sßg reß? ^27.10 Vajjon gy÷ny÷rk÷dhetik-‰ a Mindenhatban; [r‰sz 21,14.15.] segŤts‰g’l hŤvhatja-‰ mindenkor az Istent? ^27.11 MegtanŤtlak benneteket Isten dolgaira; [r‰sz 16,7-9.] a mik a Mindenhatnßl vannak, nem titkolom el. ^27.12 Ím‰, ti is mindnyßjan lßtjßtok: mi‰rt van hßt, hogy hißbavalsßggal hivalkodtok?! ^27.13 Ez a gonosz embernek osztßlyr‰sze Istentl, [vers 8.9. r‰sz 21,17-20.] ‰s a kegyetlenek ÷r÷ks‰ge a Mindenhattl, a melyet elvesznek: ^27.14 Ha megsokasulnak is az [Hs. 9,15.16.] fiai, a kardnak ‰s az magzatai nem lakhatnak jl keny‰rrel sem. ^27.15 Az marad‰kai d÷gv‰sz miatt temettetnek el, ‰s az [Zsolt. 78,64.] ÷zvegyeik meg sem siratjßk. ^27.16 Ha mint a port, ”gy halmoznß is ÷ssze az ez’st÷t, ‰s ”gy szerezn‰ is ÷ssze ruhßit, mint a sarat: ^27.17 Ůsszeszerezheti de az igaz ruhßzza [P‰ld. 13,22. Pr‰d. 2,27.] magßra, az ez’st÷n pedig az ßrtatlan osztozik. ^27.18 Hßzßt pk mdjßra ‰pŤtette f÷l, ‰s olyannß, mint a cssz-csinßlta kunyh. ^27.19 Gazdagon fekszik le, [Zsolt. 49,17-19.] mert nincsen kifosztva; felnyitja szemeit ‰s semmije sincsen. ^27.20 Meglepi t, [r‰sz 15,20.21.] mint az ßrvŤz, a f‰lelem, ‰jjel ragadja el a zivatar. ^27.21 Felkapja t a keleti sz‰l ‰s elviszi, elragadja t hely‰rl. ^27.22 szr reß ‰s nem kim‰li; futva kell futnia keze ell. ^27.23 Csapkodjßk felette kezeiket, [1 Sßm. 25,29.] ‰s kis’v÷ltik t az lakhely‰bl. ^28.1 Bizony az ez’stnek bßnyßja van, ‰s helye az aranynak, a hol tisztŤtjßk. ^28.2 A vasat a f÷ldbl hozzßk el, a k÷vet pedig ‰rczcz‰ olvasztjßk. ^28.3 Hatßrt vet a set‰ts‰gnek, ‰s ßtkutatja eg‰szen ‰s v‰gig a homßlynak ‰s a halßl ßrny‰kßnak k÷v‰t. ^28.4 Aknßt t÷r tßvol a lakktl: mintha lßbukrl is megfelejtkezn‰nek, alßmer’lnek ‰s lebegnek emberektl messze. ^28.5 Van f÷ld, a melybl keny‰r terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy t“z ßltal; ^28.6 K÷veiben zafir talßlhat, g÷r÷ngyeiben arany van. ^28.7 Van ÷sv‰ny, a melyet nem ismer a sas, sem a slyom szeme nem lßtja azt. ^28.8 Nem tudjßk azt b’szke vadak, az oroszlßn sem l‰pked azon. ^28.9 Rßveti kez‰t a kovakre, a hegyeket t÷v’kbl kiforgatja. ^28.10 A sziklßkban tßrnßkat hasŤt, ‰s minden drßga dolgot meglßt a szeme. ^28.11 Elk÷ti a folyk szivßrgßsßt, az elrejtett dolgot pedig vilßgossßgra hozza. ^28.12 De a b÷lcses‰g hol talßlhat, ‰s az ‰rtelemnek hol van a helye? ^28.13 Haland a hozzß viv utat nem ismeri, az ‰lk f÷ld‰n az nem talßlhat. ^28.14 A m‰lys‰g azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: ‰n nßlam sincsen. ^28.15 SzŤnarany‰rt [P‰ld. 3,13-18.8,11-19.] meg nem szerezhet, ßra ez’sttel meg nem fizethet. ^28.16 Nem m‰rhet ÷ssze Ofir [P‰ld. 16,16.] aranyßval, nem drßga onikszszal, sem zafirral. ^28.17 Nem ‰r fel vele az arany ‰s gy‰mßnt, aranyed‰nyek‰rt be nem cser‰lhet. ^28.18 Korall ‰s kristßly emlŤtni sem val; a b÷lcses‰g ßra drßgßbb a gy÷ngy÷kn‰l. ^28.19 Nem ‰r fel vele K”snak topßza, szŤnaranynyal [Zsolt. 19,11.] sem m‰rhet ÷ssze. ^28.20 A b÷lcses‰g honnan j tehßt, ‰s hol van helye az ‰rtelemnek? ^28.21 Rejtve van az minden ‰l szemei eltt, az ‰g madarai ell is fedve van. ^28.22 A pokol ‰s halßl azt mondjßk: hŤr‰t hallottuk f’leinkkel! ^28.23 Isten tudja annak ”tjßt, ismeri annak [P‰ld. 8,1.13.] hely‰t. ^28.24 Mert ellßt a f÷ld hatßrira, lßt mindent az ‰g [Zsolt 33,13.14.] alatt. ^28.25 Mikor a sz‰lnek s”lyt szerzett, ‰s a vizeket m‰rt‰kre vette; ^28.26 Mikor az esnek hatßrt szabott, ‰s mennyd÷rg villßmoknak ”tat: ^28.27 Akkor lßtta ‰s kijelentette azt, megalapŤtotta ‰s meg is vizsgßlta azt. ^28.28 Az embernek pedig mondß: Ím‰ az őrnak f‰lelme: az a b÷lcses‰g, [Zsolt 111,10. P‰ld. 1,7.8,13.] ‰s az ‰rtelem: a gonosztl val eltßvozßs. ^29.1 Jb pedig folytatß az besz‰d‰t, ‰s monda: ^29.2 Oh, vajha olyan voln‰k, mint a hajdani hnapokban, a mikor Isten rz÷tt engem! ^29.3 Mikor az sz÷v‰tneke f‰nylett fejem f÷l÷tt, vilßgßnßl jßrtam a set‰tet; ^29.4 A mint java-korom napjaiban val‰k, a mikor Isten gondossßga borult sßtoromra! ^29.5 Mikor m‰g a Mindenhat velem volt, <‰s> k÷r’ltem voltak gyermekeim; ^29.6 Mikor lßbaimat <‰des> tejben mostam, ‰s mellettem a szikla [5 Mz. 32,13.] olajpatakokat ontott; ^29.7 Mikor a kapuhoz mentem, fel a vßroson; a k÷zt‰ren sz‰kemet f÷lßllŤtßm: ^29.8 Ha meglßttak az ifjak, f‰lrevonultak, az ÷regek is f÷lkeltek <‰s >ßllottak. ^29.9 A fejedelmek abbahagytßk [vers 10.23.] a besz‰det, ‰s tenyer÷ket szßjukra tett‰k. ^29.10 A femberek szava eln‰mult, ‰s nyelv÷k az Ťny÷kh÷z [vers 9.23.] ragadt. ^29.11 Mert a mely f’l hallott, boldognak mondott engem, ‰s a mely szem lßtott, bizonysßgot tett [vers 12-14.] ‰n fellem. ^29.12 Mert megment‰m a kißltoz szeg‰nyt, ‰s az ßrvßt, a kinek nem volt segŤts‰ge. ^29.13 A veszni indultnak ßldßsa szßllt reßm, az ÷zvegynek szŤv‰t meg÷rvendeztet‰m. ^29.14 Az igazsßgot [Đsa. 59,17. 1 Thess. 5,8.] magamra ÷lt‰m ‰s az is magßra ÷lte engem; palßst ‰s s’veg gyanßnt volt az ‰n Ťt‰letem. ^29.15 A vaknak ‰n szeme val‰k, ‰s a sßntßnak lßba. ^29.16 A sz“k÷lk÷dknek ‰n atyjok val‰k, az ismeretlennek ’gy‰t is [P‰ld. 29,16.] jl meghßnyßm-vet‰m. ^29.17 Az ßlnoknak zßpfogait kit÷rd÷s‰m, ‰s fogai k÷z’l a pr‰dßt ki’t‰m vala. ^29.18 Azt gondoltam az‰rt: f‰szkemmel veszek el, ‰s mint a [Zsolt. 34,13-15.] homok, megsokasodnak napjaim. ^29.19 Gy÷kerem [Zsolt. 1,3.112,1-3.] a vŤznek nyitva lesz, ‰s ßgamon hßl meg a harmat. ^29.20 Dicss‰gem meg”jul velem, ‰s k‰zŤvem ersebb‰ lesz [vers 11.] kezemben. ^29.21 Hallgattak ‰s figyeltek reßm, ‰s eln‰multak az ‰n tanßcsomra. ^29.22 Az ‰n szavaim utßn nem szltak t÷bbet,hullt <>rßjok besz‰dem. ^29.23 Mint az esre, ”gy vßrtak rßm, ‰s szßjukat tßtottßk, [vers 9.10.] mint tavaszi zßporra. ^29.24 Ha rßjok mosolyogtam, nem bizakodtak el, ‰s arczom der’j‰t nem s÷t‰tŤt‰k be. ^29.25 <Ůr÷mest> vßlasztottam ”tjokat, mint fember ’ltem”gy laktam mint kirßly a [vers 9.22.23.] hadseregben, mint a ki bßnkdkat vigasztal. ^30.1 Most pedig nevetnek [r‰sz 19,17-19. vers 3-8.] rajtam, a kik fiatalabbak nßlam a kiknek atyjokat az ‰n juhaimnak komondorai k÷z‰ sem szßmlßltam volna. ^30.2 Mire val lett volna n‰kem m‰g kez÷k ereje is? Rßjok n‰zve a v‰ns‰g elveszett! ^30.3 Sz’ks‰g ‰s ‰hs‰g miatt ÷sszeaszottak, a kik a kopßr f÷ldet futjßk, a s÷t‰t, sivatag pusztasßgot. ^30.4 A kik keser“ f’vet t‰pnek a bokor mellett, ‰s rekettyegy÷k‰r a kenyer÷k. ^30.5 Az emberek k÷z’l ki“zik ket, ”gy hurŤtjßk ket, mint a tolvajt. ^30.6 F‰lelmetes v÷lgyekben kell lakniok, a f÷ldnek ‰s sziklßknak hasad‰kaiban. ^30.7 A bokrok k÷z÷tt ordŤtanak, a csalßnok alatt gy’lekeznek. ^30.8 Esztelen leg‰nyek, st becstelen fiak, a kiket kivertek az orszßgbl. ^30.9 Đs most ezeknek lettem [Zsolt. 69,13. Siral. 3,14.63.] g”nydalßvß, n‰kik lev‰k besz‰dtßrgyuk! ^30.10 őtßlnak engem, messze tßvoznak tlem, ‰s nem ßtalanak p÷kd÷sni elttem. ^30.11 St leoldjßk k÷tel÷ket ‰s bßntalmaznak [r‰sz 16,11-14.] engem, ‰s a zabolßt elttem kivetik. ^30.12 Jobb fell ifjak tßmadnak ellenem, gßncsot vetnek lßbaimnak, ‰s ÷sv‰nyt t÷rnek fel‰m, hogy megrontsanak. ^30.13 Az ‰n ”tamat elrontjßk, romlßsomat ÷regbŤtik, nincsen segŤts‰g ellen÷k. ^30.14 Mint valami sz‰les r‰sen, ”gy rontanak el, pusztulßs k÷z÷tt h÷mp÷ly÷gnek . ^30.15 Retteg‰sek fordultak [r‰sz 7,14.15.] ellenem, mint vihar “zik el tisztess‰gemet, boldogsßgom elt’nt, mint a felh. ^30.16 Mostan az‰rt enmagam‰rt ontja ki magßt lelkem; nyomor”sßgnak napjai fognak meg engem. ^30.17 Az ‰jszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, ‰s nem nyugosznak az ‰n inaim. ^30.18 A sok erlk÷d‰s miatt elvßltozott az ‰n ruhßzatom; ”gy szorŤt engem, mint a k÷nt÷s÷m gall‰ra. ^30.19 A sßrba vetett engem, hasonlvß lettem porhoz ‰s hamuhoz. ^30.20 Kißltok hozzßd, de nem felelsz; megßllok ‰s n‰zel reßm! ^30.21 Kegyetlenn‰ [r‰sz 16,9.] vßltoztßl irßntam; kezed erej‰vel harczolsz ellenem. ^30.22 Felemelsz, [Zsolt. 102,11.] sz‰lnek eresztesz engem, ‰s sz‰tt‰psz engem a viharban. ^30.23 Hiszen tudtam, hogy visszat‰rŤtesz engem a halßlba, ‰s a minden ‰l gy’lekez [Zsid. 9,27. 1 Mz. 3,19.] hßzßba; ^30.24 De a roskadban lev ne nyujtsa-‰ ki kez‰t? Avagy ha veszendben van, ne kißltson-‰ segŤts‰g‰rt? ^30.25 Avagy nem sŤrtam-‰ [Rm. 12,15.] azon, a kinek kem‰ny napja volt; a sz“k÷lk÷d miatt nem volt-‰ lelkem szomor”? ^30.26 Bizony jt rem‰ltem ‰s rossz k÷vetkez‰k, [Eszt. 8,16.] vilßgossßgot vßrtam ‰s homßly j÷ve. ^30.27 Az ‰n bensm forr ‰s nem nyugoszik; megrohantak engem a nyomor”sßgnak napjai. ^30.28 Feket’lten jßrok, de nem a nap hs‰ge miatt; felkelek a gy’lekezetben <‰s> kißltozom. ^30.29 Atyjok fißvß lettem a sakßloknak, ‰s tßrsokkß a strucz madaraknak. ^30.30 Br÷m feket’l rlam, ‰s csontom el‰g a hs‰g miatt. ^30.31 Heged“m sŤrßssß vßltoz‰k, sŤpom pedig jajgatk szavßvß. ^31.1 Sz÷vets‰gre l‰ptem szemeimmel, [Zsolt. 119,37.] ‰s hajadonra mit sem ’gyeltem. ^31.2 Đs mi volt jutalmam Istentl fel’lrl; vagy ÷r÷ks‰gem a Mindenhattl a magassßgbl? ^31.3 Avagy nem az istentelent illeti-‰ romlßs, ‰s nem a gonosztevt-‰ [Đsa. 66,24. Mßt‰ 25,41.] veszedelem? ^31.4 Avagy nem lßthatta-‰ utaimat, ‰s nem szßmlßlhatta-‰ meg l‰p‰seimet? ^31.5 Ha ‰n csalßrdsßggal jßrtam, vagy az ‰n lßbam ßlnoksßgra sietett: ^31.6 Az igazsßgßnak m‰rleg‰vel m‰rjen meg engem, ‰s megismeri Isten az ‰n ßrtatlansßgomat! ^31.7 Ha az ‰n l‰p‰sem let‰rt az ”trl ‰s az ‰n lelkem k÷vette szemeimet, vagy kezeimhez szenny tapadt: ^31.8 Hadd vessek ‰n ‰s mßs egye meg, ‰s t‰pj‰k ki az ‰n marad‰kaimat gy÷kerestl! ^31.9 Ha az ‰n szŤvem asszony utßn bomlott, [P‰ld. 7,8.9.] ‰s leselkedtem az ‰n felebarßtomnak ajtajßn: ^31.10 Az ‰n feles‰gem mßsnak r÷lj÷n, ‰s mßsok hajoljanak rßja. ^31.11 Mert gyalßzatossßg volna [3 Mz. 20,10.] ez, ‰s birßk el‰ tartoz b“n. ^31.12 Mert t“z volna ez, a mely pokolig em‰sztene, [P‰ld. 6,26-29.] ‰s minden j÷vedelmemet t÷vestl kiirtanß. ^31.13 Ha megvetettem volna igazßt az ‰n szolgßmnak ‰s szolgßlmnak, mikor pert kezdtek ellenem: ^31.14 Mi tev lenn‰k, ha felkelne az Isten, ‰s ha meglßtogatna: mit feleln‰k n‰ki? ^31.15 Nem az teremtette-‰ t is, [r‰sz 34,19. P‰ld. 22,2.] a ki engem teremtett anyßm m‰h‰ben; nem egyugyanaz formßlt-‰ benn’nket anyßnk ÷l‰ben? ^31.16 Ha a szeg‰nyek kivßnsßgßt megtagadtam, [Jak. 1,27.] ‰s az ÷zvegy [Đsa. 10,2.] szemeit epedni engedtem; ^31.17 Đs ha falatomat egymagam ettem meg, ‰s az ßrva [Pr‰d. 11,2.] abbl nem evett; ^31.18 Hiszen ifj”sßgom ta, mint atyßnßl nevekedett nßlam, ‰s anyßmnak m‰h‰tl kezdve [Zsolt. 37,26.] vezettem t! ^31.19 Ha lßttam a ruhßtlant veszni indulni, ‰s takar n‰lk’l [Mßt‰ 25,44.45. Đsa. 58,7.] a szeg‰nyt; ^31.20 Hogyha nem ßldottak engem az ßgy‰kai, ‰s az ‰n juhaim gyapjßbl fel nem melegedett; ^31.21 Ha az ßrva ellen kezemet felemeltem, mert lßttam a kapuban az ‰n segŤts‰gemet; ^31.22 A lapoczkßjßrl ess‰k ki a vßllam, ‰s a forgcsontrl szakadjon le karom! ^31.23 Hiszen <”gy> rettegtem Isten csapßsßtl, [P‰ld. 22,23. Zsolt. 17,4.119,120.] ‰s fens‰ge eltt tehetetlen val‰k! ^31.24 Ha rem‰nys‰gemet aranyba vetettem, ‰s azt mondtam az olvasztott aranynak: Đn bizodalmam! ^31.25 Ha ÷r’ltem azon, hogy nagy a gazdagsßgom, ‰s hogy sokat szerzett az ‰n kezem; ^31.26 Ha n‰ztem a napot, mikor f‰nyesen ragyogott, ‰s a holdat, mikor m‰ltsßggal haladt, ^31.27 Đs az ‰n szŤvem titkon elcsßbult, ‰s szßjammal megcskoltam a kezemet: ^31.28 Ez is bir el‰ tartoz b“n [2 Mz. 22,20. 5 Mz. 13,12.16.] volna, mert ßmŤtottam volna az Istent oda fent! ^31.29 Ha ÷rvendeztem az engem gy“l÷lnek nyomor”sßgßn, ‰s ugrßltam ÷r÷m÷mben, hogy azt baj ‰rte; ^31.30 (De nem engedtem, hogy szßjam v‰tkezz‰k azzal, hogy ßtkot [Mßt‰ 5,14.] k‰rjek az lelk‰re!) ^31.31 Ha nem mondtßk az ‰n sßtorom csel‰dei: Van-‰, a ki az h”sßval jl nem lakott? ^31.32 (A j÷vev‰ny nem hßlt az utczßn, ajtimat az utas eltt megnyitßm.) ^31.33 Ha emberi mdon eltitkoltam v‰tkemet, [Zsolt. 32,3.5. P‰ld. 28,13.] keblembe rejtve b“n÷met: ^31.34 Bizony akkor tarthatn‰k a nagy t÷megtl, rettegnem kellene nemzets‰gek megvet‰s‰tl; eln‰muln‰k <‰s> az ajtn sem l‰pn‰k ki! ^31.35 Oh, bßrcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ím‰, ez a v‰gszm: a Mindenhat feleljen meg n‰kem; ‰s Ťrjon k÷nyvet ellenem az ‰n vßdlm. ^31.36 Bizony ‰n azt a vßllamon hordanßm, ‰s korona gyanßnt a fejemre tenn‰m! ^31.37 L‰pteimnek szßmßt megmondanßm n‰ki, mint egy fejedelem, ”gy jßruln‰k hozzß! ^31.38 Ha f÷ldem ellenem kißltott ‰s annak barßzdßi egy’tt sirßnkoztak; ^31.39 Ha annak term‰s‰t fizet‰s n‰lk’l ettem, vagy gazdßjßnak lelk‰t kioltottam: ^31.40 B”za helyett t÷vis teremjen ‰s ßrpa helyett konkoly! Itt v‰gzdnek a Jb besz‰dei. ^32.1 Miutßn ez a hßrom ember megsz’nt vala felelni Jbnak, mivel igaz vala ÷nmaga eltt: ^32.2 Haragra gerjede Elihu, a Barake‰l fia, a ki B”ztl val vala, a Rßm nemzets‰g‰bl. Jb ellen gerjedt f÷l haragja, mivel az igazabbnak tartotta magßt Istenn‰l. ^32.3 De felgerjedt haragja az hßrom barßtja ellen is, mivelhogy nem talßljßk vala el a feleletet, m‰gis [r‰sz 13,4.15,4.10.] kßrhoztatjßk vala Jbot. ^32.4 Elihu azonban vßrakozott a Jbbal val besz‰ddel, mert amazok ÷regebbek valßnak nßla. ^32.5 De mikor lßtta Elihu, hogy nincs felelet a hßrom f‰rfi” szßjßban, akkor gerjede f÷l az haragja. ^32.6 Đs felele a B”ztl val Elihu, Barake‰l fia, ‰s monda: Napjaimra n‰zve ‰n m‰g csek‰ly vagyok, ti pedig ‰lemedett emberek, az‰rt tartzkodtam ‰s f‰ltem tudatni veletek v‰lem‰nyemet. ^32.7 Gondoltam: Hadd szljanak a napok; ‰s hadd hirdessen [r‰sz 12,12.13.] b÷lcses‰get az ‰vek sokasßga! ^32.8 Pedig a l‰lek az az emberben ‰s a Mindenhat [r‰sz 38,36. Dßn. 1,17.] lehell‰se, a mi ‰rtelmet ad n‰ki! ^32.9 Nem a nagyok a b÷lcsek, ‰s nem a v‰nek [r‰sz 12,12.13.] ‰rtik az Ťt‰letet. ^32.10 Azt mondom az‰rt: Hallgass reßm, hadd tudassam ‰n is v‰lem‰nyemet! ^32.11 Ím‰, ‰n v‰gig vßrtam besz‰deiteket, figyeltem, a mŤg okoskodtatok, a mŤg szavakat keresg‰ltetek. ^32.12 Igen ’gyeltem reßtok ‰s Ťm‰, Jbot egyikt÷k sem czßfolß meg, sem besz‰d‰re [r‰sz 15,9.10.] meg nem felelt. ^32.13 Ne mondjßtok azt: B÷lcses‰gre talßltunk, Isten gyzheti meg t ‰s nem ember! ^32.14 Mivel ‰n ellenem nem int‰zett besz‰det, nem is a ti besz‰deitekkel vßlaszolok hßt n‰ki. ^32.15 Megzavarodßnak ‰s nem feleltek t÷bb‰; kifogyott bell÷k a sz. ^32.16 Vßrtam, de nem szltak, csak ßlltak ‰s nem feleltek t÷bb‰. ^32.17 Hadd feleljek hßt ‰n is magam‰rt, hadd tudassam ‰n is v‰lem‰nyemet! ^32.18 Mert tele vagyok besz‰ddel; unszolgat engem a bennem lev l‰lek. ^32.19 Ím‰, bensm olyan, mint az <”j> bor, a melynek nyŤlßsa nincsen; mik‰nt az ”j t÷mlk, sz‰tszakad. ^32.20 Szlok tehßt, hogy levegh÷z jussak; felnyitom ajkaimat, ‰s felelek. ^32.21 Nem leszek szem‰lyvßlogat senki irßnt; nem hizelkedem egy embernek sem; ^32.22 Mert ‰n hizelkedni nem tudok; k÷nnyen elszlŤthatna [r‰sz 17,4.] engem a teremtm! ^33.1 No az‰rt halld meg csak Jb az ‰n szavaimat, ‰s vedd f’ledbe minden besz‰demet! ^33.2 Ím‰, megnyitom mßr az ‰n szßjamat, ‰s a besz‰d nyelvem alatt van mßr. ^33.3 Igaz szŤvbl besz‰deim, tiszta tudomßnyt hirdetnek ajkaim. ^33.4 Az Istennek lelke teremtett engem, ‰s a Mindenhatnak lehellete adott n‰kem ‰letet. ^33.5 Ha tudsz, czßfolj meg; k‰sz’lj fel ellenem ‰s ßllj el! ^33.6 Ím‰, ‰n szint”gy Isten‰ vagyok, mint te; sßrbl [1 Mz. 2,7. Csel. 14,15.] formßltattam ‰n is. ^33.7 Ím‰, a tlem val f‰lelem meg ne hßborŤtson; kezem nem l‰szen s”lyos rajtad. ^33.8 Csak az im‰nt mondtad f’lem hallatßra, hallottam a besz‰dnek hangjßt: ^33.9 Tiszta vagyok, fogyatkozßs n‰lk’l: mocsoktalan vagyok, b“n nincsen bennem. ^33.10 Ím‰, vßdakat talßl ki ellenem, ellens‰g‰nek tart engem! ^33.11 B‰kba veti lßbaimat, ‰s rzi minden ÷sv‰nyemet. ^33.12 Ím‰, ebben nincsen igazad - azt felelem n‰ked - mert nagyobb az Isten az embern‰l! ^33.13 Mi‰rt perelsz vele? Az‰rt, hogy egyetlen besz‰dedre sem felelt? ^33.14 Hiszen szl az Isten egyszer vagy k‰tszer is, de nem ’gyelnek rß! ^33.15 Âlomban, ‰jjeli lßtomßsban, mikor m‰ly ßlom szßll az emberre, ‰s mikor ßgyashßzokban szenderegnek; ^33.16 Akkor nyitja meg az emberek f’l‰t, ‰s megpecs‰teli megintet‰s÷kkel. ^33.17 Hogy elt‰rŤtse az embert a cselekedettl, ‰s elrejtse a kev‰lys‰get a f‰rfi ell. ^33.18 Visszatartja lelk‰t a romlßstl, ‰s ‰let‰t hogy azt fegyver ne jßrja ßt. ^33.19 Fßjdalommal is b’nteti az ßgyashßzßban, ‰s csontjainak [Zsolt. 38,4.] sz’ntelen val hßborgßsßval. ^33.20 őgy, hogy az Ťnye undorodik az ‰teltl, ‰s lelke [Zsolt. 107,18.] az kedves ‰tel‰tl. ^33.21 H”sa szemlßtomßst aszik le rla; csontjai, a melyeket lßtni nem lehetett, ki’lnek. ^33.22 Đs lelke k÷zelget [r‰sz 17,12.13.] a sŤrhoz, s ‰lete a halßl angyalaihoz. ^33.23 Ha van mellette magyarßz angyal, egy az ezer k÷z’l, hogy az emberrel tudassa k÷teless‰g‰t; ^33.24 Đs k÷ny÷r’l rajta, ‰s azt mondja: SzabadŤtsd meg t, hogy ne szßlljon a sŤrba; vßltsßgdŤjat talßltam! ^33.25 Akkor teste fiatal, ertl duzzad, ”jra kezdi ifj”sßgßnak napjait. ^33.26 Imßdkozik Istenhez ‰s kegyelm‰be [Đsa. 58,8.9.] veszi, hogy az szŤn‰t n‰zhesse nagy ÷r÷mmel, ‰s az embernek visszaadja az igazsßgßt. ^33.27 Az emberek eltt ‰nekel ‰s mondja: V‰tkeztem ‰s az igazat elferdŤtettem vala, de nem e szerint fizetett meg n‰kem; ^33.28 Megvßltotta lelkemet a sŤrba szßllßstl, ‰s eg‰sz valm a vilßgossßgot n‰zi. ^33.29 Ím‰, mindezt k‰tszer, hßromszor cselekszi Isten az emberrel, ^33.30 Hogy megmentse lelk‰t a sŤrtl, hogy [Zsolt. 56,14.] vilßgoljon az ‰let vilßgossßgßval. ^33.31 Figyelj Jb, <‰s> hallgass meg engem; hallgass, hadd szljak ‰n! ^33.32 Ha van mit mondanod, czßfolj meg; szlj, mert igen szeretn‰m a te igazsßgodat. ^33.33 Ha nincs, hallgass meg engem, hallgass ‰s megtanŤtlak t‰ged a b÷lcses‰gre! ^34.1 Đs szla Elihu, ‰s monda: ^34.2 Halljßtok meg b÷lcsek az ‰n szavaimat, ‰s ti tudsok hajtsßtok hozzßm f’leiteket! ^34.3 Mert a f’l [r‰sz 12,11.] prbßlja meg a szt, mint az Ťny kstolja meg az ‰telt. ^34.4 Keress’k csak magunk az igazsßgot, ‰rts’k meg magunk k÷z÷tt, mi a j? ^34.5 Mert Jb azt mondß: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazsßgomat. ^34.6 Igazsßgom ellen‰re kell hazugnak lennem; [r‰sz 27,5-7.] halßlos nyŤl hibßm n‰lk’l! ^34.7 Melyik ember olyan, mint Jb, a ki iszsza a cs”folßst, mint a vizet. ^34.8 Đs egy tßrsasßgban forog a gonosztevkkel, [r‰sz 22,5-9.23,12.] ‰s az istentelen emberekkel jßr! ^34.9 Mert azt mondja: Nem hasznßl az [Malak. 3,14.] az embernek, ha Istennel b‰kess‰gben ‰l. ^34.10 Az‰rt, ti tuds emberek, hallgassatok meg engem! Tßvol legyen Istentl a [r‰sz 8,3.] gonoszsßg, ‰s a Mindenhattl az ßlnoksßg! ^34.11 St inkßbb, a mint cselekszik [Mßt‰ 16,27.] az ember, ”gy fizet n‰ki, ‰s kiki az ”tja szerint talßlja meg, a mit keres. ^34.12 Bizonyßra az Isten nem cselekszik gonoszsßgot, a Mindenhat el nem ferdŤti az igazsßgot! ^34.13 Kicsoda bŤzta reß a f÷ldet ‰s ki rendezte az eg‰sz vilßgot? ^34.14 Ha csak magßra volna gondja, lelk‰t [Zsolt. 104,29.] ‰s lehell‰s‰t magßhoz vonnß: ^34.15 Elhervadna egy’tt minden test ‰s az ember visszat‰rne a porba. ^34.16 Ha tehßt van eszed, halld meg ezt, <‰s> a te f’ledet hajtsd az ‰n besz‰deimnek szavßra! ^34.17 Vajjon, a ki gy“l÷li az [r‰sz 31,21.23.] igazsßgot, kormßnyozhat-‰? [1 Mz. 18,25.] Avagy az ellenßllhatatlan igazat kßrhoztathatod-‰? ^34.18 A ki azt mondja a kirßlynak: Te semmireval! Đs a fembereknek: Te gonosztev! ^34.19 A ki nem n‰zi a fejedelmek szem‰ly‰t [r‰sz 37,23. 5 Mz. 10,17.] ‰s a gazdagot a szeg‰nynek f÷libe nem helyezteti; mert mindnyßjan az [r‰sz 31,15.] kez‰nek munkßja. ^34.20 Egy pillanat alatt meghalnak; ‰jf‰lkor [r‰sz 27,19-23.] felriadnak a n‰pek ‰s eleny‰sznek, a hatalmas elt“nik k‰z n‰lk’l! ^34.21 Mert szemmel tartja mindenkinek ”tjßt, ‰s minden l‰p‰s‰t jl lßtja. ^34.22 Nincs set‰ts‰g ‰s nincs a halßlnak ßrny‰ka, a hova elrejtzhess‰k a gonosztev; ^34.23 Mert nem sokßig kell szemmel tartania az embert, [1 Mz. 18,25.] hogy az Isten el‰ ker’lj÷n Ťt‰letre! ^34.24 Megrontja a hatalmasokat vizsgßlat n‰lk’l, ‰s mßsokat ßllŤt hely÷kbe. ^34.25 Ekk‰pen felismeri cselekedeteiket, ‰s ‰jjel is ellen÷k fordul ‰s sz‰tmorzsoltatnak. ^34.26 Gonosztevk gyanßnt tapodja meg ket [Zsolt. 28,5.] olyan helyen, a hol lßtjßk. ^34.27 A kik az‰rt tßvoztak el, ‰s az‰rt nem gondoltak egyetlen ”tjßval sem, ^34.28 Hogy a szeg‰ny kißltßsßt hozzßjok juttatja, ‰s a nyomorultak kißltßsßt [Jak. 5,3.4.] meghallja. ^34.29 Ha nyugalmat ßd, ki kßrhoztatja t? [Rm. 8,61.] Ha elrejti arczßt, ki lßthatja meg azt? Akßr n‰p ell, akßr ember ell egyarßnt; ^34.30 Hogy k‰pmutat ember ne uralkodj‰k, ‰s ne legyen tre a n‰pnek. ^34.31 Bizony az Istenhez Ťgy val szlani: Elszenvedem, nem leszek rossz t÷bb‰; ^34.32 A mit ßt nem lßtok, arra te tanŤts meg engemet; ha gonoszsßgot cselekedtem, t÷bbet nem teszem! ^34.33 Avagy te szerinted fizessen-‰ , mert ezt megveted, <‰s> hogy te szabd meg ‰s nem ‰n? Nos, mit tudsz? Mondd! ^34.34 Az okos emberek azt mondjßk majd n‰kem, ‰s a b÷lcs f‰rfi”, a ki reßm hallgat: ^34.35 Jb tudatlanul szl, ‰s szavai megfontolßs n‰lk’l valk. ^34.36 Ôh, bßrcsak megprbßltatn‰k Jb mind v‰giglen, a mi‰rt ”gy felel, mint az ßlnok emberek! ^34.37 Mert v‰tk‰t gonoszsßggal tet‰zi, csapkod k÷z÷tt’nk, ‰s Isten ellen szszßtyßrkodik. ^35.1 Tovßbb is felele Elihu, ‰s monda: ^35.2 Azt gondolod-‰ igaznak, ha Ťgy szlsz: Az ‰n igazsßgom nagyobb, mint Isten‰? ^35.3 Hogyha ezt mondod: Mi hasznod belle? Mivel vßrhatok t÷bbet, mintha v‰tkezn‰m? ^35.4 Đn megadom rß n‰ked a feleletet, ‰s barßtaidnak te veled egy’tt. ^35.5 Tekints az ‰gre ‰s lßsd meg; ‰s n‰zd meg a fellegeket, milyen magasan vannak feletted! ^35.6 Hogyha v‰tkezel, mit tehetsz ellene; ha megsokasŤtod b“neidet, mit ßrtasz n‰ki? ^35.7 Ha igaz vagy, mit adsz n‰ki, avagy mit kap a te kezedbl? ^35.8 Az olyan embernek <ßrt> a te gonoszsßgod, mint te vagy, ‰s igazsßgod az ilyen ember fißnak ^35.9 A sok erszak miatt kißltoznak; jajgatnak a hatalmasok karja miatt; ^35.10 De egy sem mondja: Hol van Isten, az ‰n teremtm, a ki hßla‰nekre indŤt ‰jszaka; ^35.11 A ki t÷bbre tanŤt minket a mezei vadaknßl, ‰s b÷lcsebbekk‰ tesz az ‰g madarainßl? ^35.12 Akkor azutßn kißlthatnak, [r‰sz 27,8.9.] de nem felel a gonoszok kev‰lys‰ge miatt; ^35.13 Mert a hißbavalsßgot Isten meg nem hallgatja, a Mindenhat arra nem tekint. ^35.14 Hßtha m‰g azt mondod: Te nem lßtod t; az ’gy eltte van ‰s te reß vßrsz! ^35.15 Most pedig, mivel nem b’ntet haragja, ‰s nem figyelmez a nagy ßlnoksßgra: ^35.16 Az‰rt tßtja fel Jb hŤvsßgra a szßjßt, <‰s> szaporŤtja a szt ‰rtelem n‰lk’l. ^36.1 Đs folytatß Elihu, ‰s monda: ^36.2 Vßrj m‰g egy kev‰ss‰, majd felvilßgosŤtlak, mert az Isten‰rt m‰g van mit mondanom. ^36.3 Tudßsomat messz’nnen veszem, ‰s az ‰n teremtmnek igazat adok. ^36.4 Mert az ‰n besz‰dem bizonyßra nem hazugsßg; t÷k‰letes tudßs” melletted. ^36.5 Ím‰, az Isten hatalmas, m‰g sem vet meg semmit; hatalmas az lelk‰nek ereje. ^36.6 Nem tartja meg a gonosznak ‰let‰t, de a szeg‰nynek igaz t÷rv‰nyt teszen. ^36.7 Nem veszi le az igazrl [Zsolt. 33,18.113,7.8.] szemeit, st a kirßlyok mell‰, a trnba ’lteti ket ÷r÷kre, hogy felmagasztaltassanak. ^36.8 Đs ha b‰kkba veretnek, ‰s fogva tartatnak a nyomor”sßg k÷telein: ^36.9 Tudtokra adja cselekedet÷ket, ‰s v‰tkeiket, hogyha elhatalmaztak . ^36.10 Megnyitja f’leiket a feddz‰snek ‰s megparancsolja, hogy a v‰tekbl megt‰rjenek: ^36.11 Ha engednek ‰s szolgßlnak n‰ki, napjaikat jban v‰gzik el, ‰s az esztendeiket gy÷ny÷r“s‰gekben. ^36.12 Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek ßltal, ‰s tudatlansßgban m”lnak ki. ^36.13 De az ßlnok szŤv“ek haragot tßplßlnak, nem kißltanak, mikor megk÷t÷zi ket. ^36.14 Az‰rt ifj”sßgukban [r‰sz 15,32. Zsolt. 55,24.] hal meg az lelk÷k, ‰s ‰let÷k a parßznßk‰hoz hasonl. ^36.15 A nyomorultat megszabadŤtja az nyomor”sßgßtl, ‰s a szorongattatßssal megnyitja f’l÷ket. ^36.16 T‰ged is kiszabadŤtana az Ťns‰g torkßbl tßg mezre, a hol nincs szorultsßg, ‰s asztalod [r‰sz 29,6. Zsolt. 23,5] ‰tke k÷v‰rs‰ggel lenne rakva; ^36.17 De ha gonosz Ťt‰lettel vagy tele, ”gy utol‰rnek az Ťt‰let ‰s igazsßg. ^36.18 Csakhogy a harag ne ragadjon t‰ged cs”fkodßsra, ‰s a nagy [Zsolt. 49,9.] vßltsßgdŤj se tßntorŤtson el. ^36.19 Ad-‰ valamit a te gazdagsßgodra? Sem aranyra, sem semmif‰le erfeszŤt‰sre! ^36.20 Ne kŤvßnjad az ‰jszakßt, a mely n‰peket mozdŤt ki hely÷kbl. ^36.21 Vigyßzz! ne pßrtolj a b“nh÷z, noha azt a nyomor”sßgnßl jobban szereted. ^36.22 Ím‰, mily fens‰ges az Isten az erej‰ben; kicsoda az, [Zsolt. 25,9.] a ki ”gy tanŤtson, mint ? ^36.23 Kicsoda szabta meg az ”tjait, vagy ki mondhatja : Igazsßgtalansßgot cselekedt‰l? ^36.24 Legyen rß gondod, hogy magasztaljad az cselekedet‰t, a melyrl ‰nekelnek az emberek! ^36.25 Minden ember azt szeml‰li; a haland tßvolrl is lßtja. ^36.26 Ím‰, az Isten fens‰ges, mi nem ismerhetj’k t! esztendeinek szßma sem nyomozhat ki. ^36.27 Hogyha magßhoz szŤvja a vŤzcseppeket, k÷d‰bl mint es cseperegnek alß, ^36.28 A melyet a fellegek <÷z÷nnel> ÷ntenek, ‰s hullatnak le tem‰rdek emberre. ^36.29 De st ‰rtheti-‰ valaki a felh sz‰toszlßsßt, az sßtorßnak z”gßsßt? ^36.30 Ím‰, sz‰tterjeszti magßra az vilßgossßgßt, ‰s rßborŤtja a tengernek gy÷kereit. ^36.31 Mert ezek ßltal Ťt‰li meg [vers 27.28.] a n‰peket, ßd eledelt bs‰gesen. ^36.32 Kezeit elborŤtja villßmlßssal, ‰s kirendeli a lßzad [Jak. 5,17.18.] ellen. ^36.33 Az d÷rg‰se ad hŤrt felle, mint a barom a k÷zeled [Zsolt. 104,14.28.] viharrl. ^36.34 Ez‰rt remeg az ‰n szŤvem, ‰s csaknem kisz÷kik hely‰bl. ^37.1 Halljßtok meg figyelmetesen az hangjßnak d÷rg‰s‰t, ‰s a z”gßst, a mely az szßjßbl kij÷n! ^37.2 Az eg‰sz ‰g [Zsolt. 29,3.] alatt sz‰tereszti azt, ‰s villßmßt is a f÷ldnek sz‰l‰ig. ^37.3 Utßna hang zend’l, az fens‰g‰nek hangjßval mennyd÷r÷g, s nem tartja vissza azt, ha szava megzend’lt. ^37.4 Isten az szavßval csudßlatosan mennyd÷r÷g, ‰s nagy dolgokat cselekszik, ”gy hogy nem ‰rthetj’k. ^37.5 Mert azt mondja a hnak: [Zsolt. 147,16.148,8.] Ess‰l le a f÷ldre! Đs a zßpor-esnek ‰s a zuhog zßpornak: . ^37.6 Minden ember kez‰t lepecs‰tli, hogy megismerje minden haland, hogy az m“ve. ^37.7 Akkor a vadßllat az tanyßjßra h”zdik, ‰s az barlangjßban marad. ^37.8 Rejtek‰bl elj÷n a vihar, ‰s az ‰szaki szelektl a fagy. ^37.9 Isten lehellete ßltal tßmad a [Zsolt. 147,17.] j‰g, ‰s szorul ÷ssze a vŤznek sz‰less‰ge. ^37.10 Majd nedvess‰ggel ÷nt÷zi meg a felleget, s ßtt÷ri a borulatot az villßma. ^37.11 Đs az k÷r÷sk÷r’l forog az vezet‰se alatt, hogy mindazt megtegy‰k, a mit parancsol n‰kik, a f÷ld kereks‰g‰nek szŤn‰n. ^37.12 Vagy [r‰sz 26,27.28.] ostorul, ha f÷ldj‰nek ”gy kell, vagy ßldßsul juttatja azt. ^37.13 Vedd ezt f’ledbe Jb, ßllj meg ‰s gondold meg [vers 9. 2 Mz. 9,18.23.] az Istennek csudßit. ^37.14 Megtudod-‰, mikor rendeli azt rßjok az Isten, hogy villanjon az felhj‰nek villßma? ^37.15 Tudod-‰, hogy mik‰nt lebegnek a felhk, a t÷k‰letes tudßsnak csudßit <‰rted-‰?> ^37.16 Mik‰pen meleg’lnek ßt ruhßid, mikor nyugton van a f÷ld a d‰li sz‰ltl? ^37.17 Vele egy’tt terjesztetted-‰ ki az eget, a mely szilßrd, mint az acz‰lt’k÷r? ^37.18 Mondd meg n‰k’nk, mit szljunk n‰ki? A set‰ts‰g miatt semmit sem kezdhet’nk. ^37.19 Elbesz‰lik-‰ n‰ki, ha szlok? Ha elmondanß valaki: bizony v‰ge volna! ^37.20 N‰ha nem lßtjßk a napot, bßr az ‰gen ragyog; de sz‰l fut ßt ‰s kider’l. ^37.21 Đszak fell arany tßmad, Isten k÷r’l f‰lelmetes dicss‰g. ^37.22 Mindenhat! Nem foghatjuk meg t; nagy az hatalma ‰s Ťt‰l ereje, ‰s a tiszta igazsßgot el nem nyomja. ^37.23 Az‰rt rettegj‰k t az emberek; a b÷lcsek [r‰sz 34,19.] k÷z’l nem lßt egyet sem. ^38.1 Majd felele az őr [r‰sz 40,1.] Jbnak a forgsz‰lbl ‰s monda: ^38.2 Ki az, a ki elhomßlyosŤtja az ÷r÷k rendet tudatlan besz‰ddel? ^38.3 Nosza ÷vezd fel, mint f‰rfi” derekadat, [r‰sz 31,37.] ‰n majd k‰rdezlek, te meg tanŤts engem! ^38.4 Hol voltßl, mikor a [P‰ld. 8,27-29.] f÷ldnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat! ^38.5 Ki hatßrozta meg m‰rt‰keit, ugyan tudod-‰; avagy ki h”zta el felette a m‰r zsinrt? ^38.6 Mire bocsßtottßk le [Zsolt, 104,5.] oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletk÷v‰t; ^38.7 Mikor egy’tt ÷rvendez‰nek a hajnalcsillagok, [Zsolt. 148,3.] ‰s Istennek minden fiai vigadozßnak? ^38.8 Đs zßrta el [vers 10.11. Zsolt. 33,7.] ajtkkal a tengert, a mikor elt’nt, az anyam‰hbl kij÷tt; ^38.9 Mikor ruhßzatßvß a felht tev‰m, takarjßul pedig a s’r“ homßlyt? ^38.10 Mikor reßvontam t÷rv‰nyemet, zßrat ‰s ajtkat vet‰k el‰je: ^38.11 Đs azt mondßm: Eddig jjj ‰s ne tovßbb; [Zsolt. 104,9.] ez itt ellene ßll kev‰ly habjaidnak! ^38.12 Parancsoltßl-‰ a reggelnek, a mita megvagy? Kimutattad-‰ a hajnalnak a hely‰t? ^38.13 Hogy belefogzz‰k a f÷ldnek sz‰leibe, ‰s lerßzassanak a gonoszok rla. ^38.14 Hogy ßtvßltozz‰k mint a megpecs‰telt agyag, ‰s elßlljon, mint egy ruhßban. ^38.15 Hogy a gonoszoktl [r‰sz 21,17-19.] elv‰tess‰k vilßgossßguk, ‰s a f÷lemelt [Zsolt. 10,15.] kar ÷sszet÷ress‰k? ^38.16 Eljutottßl-‰ a tenger forrßsßig, bejßrtad-‰ a m‰lys‰gnek fenek‰t? ^38.17 MegnyŤltak-‰ n‰ked a halßlnak kapui; a halßl ßrny‰kßnak kapuit lßttad-‰? ^38.18 Âttekintetted-‰ a f÷ld sz‰less‰g‰t, mondd meg, ha mindezt jl tudod? ^38.19 Melyik ”t oda, hol a vilßgossßg lakik, ‰s a s÷t‰ts‰gnek hol van a helye? ^38.20 Hogy visszavinn‰d azt az hatßrßba, ‰s hogy megismern‰d lakßsa ”tjait. ^38.21 Tudod te ezt, hiszen mßr akkor megsz’lett‰l; napjaidnak szßma nagy! ^38.22 Eljutottßl-‰ a hnak tßrhßzßhoz; vagy a j‰gesnek tßrhßzßt lßttad-‰? ^38.23 A mit fentartottam a sz’ks‰g idej‰re, [Jzs. 10,11.] a harcz ‰s hßbor” napjßra? ^38.24 Melyik ”t , a hol sz‰toszlik a vilßgossßg, ‰s sz‰tterjed a keleti sz‰l a f÷ld÷n? ^38.25 Ki hasŤtott nyŤlßst a zßporesnek, ‰s a mennyd÷rg villßmnak ”tat? ^38.26 Hogy alßess‰k az ember n‰lk’l val f÷ldre, [Zsolt. 104,13.16.] a pusztasßgra, holott senki sincsen; ^38.27 Hogy megitasson pusztßt, sivatagot, ‰s hogy sarjaszszon zsenge pßzsitot? ^38.28 Van-‰ atyja az esnek, ‰s ki sz’lte a harmat cseppjeit? ^38.29 Kinek m‰h‰bl j÷tt el a j‰g, ‰s az ‰g darßjßt kicsoda sz’lte? ^38.30 rejtznek el a vizek mintegy k ‰s zßrul be a m‰ly vizek szŤne? ^38.31 Ůsszek÷theted-‰ a fiasty”k szßlait; a kaszßscsillag [r‰sz 9,10.] k÷teleit megoldhatod-‰? ^38.32 A hajnalcsillagot elhozhatod-‰ az idej‰ben, avagy a g÷ncz÷lszekeret forgathatod-‰ fißval egy’tt? ^38.33 Ismered-‰ az ‰g t÷rv‰nyeit, vagy te hatßrozod-‰ meg uralmßt [Jer. 31,35.36.] a f÷ld÷n? ^38.34 Felemelheted-‰ szavadat a felhig, hogy a vizeknek bs‰ge beborŤtson t‰ged? ^38.35 Kibocsßthatod-‰ a villßmokat, hogy elmenjenek, vagy mondjßk-‰ n‰ked: Itt vagyunk? ^38.36 Ki helyezett b÷lcses‰get [r‰sz 32,8.9.] a set‰t felhkbe, vagy a t’nem‰nyeknek ki adott ‰rtelmet? ^38.37 Ki szßmlßlta meg a bßrßnyfelhket b÷lcses‰ggel, ‰s ki ’rŤti ki az ‰gnek t÷mlit; ^38.38 Mikor a por hŤg sßrrß vßltozik, ‰s a g÷r÷ngy÷k ÷sszetapadnak? ^39.1 Vadßszol-‰ pr‰dßt a nst‰ny oroszlßnnak, ‰s az oroszlßnk÷lyk÷k [Zsolt. 104,20-22.] ‰hs‰g‰t kiel‰gŤted-‰; ^39.2 Mikor meglapulnak tanyßikon, <‰s> a bokrok k÷zt lesben vesztegelnek? ^39.3 Ki szerez a hollnak eledelt, mikor a fiai [Zsolt. 147,9. Mßt‰ 6,26.] Istenhez kißltoznak; kvßlyognak, mert nincs mit enni÷k? ^39.4 Tudod-‰ a kszßli zerg‰k ell‰s‰nek idej‰t; megvigyßztad-‰ a szarvasok fajzßsßt? ^39.5 Megszßmlßltad-‰ a hnapokat, a meddig vemhesek; tudod-‰ az ell‰s÷k idej‰t? ^39.6 ÷sszeg÷rnyednek, elsz’lik magzataikat, vajudßsaiktl <>megszabadulnak. ^39.7 Fiaik meggyarapodnak, a legeln nagyrannek, elsz‰lednek ‰s nem t‰rnek vissza hozzßjok. ^39.8 Ki bocsßtotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el e szamßrnak k÷tel‰t, ^39.9 A melynek hßzßul a pusztßt [Jer. 2,24.] rendel‰m, ‰s lakhely‰’l a ssf÷ldet? ^39.10 Kineveti a vßrosbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsßr kißltozßsßt. ^39.11 A hegyeken szedeget, az legelj‰n mindenf‰le z÷ld felkeres. ^39.12 Akar-‰ szolgßlni n‰ked a b÷l‰ny? Avagy meghßl-‰ a te jßszolodnßl? ^39.13 Oda k÷theted a b÷l‰nyt a barßzdßhoz k÷tel‰n‰l fogva? Vajjon boronßlja-‰ a v÷lgyeket utßnad? ^39.14 BŤzhatol-‰ benne, mivelhogy nagy az ereje, ‰s munkßdat hagyhatod-‰ reß? ^39.15 Hiszed-‰ rla, hogy vet‰sedet behordja, ‰s sz‰r“dre betakarŤtja? ^39.16 VŤgan a struczmadßr szßrnya: vajjon az eszterßg szßrnya ‰s tollazata-‰ az? ^39.17 Hiszen a f÷ld÷n hagyja tojßsait, ‰s a porral k÷lteti ki! ^39.18 Đs elfeledi, hogy a lßb eltiporhatja, ‰s a mezei vad eltaposhatja azokat. ^39.19 Fiaival oly kem‰nyen bßnik, mintha nem is ÷v‰i volnßnak; ha fßradsßga kßrba v‰sz, nem bßnja; ^39.20 Mert Isten a b÷lcses‰get elfeledtette vele, ‰rtelmet pedig nem adott n‰ki. ^39.21 De hogyha n‰ki ereszkedik, kineveti a lovat ‰s lovagjßt. ^39.22 Te adsz-‰ ert a lnak, avagy a nyakßt s÷r‰nynyel te ruhßzod-‰ fel? ^39.23 Felugraszthatod-‰, mint a sßskßt? T’ssz÷g‰se dics, f‰lelmetes! ^39.24 vermet ßsnak, ÷rvend erej‰nek, a fegyver el‰ rohan. ^39.25 Neveti a f‰lelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver ell; ^39.26 Cs÷r÷g rajta a tegez, ragyog a kopja ‰s a dßrda: ^39.27 Tombolva, nyihogva kapßlja a f÷ldet, ‰s nem ßll veszteg, ha trombita zeng. ^39.28 A trombitaszra nyerŤt‰ssel felel; messzirl megneszeli az ’tk÷zetet, a vez‰rek lßrmßjßt ‰s a csatazajt. ^39.29 A te ‰rtelmed miatt van-‰, hogy az ÷lyv rep’l, <‰s> kiterjeszti szßrnyait d‰l fel‰? ^39.30 A te rendel‰sedre szßll-‰ fent a sas, ‰s rakja-‰ f‰szk‰t a magasban? ^39.31 A ksziklßn lakik ‰s tanyßzik, a sziklßk pßrkßnyain ‰s b‰rcztetk÷n. ^39.32 Onn‰t k‰mlel enni val utßn, messzire ellßtnak szemei. ^39.33 Fiai v‰rt szŤvnak, ‰s a hol d÷g van, mindjßrt ott ^39.34 Szla tovßbbß az őr Jbnak, [r‰sz 38,1.] ‰s monda: ^39.35 A ki pert kezd a Mindenhatval, czßfolja meg, ‰s a ki az Istennel fedddik, feleljen n‰ki! ^39.36 Đs szla Jb az őrnak, ‰s monda: ^39.37 Ím‰, ‰n parßnyi vagyok, mit feleljek n‰ked? Kezemet a szßjamra teszem. ^39.38 Egyszer szltam, de mßr nem szlok, avagy k‰tszer, de nem teszem t÷bb‰! ^40.1 Ekkor szla az őr Jbnak a forgsz‰lbl, ‰s monda: ^40.2 Nosza! ÷vezd fel, mint f‰rfi, derekadat; ‰n k‰rdezlek, te pedig tanŤts engem! ^40.3 Avagy semmiv‰ teheted-‰ te az ‰n igazsßgomat; [Zsolt. 51,6. Rm. 3,5.6.] kßrhoztathatsz-‰ te engem az‰rt, hogy te igaz l‰gy? ^40.4 Đs van-‰ ugyanolyan karod, mint az Istennek, mennyd÷rg hangon szlasz- ‰, mint ? ^40.5 ĐkesŤtsd csak fel magadat f‰nynyel ‰s m‰ltsßggal, ruhßzd fel magadat dicss‰ggel ‰s fens‰ggel! ^40.6 Ůntsd ki haragodnak t’z‰t, ‰s lßss meg minden kev‰lyt ‰s alßzd meg ket! ^40.7 Lßss meg minden kev‰lyt ‰s t÷rd meg ket, ‰s a gonoszokat az hely’k÷n tipord le! ^40.8 Rejtsd el ket egy’v‰ a porba, orczßjukat k÷sd be m‰lys‰ges s÷t‰ttel: ^40.9 Akkor ‰n is dicsŤtlek, hogy megtartott t‰ged a te jobbkezed! ^40.10 N‰zd csak a behemtot, a melyet ‰n teremtettem, a mik‰nt t‰ged is, f“vel ‰l, mint az ÷k÷r! ^40.11 N‰zd csak az erej‰t az ßgy‰kßban, ‰s az erss‰g‰t hasßnak izmaiban! ^40.12 KiegyenesŤti farkßt, mint valami cz‰drust, lßgy‰kßnak inai egymßsba fondnak. ^40.13 Csontjai ‰rczcs÷vek, lßbszßrai, mint a vasrudak. ^40.14 Az Isten alkotßsainak remeke ez, az teremtje adta meg n‰ki fegyver‰t. ^40.15 Mert f’vet teremnek szßmßra a hegyek, ‰s a mez minden vadja ott jßtszadozik. ^40.16 Ltuszfßk alatt hever‰sz, a nßdak ‰s mocsarak b”vhelyein. ^40.17 Befedezi t a ltuszfßk ßrny‰ka, <‰s> k÷r’lveszik t a folyami f“zfßk. ^40.18 Ha ßrad is a foly, nem siet; bizton van, ha szßjßhoz a Jordßn csapna is. ^40.19 Megfoghatjßk-‰ t szemei lßttßra, vagy ßtf”rhatjßk-‰ az orrßt tr÷kkel?! ^41.1 Kih”zhatod-‰ a levißthßnt horoggal, leszorŤthatod-‰ a nyelv‰t k÷t‰llel? ^41.2 H”zhatsz-‰ g”zst az orrßba, az ßllßt szigonynyal ßtfurhatod-‰? ^41.3 Vajjon jßrul-‰ eldbe sok k÷ny÷rg‰ssel, avagy szl-‰ hozzßd sima besz‰dekkel? ^41.4 Vajjon frigyet k÷t-‰ veled, hogy fogadd t ÷r÷k÷s szolgßdul? ^41.5 Jßtszhatol-‰ vele, mik‰nt egy madßrral; gyermekeid kedv‰‰rt megk÷t÷zheted-‰? ^41.6 Alkudozhatnak-‰ felette a tßrsak, vagy a kalmßrok k÷zt feloszthatjßk-‰ azt? ^41.7 Tele rakhatod-‰ nyßrsakkal a br‰t, avagy szigonynyal a fej‰t? ^41.8 Vesd rß a kezedet, de megeml‰kezz‰l, hogy a harczot nem ism‰teled. ^41.9 Ím‰, az rem‰nyked‰se csalßrd; lßtßsa is halßlra ijeszt! ^41.10 Nincs oly mer‰sz, a ki t felverje. Ki hßt az, a ki velem szßllna szembe? ^41.11 Ki adott n‰kem el‰bb, hogy azt visszafizessem? A mi az ‰g alatt van, mind eny‰m! ^41.12 Nem hallgathatom el test‰nek r‰szeit, erej‰nek mivoltßt, alkotßsßnak sz‰ps‰g‰t. ^41.13 Ki takarhatja fel ruhßja felszŤn‰t; k‰t sor foga k÷z‰ kicsoda hatol be? ^41.14 Ki nyitotta fel orczßjßnak ajtait? Fogainak sorai k÷r’l r‰m’let ^41.15 B’szkes‰ge a csatornßs pajzsok, ÷sszetartva szorŤt pecs‰ttel. ^41.16 Egyik szorosan a mßsikhoz lapul, hogy k÷z‰je leveg se megy. ^41.17 Egyik a mßsikhoz tapad, egymßst tartjßk, egymßstl elszakadhatatlanok. ^41.18 T’sszent‰se f‰nyt sugßroz ki, ‰s szemei, mint a hajnal szempillßi. ^41.19 A szßjßbl sz÷v‰tnekek jnek ki, <‰s> t’zes szikrßk omlanak ki. ^41.20 Orrlyukaibl gz l÷vel el, mint a forr faz‰kbl ‰s ’stbl. ^41.21 Lehellete meggyujtja a holt szenet, ‰s a szßjßbl lßng l÷vel el. ^41.22 Nyakszirtj‰n az er tanyßz, eltte f‰lelem ugrßndozik. ^41.23 Test‰nek r‰szei egymßshoz tapadtak; kem‰ny ÷nmagßban ‰s nem izeg-mozog. ^41.24 SzŤve kem‰ny, mint a k, oly kem‰ny, mint az als malomk. ^41.25 Hogyha felk‰l, hs÷k is remegnek; ijedt÷kben veszteg ßllnak. ^41.26 Ha ‰ri is a fegyver, nem ßll meg benne, dßrda, kopja vagy kelev‰z. ^41.27 Annyiba veszi a vasat, mint a pozdorjßt, az acz‰lt, mint a korhadt fßt. ^41.28 A nyŤl vesszje el nem “zi t, a parittyak÷vek pozdorjßvß vßltoznak rajta. ^41.29 Pozdorjßnak tartja a buzogßny’t‰st is, ‰s kineveti a bßrd suhogßsßt. ^41.30 Alatta ‰les cserepek vannak; mint szeges borona hentereg az iszap felett. ^41.31 Felkavarja a m‰ly vizet, mint a fazekat, a tengert olyannß teszi, mint a fest‰ked‰ny. ^41.32 Maga utßn vilßgos ÷sv‰nyt hagy, azt hinn‰ a tenger megsz’lt. ^41.33 Nincs e f÷ld÷n hozzß hasonl, a mely ”gy teremtetett, hogy ne rettegjen. ^41.34 Len‰z minden nagy ßllatot, a kirßly minden ragadoz felett. ^42.1 Jb pedig felele az őrnak, ‰s monda: ^42.2 Tudom, hogy te mindent megtehetsz, ‰s senki t‰ged el nem fordŤthat attl, a mit elgondoltßl. ^42.3 Ki az - mondod - a ki gßncsolja az ÷r÷k rendet tudatlanul? Megvallom az‰rt, hogy nem ‰rtettem; csodadolgok ezek n‰kem, ‰s fel nem foghatom. ^42.4 Hallgass hßt, k‰rlek, ‰n hadd besz‰ljek; ‰n k‰rdezlek, te pedig tanŤts meg engem! ^42.5 Az ‰n f’lemnek hallßsßval hallottam felled, most pedig szemeimmel [r‰sz 40,1. 4 Mz. 12,6-8.] lßtlak t‰ged. ^42.6 Ez‰rt hibßztatom ‰s bßnkdom a porban ‰s hamuban! ^42.7 Miutßn pedig e szavakat mondotta vala az őr Jbnak, szla a T‰mßnbl val Elifßznak: Haragom felgerjedt ellened ‰s k‰t barßtod ellen, mert nem szltatok fellem igazßn, mint az ‰n szolgßm, Jb. ^42.8 Most az‰rt vegyetek magatokhoz h‰t tulkot ‰s h‰t kost, ‰s menjetek el az ‰n szolgßmhoz Jbhoz, ‰s ßldozzatok magatok‰rt ‰gßldozatot; Jb pedig, az ‰n szolgßm, imßdkozz‰k [Jak. 5,6.] ti ‰rettetek; mert csak az szem‰ly‰re tekintek, hogy retteneteset ne cselekedjem veletek, mivelhogy nem szltatok fellem igazßn, mint az [r‰sz 13,7-10] ‰n szolgßm Jb. ^42.9 Elmen‰nek az‰rt a T‰mßnbl val Elifßz, a Sukhbl val Bildßd ‰s a Naamßbl val Czfßr, ‰s ”gy cseleked‰nek, a mik‰pen mondotta vala n‰kik az őr, ‰s az őr tekinte Jbnak szem‰ly‰re. ^42.10 Azutßn eltßvolŤtß Isten Jbrl a csapßst, miutßn imßdkozott vala [vers 8.] az barßtai‰rt, ‰s k‰tszeresen visszaadß az őr Jbnak mindazt, a mije volt. ^42.11 Đs bem‰ne hozzß minden fi”testv‰re ‰s minden leßnytestv‰re ‰s minden elbbi ismerse, ‰s ev‰nek vele egy’tt kenyeret az hßzßban; sajnßlkozßnak felette ‰s vigasztalßk t mindama nyomor”sßg miatt, a melyet az őr reß bocsßtott vala, ‰s kiki ada n‰ki egy-egy p‰nzt, ‰s kiki egy-egy aranyf’ggt. ^42.12 Az őr pedig jobban megßldß a Jb <‰let‰nek> v‰g‰t, mint kezdet‰t, mert ln n‰ki [r‰sz 1,3.] tizenn‰gyezer juha, hatezer tev‰je, ezer igßs ÷kre ‰s ezer szamara. ^42.13 Đs ln n‰ki h‰t [r‰sz 1,2.] fia ‰s hßrom leßnya. ^42.14 Đs az elsnek neve vala J‰mima, a mßsodik‰ Kecziha, a harmadik‰ K‰ren- Happuk. ^42.15 Đs nem talßltatnak vala olyan sz‰p leßnyok, mint a Jb leßnyai, abban az eg‰sz tartomßnyban, ‰s az atyjok ÷r÷ks‰get is ada n‰kik az fi”testv‰reik k÷z÷tt. ^42.16 Jb pedig ‰l vala ezutßn szßznegyven esztendeig, ‰s lßtja vala az fiait ‰s unokßit negyedŤzig. ^42.17 Đs meghala Jb j v‰ns‰gben ‰s betelve az ‰lettel. .