#22Jb.;JÔB KŮNYVE
^1.1
Vala őz f÷ld‰n egy ember, a kinek Jb vala a neve. Ez az ember
feddhetetlen, igaz, istenf‰l vala ‰s b“n-gy“l÷l.
^1.2
Sz’let‰k pedig n‰ki [Ez‰k. 14,14.] h‰t fia ‰s hßrom leßnya.
^1.3
Đs vala az  marhßja: h‰tezer juh, hßromezer teve ‰s ÷tszßz igabarom ‰s
÷tszßz szamßr; csel‰dje is igen sok vala, ‰s ez a f‰rfi” nagyobb vala
keletnek minden fißnßl.
^1.4
Eljßrtak vala pedig az  fiai  ‰s vend‰gs‰get szerz‰nek
otthon, kiki a maga napjßn. Elk’ldtek ‰s meghŤvtßk vala az  hßrom
hugokat is, hogy egy’tt egyenek ‰s igyanak vel÷k.
^1.5
Mikor pedig a vend‰gs‰g napjai sorra lejßrtak vala, elk’lde ‰rt÷k Jb ‰s
megszentel‰ ket, ‰s jreggel felserkene ‰s ßldozik vala ‰gßldozattal
mindnyßjuk szßma szerint; mert ezt mondja vala Jb: Hßtha v‰tkeztek az
‰n fiaim ‰s gonoszt gondoltak az Isten ellen az  sziv÷kben! Így [vers
1.] cselekedik vala Jb minden napon.
^1.6
Ln pedig egy napon, hogy elj÷v‰nek az Istennek fiai, hogy udvaroljanak
az őr eltt; ‰s elj÷ve a Sßtßn is [1 Kir. 22,19-21.] k÷z÷tt÷k.
^1.7
Đs monda az őr a Sßtßnnak: Honn‰t j÷sz? Đs felele a Sßtßn az őrnak ‰s
monda: K÷r’lker’ltem [1 P‰t. 5,8.] ‰s ßt meg ßt jßrtam a f÷ldet.
^1.8
Đs monda az őr a Sßtßnnak: Đszrevetted-‰ az ‰n szolgßmat, Jbot? Bizony
nincs hozzß hasonl a f÷ld÷n: feddhetetlen, igaz, istenf‰l, ‰s
b“ngy“l÷l.
^1.9
Felele pedig az őrnak a Sßtßn, ‰s monda: Avagy ok n‰lk’l [Đsa. 45,19.]
f‰li-‰ Jb az Istent?
^1.10
Nem te vetted-‰ k÷r’l t magßt, hßzßt ‰s minden‰t, a mije van? Keze
munkßjßt megßldottad, marhßja igen elszaporodott e f÷ld÷n.
^1.11
De bocsßssad csak rß a te kezedet, verd meg mindazt, a mi az ÷v‰, avagy
nem ßtkoz-‰ meg [vers 20.22.] szemtl-szembe t‰ged?!
^1.12
Az őr pedig monda a Sßtßnnak: Ím‰, mindazt, a mije van, kezedbe adom;
csak  magßra ne nyujtsd ki kezedet. Đs kim‰ne [1 Kir. 22,22.] a Sßtßn
az őr ell.
^1.13
Ln pedig egy napon, hogy az  fiai ‰s leßnyai esznek ‰s bort isznak
vala az  elssz’l÷tt [vers 18.] bßtyjoknak hßzßban.
^1.14
Đs k÷vet j÷ve Jbhoz, ‰s monda: Az ÷kr÷k szßntanak, a szamarak pedig
mellett÷k legel‰sznek vala.
^1.15
De a Sabeusok rajtok ’t‰nek ‰s elhajtßk azokat, a szolgßkat pedig
fegyverrel ÷l‰k meg. Csak ‰n magam szalad‰k el, hogy hŤrt adjak n‰ked.
^1.16
M‰g szl vala ez, mikor j÷ve egy mßsik, ‰s monda: Istennek t’ze es‰k le
az ‰gbl, ‰s meg‰get‰ a juhokat ‰s a szolgßkat, ‰s megem‰szt‰ ket. Csak
‰n magam szalad‰k el, hogy hŤrt adjak n‰ked.
^1.17
M‰g ez is szl vala, mikor j÷ve egy mßsik, ‰s monda: A Kßldeusok hßrom
csapatot alkotßnak ‰s rß’t‰nek [vers 3.] a tev‰kre, ‰s elhajtßk azokat;
a szolgßkat pedig fegyverrel ÷l‰k meg, csak ‰n magam szalad‰k el, hogy
hŤrt adjak n‰ked.
^1.18
M‰g ez is szl vala, mikor j÷ve egy mßsik, ‰s monda: A te fiaid ‰s
leßnyaid esznek ‰s bort isznak vala az  elssz’l÷tt bßtyjoknak hßzßban;
^1.19
Đs Ťm‰ nagy sz‰l tßmada a puszta fell, megrendŤt‰ a hßz n‰gy
szegelet‰t, ‰s rßszakada az a gyermekekre ‰s [vers 5. r‰sz 3,25.]
meghalßnak. Csak ‰n magam szalad‰k el, hogy hŤrt adjak n‰ked.
^1.20
Akkor felkele Jb, megszaggatß k÷nt÷s‰t, megberetvßlß a fej‰t, ‰s a
f÷ldre es‰k ‰s leborula.
^1.21
Đs monda: MezŤtelen [Pr‰d. 5,15. 1 Tim. 6,7.] j÷ttem ki az ‰n anyßmnak
m‰h‰bl, ‰s mezŤtelen t‰rek oda, [r‰sz 17,13.] vissza. Az őr adta, az őr
vette el. Âldott legyen az őrnak neve!
^1.22
Mindezekben nem [vers 11.] v‰tkez‰k Jb, ‰s Isten ellen semmi illetlent
nem cseleked‰k.
^2.1
Ln pedig, hogy egy napon elj÷v‰nek az Istennek fiai, hogy udvaroljanak
az őr eltt. Elj÷ve a Sßtßn [r‰sz 1,6.11.] is k÷z÷tt÷k, hogy udvaroljon
az őr eltt.
^2.2
Đs monda az őr a Sßtßnnak: Honn‰t j÷sz? Đs felele a Sßtßn az őrnak, ‰s
monda: K÷r’lker’ltem ‰s ßt meg ßtjßrtam a f÷ldet.
^2.3
Monda pedig az őr a Sßtßnnak: Đszrevetted-‰ az ‰n szolgßmat, Jbot?
Bizony nincs a f÷ld÷n olyan, mint ; feddhetetlen, igaz, istenf‰l,
b“ngy“l÷l. M‰g ersen ßll a  feddhetetlens‰g‰ben, noha [r‰sz 1,20-22.]
ellene ingerelt‰l, hogy ok n‰lk’l rontsam meg t.
^2.4
Đs felele a Sßtßn az őrnak, ‰s monda: Brt br‰rt; de mindent a mije
van, odaad az ember az ‰let‰‰rt.
^2.5
Az‰rt bocsßsd ki csak a te kezedet, ‰s verd meg t csontjßban ‰s
test‰ben: avagy nem ßtkoz-‰ meg szemtl-szembe t‰ged?
^2.6
Monda pedig az őr a Sßtßnnak: Ím‰ kezedbe van , [2 Kor. 12,7.] csak
‰let‰t kim‰ld.
^2.7
Đs kim‰ne a Sßtßn az őr ell, ‰s megver‰ Jbot [r‰sz 16,8.] undok
fek‰lylyel talpßtl fogva a feje tetej‰ig.
^2.8
Đs vn egy cserepet, hogy azzal vakarja magßt, [r‰sz 16,8.] ‰s Ťgy ’l
vala a hamu k÷zepett.
^2.9
Monda pedig  n‰ki az  [r‰sz 19,17.] feles‰ge: Ersen ßllasz-‰ m‰g
mindig a te feddhetetlens‰gedben? Âtkozd meg az Istent, ‰s halj meg!
^2.10
Ř pedig monda n‰ki: őgy szlsz, mint szl egy a bolondok k÷z’l. Ha mßr a
jt elvett’k [Đsa. 45,7. Âms 3,6.] Istentl, a rosszat nem vennk-‰ el?
Mindezekben sem v‰tkez‰k Jb az  ajkaival.
^2.11
Mikor pedig meghallß Jbnak hßrom barßtja mind ezt a nyomor”sßgot, a
mely esett vala rajta: elj÷ve mindenik az  lak hely‰bl: a t‰mßni
Elifßz, a sukhi Bildßd ‰s a naamai Czfßr; ‰s elv‰gez‰k, hogy egy’tt
mennek be, hogy bßnkdjanak vele ‰s vigasztaljßk [1 Krn. 7,22.] t.
^2.12
Đs a mint rßvet‰k szem÷ket tßvolrl, nem ismer‰k meg t, ‰s fenhangon
zokognak vala; azutßn pedig megszaggatß kiki a maga k÷nt÷s‰t, ‰s port
hint‰nek fej÷kre ‰g fel‰.
^2.13
Đs ’l‰nek vele h‰t [1 Sßm. 31,13.] napon ‰s h‰t ‰jszakßn a f÷ld÷n, ‰s
nem szla egyetlen egy szt egyik sem, mert lßtjßk vala, hogy igen nagy
az  fßjdalma.
^3.1
Ezutßn megnyitß Jb az  szßjßt, ‰s megßtkozß [Jer. 20,14.18.] az 
napjßt.
^3.2
Đs szla Jb, ‰s monda:
^3.3
Veszszen el az a nap, a melyen sz’lettem, ‰s az az ‰jszaka, a melyen azt
mondtßk: fi” fogantatott.
^3.4
Az a nap legyen s÷t‰ts‰g, ne t÷rdj‰k azzal az Isten onn‰t fel’l, ‰s
vilßgossßg ne f‰nylj‰k azon.
^3.5
Tartsa azt fogva s÷t‰ts‰g ‰s a halßl ßrny‰ka;  felh lakozz‰k rajta,
nappali borulatok tegy‰k rettenetess‰.
^3.6
Az az ‰jszaka! S“r“ s÷t‰ts‰g fogja be azt; ne soroztass‰k az az
esztendnek napjaihoz, ne szßmlßltass‰k a hnapokhoz.
^3.7
Az az ‰jszaka! Legyen az magtalan, ne legyen ÷rvendez‰s azon.
^3.8
Âtkozzßk meg azt, a kik a nappalt ßtkozzßk, a kik bßtrak felingerelni a
leviathßnt.
^3.9
S÷t‰t’ljenek el az  estv‰j‰nek csillagai; vßrja a vilßgossßgot, de az
ne legyen, ‰s ne lßssa a hajnalnak pirjßt!
^3.10
Mert nem zßrta be az ‰n anyßm m‰h‰nek ajtait, ‰s nem rejtette el szemeim
ell a nyomor”sßgot.
^3.11
M‰rt is nem haltam [r‰sz 10,18. Jer. 20,18.] meg fogantatßsomkor; m‰rt
is ki nem multam, mihelyt megsz’lettem?
^3.12
M‰rt vettek fel engem t‰rdre, ‰s m‰rt az emlkre, hogy szopjam?!
^3.13
Mert most fek’dn‰m ‰s nyugodnßm, aludnßm ‰s akkor nyugton pihenhetn‰k -
^3.14
Kirßlyokkal ‰s az orszßg tanßcsosaival, a kik magoknak khalmokat
‰pŤtenek.
^3.15
Vagy fejedelmekkel, a kiknek aranyuk van, a kik ez’sttel t÷ltik meg
hßzaikat.
^3.16
Vagy m‰rt nem lettem olyan, mint az elßsott, id‰tlen gyermek, mint a
vilßgossßgot sem lßtott kisdedek?
^3.17
Ott a gonoszok megsz’nnek a fenyeget‰stl, ‰s ott megnyugosznak, a
kiknek erej÷k ellankadt.
^3.18
A foglyok ott mind megnyugosznak, nem halljßk a szorongatnak szavßt.
^3.19
Kicsiny ‰s nagy ott  ‰s a szolga az  urßtl szabad.
^3.20
M‰rt is ad  a nyomorultnak vilßgossßgot, [r‰sz 6,9.] ‰s ‰letet a
keseredett sziv“eknek?
^3.21
A kik a halßlt vßrjßk, de nem j÷n az, ‰s szorgalmasabban keresik mint az
elrejtett kincset.
^3.22
A kik nagy ÷r÷mmel ÷rvendeznek, vigadnak, mikor megtalßljßk a koporst.
^3.23
A f‰rfi”nak, a ki ”tvesztbe jutott, ‰s a kit az Isten bekerŤtett
k÷r÷sk÷r’l.
^3.24
Mert kenyerem gyanßnt van az ‰n fohßszkodßsom, ‰s shajtßsaim ÷m÷lnek,
[r‰sz 16,16.] mint habok.
^3.25
Mert a mitl [r‰sz 1,5.31,23.] remegve remegtem, az j÷ve reßm, ‰s a
mitl rettegtem, az es‰k rajtam.
^3.26
Nincs b‰kess‰gem, sem nyugtom, sem pihen‰sem, mert nyomor”sßg tßmadt
reßm.
^4.1
Đs felele a t‰mßni Elifßz, ‰s monda:
^4.2
Ha szlni prbßlunk hozzßd, zokon veszed-‰? De hßt ki bŤrnß t’rtztetni
magßt a besz‰dben?
^4.3
Ím‰ sokakat oktattßl, ‰s a megfßradott kezeket [Đsa. 53,3.]
megersŤtetted;
^4.4
A tßntorgt a te besz‰deid fentartottßk, ‰s a reszket t‰rdeket
megersŤtetted;
^4.5
Most, hogy rßd j÷tt , zokon veszed; hogy t‰ged ‰rt 
elrettensz!
^4.6
Nem bizodalmad-‰ a te istenf‰lelmed, [r‰sz 1,8.2,10.] s nem rem‰nys‰ged-
‰ utaidnak becs’letess‰ge?
^4.7
Eml‰kezz‰l, k‰rlek, ki az, a ki elveszett ßrtatlanul, ‰s hol t÷r÷ltettek
el az igazak?
^4.8
A mint ‰n lßttam, a kik hamissßgot szßntanak ‰s gonoszsßgot [P‰ld. 22,8.
Hs. 10,13.14.] vetnek, ugyanazt aratnak.
^4.9
Az Istennek lehellet‰tl [Đsa. 11,4. 2 Thess. 2,8.] elvesznek, az 
haragjßnak szel‰tl elpusztulnak.
^4.10
Az oroszlßn ordŤtßsa, a sakßl ’v÷lt‰se, ‰s az oroszlßn-k÷lyk÷k fogai
megsemmis’lnek.
^4.11
Az agg oroszlßn elv‰sz, ha nincs martal‰ka, a nst‰ny oroszlßn k÷lykei
elsz‰lednek.
^4.12
Sz lopdz‰k hozzßm, s valami nesz ’t‰ meg abbl f’lemet.
^4.13
Đjjeli lßtßsokon val t÷preng‰sek k÷z÷tt, mikor m‰ly ßlom fogja el az
embereket.
^4.14
F‰lelem szßlla rßm, ‰s retteg‰s, s megreszkettet‰ minden csontomat.
^4.15
Valami szellem suhant el elttem, s testemnek szre felborzold‰k.
^4.16
Megßlla, de ßbrßzatjßt f÷l nem ismer‰m, egy alak vala szemeim eltt,
m‰ly csend, ‰s  szt hall‰k:
^4.17
Vajjon a haland igaz-‰ [r‰sz 35,2. Zsolt. 130,3.] Istenn‰l: az 
teremtje eltt tiszta-‰ az ember?
^4.18
Ím‰ az  szolgßiban sem bŤzhatik ‰s az  angyalaiban is talßl hibßt:
^4.19
Mennyivel inkßbb a sßrhßzak lakosaiban, a kiknek fundamentumok a porban
van, ‰s k÷nnyebben sz‰tnyomhatk a molynßl?!
^4.20
Reggeltl estig gy÷trdnek, s a n‰lk’l, hogy ‰szrevenn‰k, elvesznek
÷r÷kre.
^4.21
Ha kiszakŤttatik bell÷k sßtoruk k÷tele, nem halnak-‰ [Zsolt. 49,11.]
meg, ‰s pedig b÷lcsess‰g n‰lk’l?
^5.1
Kißlts csak! Van-‰, a ki felelne n‰ked? A szentek k÷z’l melyikhez
fordulsz?
^5.2
Mert a bolondot bosz”sßg ÷li meg, az egy’gy“t pedig buzgsßg veszti el.
^5.3
Lßttam, hogy egy bolond gy÷kerezni kezdett, [Zsolt. 37,35.36.] de nagy
hamar megßtkoztam sz‰p hajl‰kßt.
^5.4
Fiai messze estek a szabadulßstl: a kapuban megrontatnak, mert nincs, a
ki kimentse ket.
^5.5
A mit learatnak n‰ki, az ‰hez eszi meg, a t÷viskerŤt‰sbl is elviszi
azt, kincseiket trvetk nyelik el.
^5.6
Mert nem porbl tßmad a veszedelem s nem f÷ldbl sarjad a nyomor”sßg!
^5.7
Hanem nyomor”sßgra [r‰sz 7,16.] sz’letik az ember, a mint felfel‰
szßllnak a parßzs szikrßi.
^5.8
Az‰rt ‰n a Mindenhathoz folyamodnßm, az Istenre [r‰sz 2,10.] bŤznßm
’gyemet.
^5.9
A ki nagy, v‰g‰re mehetetlen dolgokat [r‰sz 9,10. Zsolt. 72,18. Rm.
11,33.] m“vel, ‰s csudßkat, a miknek szßma nincsen.
^5.10
A ki est ad [Zsolt. 135,7.] a f÷ldnek szŤn‰re, ‰s a mezkre vizet
bocsßt.
^5.11
Hogy az alßzatosokat felmagasztalja, [1 Sßm. 2,7.8.] ‰s a gyßszolkat
szabadulßssal vidßmŤtsa.
^5.12
A ki semmiv‰ teszi a csalßrdok gondolatait, [Nehem. 4,15. Zsolt. 33,10.
Đsa. 8,10.] hogy szßnd‰kukat kezeik v‰ghez ne vihess‰k.
^5.13
A ki megfogja a b÷lcseket az  csalßrdsßgukban, ‰s a hamisak tanßcsßt
hißbavalvß teszi.
^5.14
Nappal s÷t‰ts‰gre bukkannak, ‰s d‰lben is [5 Mz. 28,29.] tapogatva
jßrnak, mint ‰jszaka.
^5.15
A ki megszabadŤtja a [Zsolt. 52,4.7.] fegyvertl, az  szßjoktl, ‰s az
ersnek kez‰bl a szeg‰nyt;
^5.16
Hogy legyen rem‰nys‰ge a szeg‰nynek, ‰s a hamissßg befogja [Zsolt.
63,12. Đsa. 52,15.] az  szßjßt.
^5.17
Ím‰, boldog ember [P‰ld. 3,11.12. Jak. 1,2.] az, a kit Isten megdorgßl;
az‰rt a Mindenhatnak b’ntet‰s‰t meg ne utßljad!
^5.18
Mert  megsebez, de be is k÷t÷z, ÷sszez”z, de kezei [5 Mz. 32,39.] meg
is gygyŤtanak.
^5.19
Hat bajodbl [Zsolt. 91,13. P‰ld. 24,16.] megszabadŤt, ‰s a hetedikben
sem illet a veszedelem t‰ged.
^5.20
Az ‰hŤns‰gben megment t‰ged a halßltl, ‰s a hßbor”ban a fegyveres
kezektl.
^5.21
A nyelvek ostora ell rejtve leszel, ‰s nem kell f‰lned, [Zsolt. 52,4-
7.] hogy a pusztulßs rßd k÷vetkezik.
^5.22
A pusztulßst [Zsolt. 34,11.] ‰s drßgasßgot neveted, ‰s a fenevadaktl
[Zsolt. 91,13.] sem f‰lsz.
^5.23
Mert a mezn val k÷vekkel is frigyed lesz, ‰s a mezei vad is [Hs.
2,17.] b‰kess‰gben lesz veled.
^5.24
Majd megtudod, hogy b‰kess‰gben lesz a te sßtorod, s ha megvizsgßlod a
te hajl‰kodat, nem talßlsz benne hißnyt.
^5.25
Majd megtudod, hogy a te magod megszaporodik, [r‰sz 42,11-17. Zsolt.
127,3.4.] ‰s a te sarjad‰kod, mint a mezn a f“.
^5.26
Đrett korban t‰rsz a koporsba, a mint a maga idej‰n takarŤttatik be a
learatott gabona.
^5.27
Ím‰ ezt kutattuk mi ki, Ťgy van ez. Hallgass erre, jegyezd meg [r‰sz
3,1-26.2,10.] magadnak.
^6.1
Jb pedig felele, ‰s monda:
^6.2
Oh, ha az ‰n bosszankodßsomat m‰rlegre vetn‰k, ‰s az ‰n nyomor”sßgomat
vele egy’tt tenn‰k a fontba!
^6.3
Bizony s”lyosabb ez a tenger f÷veny‰n‰l; [P‰ld. 27,3.] az‰rt balgatagok
az ‰n szavaim.
^6.4
Mert a Mindenhat [Zsolt. 38,3.4.] nyilai vannak ‰n bennem, a melyeknek
m‰rge em‰szti az ‰n lelkemet, ‰s az Istennek rettent‰sei ostromolnak
[r‰sz 19,12.] engem.
^6.5
OrdŤt-‰ a vadszamßr a z÷ld f’v÷n, avagy bg-‰ az ÷k÷r az  abrakja
mellett?
^6.6
Vajjon Ťzetlen, stalan ‰tket eszik-‰ az ember; avagy kellemes Ťze van-‰
a tojßsfeh‰rnek?
^6.7
Lelkem iszonyodik ‰rinteni is; olyanok azok n‰kem, mint a megromlott
keny‰r!
^6.8
Oh, ha az ‰n k‰r‰sem teljes’lne, ‰s az Isten megadnß, amit rem‰nylek;
^6.9
Đs tetszen‰k Istennek, hogy ÷sszet÷rj÷n engem, megoldanß kez‰t, hogy
sz‰tvagdaljon [r‰sz 3,20.] engem!
^6.10
M‰g akkor lenne valami vigasztalßsom; ”jjongan‰k a fßjdalomban, a mely
nem kim‰l, mert nem tagadtam meg a Szentnek besz‰d‰t.
^6.11
Micsoda az ‰n erm, hogy vßrakozzam; mi az ‰n v‰gem, hogy t’rtztessem
magam?!
^6.12
K÷vek ereje-‰ az ‰n erm, avagy az ‰n testem acz‰lbl van-‰?
^6.13
Hßt nincsen-‰ segŤts‰g szßmomra; avagy a szabadulßs elfutott-‰ tlem?!
^6.14
A szerencs‰tlent barßtjßtl r‰szv‰t illeti meg, m‰g ha elhagyja is a
Mindenhatnak f‰lelm‰t.
^6.15
Atyßmfiai [r‰sz 2,11.16,20.] h“tlen’l elhagytak mint a patak, a mint
t”lßradnak medr’k÷n a patakok.
^6.16
A melyek szennyesek a j‰gtl, a melyekben  h h÷mp÷ly÷g;
^6.17
Mikor ßtmeleg’lnek, elapadnak, a hs‰g miatt fen‰kig szßradnak.
^6.18
Let‰rnek ”tjokrl a vßndorok; felmennek a sivatagba  ‰s
elvesznek.
^6.19
N‰zegetnek utßnok T‰ma vßndorai; S‰bßnak utasai benn÷k rem‰nykednek.
^6.20
Megsz‰gyenlik, hogy bŤztak, k÷zel mennek ‰s elpirulnak.
^6.21
Így lettetek ti most semmiv‰; lßtjßtok a nyomort [Zsolt, 31,12.] ‰s
f‰ltek.
^6.22
Hßt mondtam-‰: adjatok n‰kem  ‰s a ti jszßgotokbl
ajßnd‰kozzatok meg engem?
^6.23
SzabadŤtsatok ki engem az ellens‰g kez‰bl, ‰s a hatalmasok kez‰bl
vegyetek ki engem?
^6.24
TanŤtsatok meg ‰s ‰n eln‰mulok, s a miben t‰vedek, ‰rtess‰tek meg velem.
^6.25
Oh, mily hathatsak az igaz besz‰dek! De mit ostoroz a ti ostorozßsotok?
^6.26
Szavak ostorozßsßra k‰sz’lt÷k-‰? Hiszen a sz‰lnek valk a
k‰ts‰gbeesettnek szavai!
^6.27
M‰g az ßrvßnak is n‰ki esn‰tek, ‰s  ßsnßtok a ti barßtotoknak is?!
^6.28
Most hßt tess‰k n‰ktek rßm tekintenetek, ‰s szemetekbe csak nem hazudom?
^6.29
Kezdj‰tek ”jra k‰rlek, ne legyen hamissßg. Kezdj‰tek ”jra, [r‰sz 16,17.]
az ‰n igazsßgom m‰g mindig ßll.
^6.30
Van-‰ az ‰n nyelvemen hamissßg, avagy az ‰n Ťnyem nem veheti-‰ ‰szre a
nyomor”sßgot?
^7.1
Nem rabszolga ‰lete [r‰sz 14,15.] van-‰ az embernek a f÷ld÷n, ‰s az 
napjai nem olyanok-‰, [Đsa. 16,14.] mint a b‰resnek napjai?
^7.2
A mint a szolga kŤvßnja az ßrny‰kot, ‰s a mint a b‰res rem‰nyli az 
b‰r‰t:
^7.3
őgy r‰szes’ltem ‰n keserves hnapokban, ‰s nyomor”sßgnak [vers 4.]
‰jszakßi jutottak szßmomra.
^7.4
Ha lefekszem, azt mondom: mikor kelek f÷l? de hossz” az estve, ‰s
betelek a hßnykoldßssal  sz’rk’letig.
^7.5
Testem f‰rgekkel van fedve ‰s a pornak piszokjßval; [r‰sz
2,7.8.16,8.15.] br÷m ÷sszeh”zdik ‰s meggennyed.
^7.6
Napjaim gyorsabbak voltak a vet‰ln‰l, ‰s most rem‰nys‰g n‰lk’l t’nnek
el.
^7.7
Eml‰kezz‰l meg, hogy az ‰n ‰letem csak egy lehellet, [r‰sz 8,9.14,1.2.]
‰s az ‰n szemem nem lßt t÷bb‰ jt.
^7.8
Nem lßt engem szem, a mely rßm n‰z; te rßm  szemed, de mßr nem
vagyok!
^7.9
A felh elt’nik ‰s elmegy, Ťgy a ki leszßll a ba, nem j fel
.
^7.10
Nem t‰r vissza t÷bb‰ az  hajl‰kßba, ‰s az  helye nem ismeri t t÷bb‰.
^7.11
Đn sem tartztatom hßt meg az ‰n szßmat; szlok az ‰n lelkemnek
fßjdalmßban, ‰s panaszkodom az ‰n szŤvemnek keser“s‰g‰ben.
^7.12
Tenger vagyok-‰ ‰n, avagy [r‰sz 41,12-34.] czethal, hogy rt ßllŤtasz
ellenem?
^7.13
Mikor azt gondolom, megvigasztal engem az ‰n nyoszolyßm, megk÷nnyebbŤti
panaszolkodßsomat az ‰n ßgyashßzam:
^7.14
Akkor [r‰sz 23,21.] ßlmokkal rettentesz meg engem ‰s lßtßsokkal
hßborŤtasz meg engem;
^7.15
őgy, hogy inkßbb vßlasztja lelkem a megfojtatßst, inkßbb a halßlt, mint
[r‰sz 16,20.] csontjaimat.
^7.16
Utßlom! Nem akarok ÷r÷kk‰ ‰lni. Tßvozzßl el [1 Kir. 19,4.] tlem, mert
nyomor”sßg az ‰n [r‰sz 30,15-19.] ‰letem.
^7.17
Micsoda az ember, [Zsolt 8,5.] hogy t ily nagyra becs’l÷d, ‰s hogy
figyelmedet fordŤtod reß?
^7.18
Meglßtogatod t minden reggel, ‰s minden szempillantßsban prbßlod t.
^7.19
MŤglen nem fordŤtod el tlem szemedet, nem tßvozol csak addig is tlem,
a mŤg nyßlamat lenyelem?
^7.20
V‰tkeztem! [r‰sz 10,14.] Mit cselekedjem ‰n n‰ked, oh embereknek
rizje? M‰rt tett‰l ki cz‰ltßblßul magadnak? M‰rt legyek magamnak is
terh‰re.
^7.21
Đs m‰rt nem bocsßtod meg v‰tkemet ‰s nem t÷rl÷d el az ‰n b“n÷met? Hiszen
immßr a porban fekszem, ‰s ha keresel engem, nem leszek.
^8.1
Akkor felele a sukhi Bildßd, ‰s monda:
^8.2
Meddig szlasz m‰g eff‰l‰ket, ‰s lesz a te szßdnak besz‰de sebes sz‰l?
^8.3
Elforgatja-‰ Isten az Ťt‰letet, avagy a Mindenhat [2 Krn. 19,7. Siral.
1,18.] elforgatja-‰ az igazsßgot?
^8.4
Ha a te fiaid [r‰sz 1,18.19.] v‰tkeztek ellene, ”gy az  gonoszsßguk
miatt vetette el ket.
^8.5
De ha te az Istent buzgn keresed, ‰s [r‰sz 22,23.] a Mindenhathoz
 k÷ny÷r÷gsz;
^8.6
Ha tiszta ‰s becs’letes vagy, akkor legott felserken ‰retted, ‰s
b‰kess‰gess‰ teszi a te igazsßgodnak hajl‰kßt.
^8.7
Đs ha elbbi ßllapotod szeg‰nyes volt, ez utßni ßllapotod boldog lesz
nagyon.
^8.8
Mert k‰rdezd meg csak [5 Mz. 4,32.32,7.] az azeltti nemzed‰ket, ‰s
k‰sz’lj csak fel az  atyßikrl val tudakozdßsra!
^8.9
Mert mi csak [r‰sz 7,7. Zsolt. 39,13.] tegnapiak vagyunk ‰s semmit nem
tudunk, mert a mi napjaink csak ßrny‰k e f÷ld÷n.
^8.10
Nem tanŤtanak-‰ meg azok t‰ged? Nem mondjßk-‰ meg n‰ked, ‰s nem
besz‰lik-‰ meg szŤv÷k szerint n‰ked?!
^8.11
Feln÷vekedik-‰ a kßka mocsßr n‰lk’l, felny”lik-‰ a sßs vŤz n‰lk’l?
^8.12
M‰g gyenge korßban, ha fel nem szakasztjßk is, minden f“n‰l el‰bb
elszßrad.
^8.13
Ilyenek az ÷sv‰nyeik mindazoknak, a kik Istenrl elfeledkeznek, ‰s a
k‰pmutatnak [Zsolt. 129,5.6. r‰sz 11,20.] rem‰nys‰ge elv‰sz.
^8.14
Mivel sz‰tfoszol bizakodßsa, ‰s bizodalma olyan [Đsa. 59,6.] lesz, mint
a pkhßl.
^8.15
Hßzßra tßmaszkodik, ‰s nem ßll meg; kapaszkodik bel‰, ‰s nem marad meg.
^8.16
B nedvess‰g“ ez a napf‰nyen [Zsolt. 1,2.3.]  ‰s ßgazata t”ln a
kertj‰n.
^8.17
Gy÷kerei ßtfondnak a khalmon; ßtf”rdnak a szikla-r‰tegen.
^8.18
Âmha kiirtjßk hely‰rl, megtagadja ez t: Nem lßttalak!
^8.19
Ím‰ ez az  pßlyßjßnak ÷r÷me! Đs mßs hajt ki a porbl.
^8.20
Ím‰ az Isten nem veti meg az ßrtatlant, de a gonoszoknak sem ßd
elmenetelt.
^8.21
M‰g bet÷lti szßdat nevet‰ssel, ‰s ajakidat vigassßggal.
^8.22
Gy“l÷lid sz‰gyenbe ÷lt÷znek, ‰s a gonoszok sßtora megsemmis’l.
^9.1
Felele pedig Jb, ‰s monda:
^9.2
Igaz, jl tudom, hogy Ťgy van; hogyan is lehetne igaz a haland [r‰sz
4,17-19.] ember Istenn‰l?
^9.3
Ha perelni akarna  vele, ezer k÷z’l egy sem felelhetne meg n‰ki.
^9.4
B÷lcs szŤv“ ‰s hatalmas erej“: ki szeg’lhetne ellene, [Đsa. 45,9.10.]
hogy ‰ps‰gben maradjon?
^9.5
A ki hegyeket mozdŤt tova, hogy ‰szre se veszik, ‰s megfordŤtja ket
haragjßban.
^9.6
A ki kirengeti hely‰bl a f÷ldet, ”gy hogy oszlopai megrepedeznek.
^9.7
A ki szl a napnak [Jzs. 10,12.13.] ‰s az fel nem k‰l, ‰s bepecs‰teli a
csillagokat.
^9.8
A ki egymaga feszŤtette ki az egeket, ‰s a tenger hullßmain tapos.
^9.9
A ki teremtette [Âms 5,8.] a g÷ncz÷lszekeret, a kaszßs csillagot ‰s a
fiasty”kot ‰s a d‰lnek titkos tßrait.
^9.10
A ki nagy dolgokat [r‰sz 5,10.] cselekszik megfoghatatlanul, ‰s csudßkat
megszßmlßlhatatlanul.
^9.11
Ím‰, elvonul mellettem, de nem lßtom, ßtmegy elttem, de nem veszem
‰szre.
^9.12
Ím‰, ha elragad  ki akadßlyozza meg; ki mondhatja n‰ki: Mit
cselekszel?
^9.13
Ha az Isten el nem fordŤtja az  haragjßt, alatta meghajolnak Rßhßb
czinkosai is.
^9.14
Hogyan felelhetn‰k hßt ‰n meg  n‰ki, ‰s lelhetn‰k vele szemben
szavakat?
^9.15
A ki, ha szinte igazam volna, sem felelhetn‰k n‰ki; kegyelem‰rt
k÷ny÷r÷gn‰k Ťt‰l birßmhoz.
^9.16
Ha segŤts‰g’l hŤvnßm ‰s felelne is n‰kem, m‰g sem hinn‰m, hogy szavamat
f’l‰be vev‰;
^9.17
A ki forgsz‰lben rohan meg engem, [r‰sz 1,19.] ‰s ok n‰lk’l
megsokasŤtja sebeimet.
^9.18
Nem hagyna m‰g l‰lekzetet se vennem, hanem keser“s‰ggel lakatna jl.
^9.19
Ha erre ker’lne a dolog? Ím‰,  igen ers; ‰s ha Ťt‰letre? Ki t“zne ki
‰n n‰kem napot?
^9.20
Ha igaznak mondanßm magamat, a szßjam kßrhoztatna engem; ha ßrtatlannak:
b“n÷ss‰ tenne engemet.
^9.21
Ârtatlan [r‰sz 1,8.2,3.23,10-12.] vagyok, nem t÷rd÷m lelkemmel, ”tßlom
az ‰letemet.
^9.22
Mindegy ez! Az‰rt azt mondom: elveszŤt  ßrtatlant ‰s gonoszt!
^9.23
Ha ostorßval hirtelen meg÷l, neveti a b“ntelenek megprbßltatßsßt.
^9.24
A f÷ld a gonosz kez‰be adatik, a ki az  birßinak arczßt elfedezi. Nem
Ťgy van? Kicsoda hßt ?
^9.25
Napjaim gyorsabbak valßnak a kengyelfutnßl: elfutßnak, nem lßttak semmi
jt.
^9.26
Ellebbentek, mint a gyorsan jßr hajk, mik‰nt zsßkmßnyßra csap a
kesely“.
^9.27
Ha azt mondom: Nosza elfelejtem panaszomat, felhagyok haragoskodßsommal
‰s vidßm leszek:
^9.28
Megborzadok az ‰n mindenf‰le fßjdalmamtl; tudom, hogy nem talßlsz
b“ntelennek engem.
^9.29
Rossz ember vagyok ‰n! Minek fßraszszam [Zsolt. 73,13.14.] hßt magamat
hißba?
^9.30
Ha hvŤzzel [Jer. 2,22.] mosakodom is meg, ha szappannal mosom is meg
kezeimet:
^9.31
Akkor is a posvßnyba mßrtanßl engem ‰s az ‰n ruhßim is ”tßlnßnak engem.
^9.32
Mert nem ember , mint ‰n, hogy n‰ki megfelelhetn‰k, <‰s> egy’tt p÷rbe
ßllanßnk.
^9.33
Nincs is k÷z÷tt’nk igazlßt, a ki kez‰t k÷zbe vethesse kettnk k÷z÷tt!
^9.34
Venn‰ csak el rlam az  veszszej‰t, ‰s az  rettent‰s‰vel ne
rettegtetne engem:
^9.35
Akkor szlan‰k ‰s nem f‰ln‰k tle: mert nem Ťgy [vers 21. 1 Jßn. 3,21.]
vagyok ‰n magammal!
^10.1
Lelkembl ”tßlom az ‰letemet, megeresztem felle panaszomat; szlok az
‰n lelkem keser“s‰g‰ben.
^10.2
Azt mondom az Istennek: Ne kßrhoztass engem; add tudtomra, mi‰rt perlesz
velem?!
^10.3
J-‰ az n‰ked, hogy nyomorgatsz, hogy meg”tßlod kezednek munkßjßt, ‰s
[Đsa. 64,8.9.] a gonoszok tanßcsßt tßmogatod?
^10.4
Testi szemeid vannak-‰ n‰ked, ‰s ”gy lßtsz-‰ te, a mint haland lßt?
^10.5
Mint a halandnak napjai, olyanok-‰ a te napjaid, avagy a te ‰veid, mint
az embernek napjai?
^10.6
Hogy az ‰n ßlnoksßgomrl tudakozol, ‰s az ‰n v‰tkem utßn kutatsz.
^10.7
Jl tudod te azt, hogy ‰n nem vagyok gonosz, m‰g sincs, a ki kezedbl
kiszabadŤtson!
^10.8
Kezeid formßltak engem [Zsolt. 139,14.15.] ‰s k‰szŤt‰nek engem eg‰szen
k÷r÷sk÷r’l, ‰s m‰gis megrontasz engem?!
^10.9
Eml‰kezz‰l, k‰rlek, hogy mint valami agyaged‰nyt, ”gy k‰szŤtett‰l engem,
‰s ism‰t porrß tenn‰l engem?
^10.10
Nem ”gy ÷nt‰l-‰ engem, mint a tejet ‰s mint a sajtot, megoltottßl engem?
^10.11
Brrel ‰s h”ssal ruhßztßl fel engem, csontokkal ‰s inakkal befedezt‰l
engem.
^10.12
Đletet ‰s kegyelmet szerzett‰l szßmomra, ‰s a te gondvisel‰sed rizte az
‰n lelkemet.
^10.13
De ezeket elrejtetted a te szŤvedben, ‰s tudom, hogy ezt t÷k‰lted el
magadban:
^10.14
Ha v‰tkezem, mindjßrt ‰szreveszed rajtam, ‰s b“n÷m all nem mentesz f÷l
engem.
^10.15
Ha istentelen vagyok, jaj n‰kem; ha igaz vagyok, sem emelem f÷l fejemet,
eltelve gyalßzattal, de tekints nyomor”sßgomra!
^10.16
Ha pedig felemelkedn‰k az, mint oroszlßn [Đsa. 38,13.] kergetn‰l engem,
‰s ism‰t csudafßjdalmakat bocsßtanßl reßm.
^10.17
Meg”jŤtanßd [r‰sz 16,9.13,14.] a te bizonysßgidat ellenem,
meg÷regbŤten‰d a te bosz”ßllßsodat rajtam; vßltakoz ‰s ßlland sereg
volna ellenem.
^10.18
Mi‰rt is hoztßl ki [r‰sz 3,3.11.] engem anyßmnak m‰h‰bl? Vajha
meghaltam volna, ‰s szem nem lßtott volna engem!
^10.19
Lettem volna, mintha nem is voltam volna; anyßmnak m‰h‰bl sŤrba vittek
volna!
^10.20
Hiszen kev‰s napom van m‰g; sz’nj‰k meg! Forduljon el tlem, hadd
viduljak fel egy kev‰ss‰,
^10.21
Mieltt oda megyek, honn‰t nem t‰rhetek vissza: a s÷t‰ts‰gnek ‰s a halßl
ßrny‰kßnak f÷ld‰be;
^10.22
Az ‰jf‰li homßlynak f÷ld‰be, a mely olyan, mint a halßl ßrny‰kßnak s’r“
set‰ts‰ge; hol nincs rend, ‰s a vilßgossßg olyan, mint a s’r“ set‰ts‰g.
^11.1
Felele a Naamßbl val Czfßr, ‰s monda:
^11.2
A sok besz‰dre ne legyen-‰ felelet? Avagy a csßcsog embernek legyen-‰
igaza?
^11.3
Fecseg‰seid eln‰mŤtjßk az embereket, ‰s cs”foldol is ‰s ne legyen, a ki
megsz‰gyenŤtsen?!
^11.4
Azt mondod: Đrtelmes az ‰n besz‰dem, tiszta [r‰sz 10,7.14.] vagyok a te
szemeid eltt.
^11.5
De vajha szlalna meg maga az Isten, ‰s nyitnß meg ajkait te ellened!
^11.6
Đs jelenten‰ meg n‰ked a b÷lcsess‰gnek titkait, hogy k‰tszerte t÷bbet ‰r
az az okoskodßsnßl, ‰s tudnßd meg, hogy az Isten m‰g el is engedett
n‰ked a te b“neidbl.
^11.7
Az Isten m‰lys‰g‰t el‰rheted-‰, avagy a Mindenhatnak t÷k‰letess‰g‰re
eljuthatsz-‰?
^11.8
Magasabb az ‰gn‰l: mit teszel tehßt? M‰lyebb az alvilßgnßl; hogy
ismerheted meg?
^11.9
Hosszabb annak m‰rt‰ke a f÷ldn‰l, ‰s sz‰lesebb a tengern‰l.
^11.10
Ha megtapos, elzßr ‰s Ťt‰letet tart: ki akadßlyozhatja meg?
^11.11
Mert  jl ismeri a [Zsolt. 10,14.] csalßrd embereket, lßtja az
ßlnoksßgot, m‰g ha nem figyelmez is arra!
^11.12
Đs ‰rtelmess‰ teheti a bolond embert is, ‰s emberr‰ sz’lheti a vadszamßr
csikjßt is.
^11.13
Ha te a te szŤvedet felk‰szŤten‰d, ‰s kezedet fel‰ terjeszten‰d;
^11.14
Ha a hamissßgot, a mely a te kezedben van, tßvol tartanßd magadtl, ‰s
nem lakozn‰k a te [Zsolt. 101,7.] hajl‰kodban gonoszsßg;
^11.15
Akkor a te arczodat f÷lemelhetn‰d sz‰gyen n‰lk’l, ers lenn‰l ‰s nem [1
Jßn. 3,21.] f‰ln‰l;
^11.16
St a nyomor”sßgrl is elfelejtkezn‰l, ‰s mint lefutott vizekrl, ”gy
eml‰kezn‰l arrl.
^11.17
Ragyogbban kelne idd [Zsolt. 37,6.] a d‰li f‰nyn‰l, ‰s az ‰jf‰li
s÷t‰ts‰g is olyan lenne, mint a  reggel.
^11.18
Akkor bŤznßl, mert volna rem‰nys‰ged; ‰s ha sz‰ttekinten‰l, biztonsßgban
aludnßl.
^11.19
Ha lefek’dn‰l, senki f÷l nem rettentene, [Zsolt. 3,6.7.] st sokan
hizelegn‰nek n‰ked.
^11.20
De a gonoszok szemei elepednek, mened‰k÷k [r‰sz 18,5-21.] elt’nik
ell÷k, ‰s rem‰nys‰g÷k: a l‰lek kilehell‰se!
^12.1
Felele erre Jb, ‰s monda:
^12.2
Bizonyßra ti magatok vagytok a n‰p, ‰s veletek kihal a b÷lcses‰g!
^12.3
N‰kem is van [r‰sz 13,2.] annyi eszem, mint n‰ktek, ‰s nem vagyok
alßbbval nßlatok, ‰s ki ne tudna ilyenf‰l‰ket?
^12.4
Kikaczagjßk a sajßt barßtai azt, mint engem, [P‰ld. 14,2.] a ki Istenhez
kißlt ‰s meghallgatja t. Kikaczagjßk az igazat, az ßrtatlant!
^12.5
A szerencs‰tlen megvetni val, gondolja, a ki boldog; ez vßr azokra, a
kiknek [Zsolt. 38,17.] lßbok roskadoz.
^12.6
A kborlk sßtrai [Zsolt. 73,3-12.] csendesek ‰s bßtorsßgban vannak, a
kik ingerlik az Istent, ‰s a ki kez‰ben hordja Isten‰t.
^12.7
Egy‰birßnt k‰rdezd meg csak a barmokat, majd megtanŤtanak, ‰s az ‰gnek
madarait, azok megmondjßk n‰ked.
^12.8
Avagy besz‰lj a f÷lddel ‰s az megtanŤt t‰ged, a tengernek halai is
elbesz‰lik n‰ked.
^12.9
Mindezek k÷z’l melyik nem tudja, hogy az őrnak keze cselekszi ezt?
^12.10
A kinek kez‰ben van minden ‰l ßllatnak ‰lete, ‰s minden egyes embernek
a lelke.
^12.11
Nemde nem a f’l prbßlja-‰ meg a szt, ‰s az Ťny kstolja meg az ‰telt?
^12.12
A v‰n emberekben [r‰sz 15,9.10.33,7.8.] van-‰ a b÷lcses‰g, ‰s az ‰rtelem
a hossz” ‰letben-‰?
^12.13
Ř nßla van a b÷lcses‰g ‰s hatalom, ÷v‰ a tanßcs ‰s az ‰rtelem.
^12.14
Ím‰, a mit leront, nem ‰p’l f÷l az; ha valakire rßzßrja [Jel. 3,7.]  nem nyŤlik f÷l az.
^12.15
Ím‰, ha a vizeket elfogja, kiszßradnak; ha kibocsßtja ket, felforgatjßk
a f÷ldet.
^12.16
Ř nßla van [r‰sz 9,4.] az er ‰s okossßg; ÷v‰ az elt‰velyedett ‰s a ki
t‰velyg‰sre visz.
^12.17
A tanßcsadkat fogsßgra viszi, ‰s [Đsa. 19,11.12. 1 Kor. 1,19.] a
birßkat megbolondŤtja.
^12.18
A kirßlyok bilincseit feloldja, ‰s ÷vet k÷t [Dßn. 2,21.4,30-33.]
derekukra.
^12.19
A papokat fogsßgra viszi, ‰s a hatalmasokat megbuktatja.
^12.20
Az ‰kesen szltl eltßvolŤtja a besz‰det ‰s a v‰nektl elveszi [vers
17.] a tanßcsot.
^12.21
Sz‰gyent z”dŤt az elkelkre, ‰s a hatalmasok ÷v‰t megtßgŤtja.
^12.22
Feltßrja a s÷t‰ts‰gbl [Dßn. 2,22. 1 Kor. 4,5.] a m‰lys‰ges titkokat, ‰s
a halßlnak ßrny‰kßt is vilßgossßgra hozza.
^12.23
Nemzeteket n÷vel fel, [Zsolt. 107,38.] azutßn elveszŤti ket; nemzeteket
terjeszt ki messzire, azutßn el“zi ket.
^12.24
Elveszi esz÷ket a f÷ld n‰pe vezetinek, [vers 19. Zsolt. 107,40.] ‰s
”ttalan pusztßban bujdostatja ket.
^12.25
Đs vilßgtalan set‰tben tapogatznak, [r‰sz 5,13.14.] ‰s tßntorognak,
mint a r‰szeg.
^13.1
Ím‰, mindezeket [r‰sz 12,12-25.] lßtta az ‰n szemem, hallotta az ‰n
f’lem ‰s meg‰rtette.
^13.2
A mint ti tudjßtok, ”gy tudom ‰n is, ‰s nem vagyok alßbbval nßlatok.
^13.3
Azonban ‰n a Mindenhatval akarok szlani; Isten eltt kivßnom v‰deni
’gyemet.
^13.4
Mert ti hazugsßgnak mesterei vagytok, ‰s mindnyßjan haszontalan orvosok.
^13.5
Vajha legalßbb m‰lyen hallgatnßtok, az m‰g b÷lcses‰gtekre [P‰ld.
17,27.28.] lenne.
^13.6
Halljßtok meg, k‰rlek, az ‰n feddz‰semet, ‰s figyeljetek az ‰n szßmnak
p÷rleked‰seire.
^13.7
Az Isten kedv‰‰rt szltok-‰ hamissßgot, [r‰sz 42,8.] ‰s  ‰rette
szltok-‰ csalßrdsßgot?
^13.8
Az  szem‰ly‰re n‰ztek-‰, ha Isten mellett tusakodtok?
^13.9
J lesz-‰ az, ha eg‰szen kiismer benneteket, avagy megcsalhatjßtok-‰ t,
a mint megcsalhat az ember?
^13.10
Kem‰nyen megb’ntet, [r‰sz 42,8.] ha titkon vagytok is szem‰lyvßlogatk.
^13.11
Az  fens‰ge nem rettent-‰ meg titeket, a tle val f‰lelem [Zsolt.
119,120.] nem szßll-‰ rßtok?
^13.12
A ti eml‰kez‰seitek hamuba Ťrott p‰ldabesz‰dek, a ti mened‰kvßraitok
sßrvßrak.
^13.13
Hallgassatok, ne bßntsatok: hadd szljak ‰n, akßrmi ess‰k is rajtam.
^13.14
Mi‰rt szaggatnßm fogaimmal testemet, ‰s mi‰rt szorŤtanßm [Bir. 12,3. 1
Sßm. 19,5.] markomba lelkemet?
^13.15
Ím‰, meg÷l engem! Nem rem‰nylem; hiszen csak utaimat akarom v‰deni
eltte!
^13.16
St az lesz n‰kem segŤts‰g’l, hogy k‰pmutat [Zsolt. 1,5.5,6.7.] nem
juthat el‰be.
^13.17
Hallgassßtok meg figyelmetesen az ‰n besz‰demet, vegy‰tek f’leitekbe az
‰n mondßsomat.
^13.18
Ím‰, elterjesztem ’gyemet, tudom, hogy n‰kem lesz igazam.
^13.19
Ki az, a ki perelhetne velem? Ha most hallgatnom kellene, ”gy kimuln‰k.
^13.20
Csak kettt ne cselekedj velem, szined ell akkor nem rejtz÷m el.
^13.21
Vedd le rlam kezedet, ‰s a te rettent‰sed ne rettentsen [r‰sz 7,14.]
engem.
^13.22
Azutßn szlŤts ‰s ‰n felelek, avagy ‰n szlok hozzßd ‰s te vßlaszolj.
^13.23
Mennyi b“n÷m ‰s v‰tkem van n‰kem? Gonoszsßgomat ‰s v‰tkemet add
tudtomra!
^13.24
M‰rt rejted el [Zsolt. 8,15.] arczodat, ‰s tartasz engemet ellens‰ged’l?
^13.25
A let‰pett falevelet rettegteted-‰, ‰s a szßraz pozdorjßt ’ld÷z÷d-‰?
^13.26
Hogy ily  keser“s‰get szabtßl reßm, ‰s az ‰n ifj”sßgomnak [Zsolt.
25,7.90,8.] v‰tk‰t ÷r÷k÷lteted velem?!
^13.27
Hogy b‰kba teszed [r‰sz 33,11.] lßbaimat, vigyßzol minden ‰n utamra, ‰s
vizsgßlod lßbomnak nyomait?
^13.28
Az pedig elsenyved, mint a redves fa, mint ruha, a melyet moly em‰szt.
^14.1
Az asszonytl sz’letett ember r÷vid ‰let“ [Zsolt. 90,10.] ‰s
hßbor”sßgokkal [r‰sz 5,7.] bvelked.
^14.2
Mint a virßg, [r‰sz 8,9. Zsolt. 103,15.16.] kinyŤlik ‰s elhervad, ‰s
elt’nik, mint az ßrny‰k ‰s nem ßlland.
^14.3
M‰g az ilyen ellen is felnyitod-‰ szemeidet, tennen magaddal t÷rv‰nybe
ßllŤtasz-‰ [r‰sz 10,2.] engem?
^14.4
Ki adhat tisztßt [Zsolt. 5,7.] a tisztßtalanbl? Senki.
^14.5
Nincsenek-‰ meghatßrozva napjai? Az  hnapjainak szßmßt [r‰sz 7,1.
Zsolt. 31,16.] te tudod; hatßrt vetett‰l n‰ki, a melyet nem hßghat ßt.
^14.6
Fordulj el az‰rt tle, hogy nyugodalma legyen, hogy legyen napjßban
annyi ÷r÷me, mint egy b‰resnek.
^14.7
Mert a fßnak van rem‰nys‰ge; ha levßgjßk, ism‰t kihajt, ‰s az  hajtßsai
el nem fogynak.
^14.8
M‰g ha megaggodik is a f÷ldben a gy÷kere, ‰s ha elhal is a porban
t÷rzs÷ke:
^14.9
A vŤznek illatßtl kifakad, ßgakat hajt, mint a csemete.
^14.10
De ha a f‰rfi meghal ‰s elter’l; ha az ember kim”lik, hol van ?
^14.11
Mint a vŤz kiapad a tbl, a patak elapad, kiszßrad:
^14.12
őgy fekszik le az ember ‰s nem k‰l fel; az egek elm”lßsßig sem ‰brednek,
nem k÷ltetnek f÷l az  ßlmukbl.
^14.13
Vajha engem a holtak orszßgßban tartanßl; rejtegetn‰l engemet addig, a
mŤg elm”lik a te haragod; hatßrt vetn‰l n‰kem, azutßn megeml‰kezn‰l
rlam!
^14.14
Ha meghal az ember, vajjon feltßmad-‰?  az ‰n hadakozßsom minden
idej‰ben rem‰nylen‰k, mŤglen elk÷vetkezn‰k [1 Kor. 15,42-44.] az ‰n
elvßltozßsom.
^14.15
SzlŤtanßl ‰s ‰n feleln‰k n‰ked, kivßnkoznßl a te kezednek alkotßsa
utßn.
^14.16
De most szßmlßlgatod az ‰n l‰p‰seimet, [Zsolt. 56,9. Jer. 17,10.] ‰s nem
n‰zed el az ‰n v‰tkeimet!
^14.17
Gonoszsßgom egy csomba van lepecs‰telve, [Siral. 1,14. Hs. 13,12.] ‰s
hozzßadod b“neimhez.
^14.18
M‰g a hegy is sz‰tomlik, ha eldl; a szikla is [Zsolt. 130,3.] elmozdul
hely‰rl;
^14.19
A k÷veket lekoptatja a vŤz, a f÷ldet elsodorja annak ßrja: az ember
rem‰nys‰g‰t is ”gy teszed semmiv‰.
^14.20
Hatalmaskodol rajta sz’ntelen ‰s  elmegy; megvßltoztatvßn az arczßt,
”gy bocsßtod el t.
^14.21
Ha tisztess‰g ‰ri is fiait, nem tudja; ha megsz‰gyen’lnek, nem t÷rdik
vel÷k.
^14.22
Csak mag߉rt fßj m‰g a teste, ‰s a lelke is mag߉rt kesereg.
^15.1
Majd felele a T‰mßnbl val Elifßz ‰s monda:
^15.2
Vajjon a b÷lcs felelhet-‰  szeles tudomßnynyal, ‰s megt÷ltheti-‰
a hasßt keleti sz‰llel?
^15.3
Vetekedv‰n oly besz‰ddel, a mely nem hasznßl, ‰s oly szavakkal, a
melyekkel semmit sem segŤt.
^15.4
Te mßr semmiv‰ akarod [r‰sz 4,6.] tenni az  f‰lelm‰t is; ‰s
megkevesbŤted az Isten eltt val buzglkodßst is!
^15.5
Mert gonoszsßgod oktatja a te szßdat, ‰s a csalßrdok nyelv‰t [r‰sz
34,35-37.] vßlasztottad.
^15.6
A te szßd kßrhoztat t‰ged, nem ‰n, ‰s a te ajakaid bizonyŤtanak ellened.
^15.7
Te sz’lett‰l-‰ az els embernek; el‰bb formßltattßl-‰, mint a halmok?
^15.8
Az Isten tanßcsßban hallgatztßl-‰, ‰s a [Đsa. 40,13.14. Rm. 11,34.]
b÷lcses‰get magadhoz ragadtad-‰?
^15.9
Mit tudsz te, a mit mi [r‰sz 12,2.32,12.] nem tudunk, ‰s mit ‰rtesz
olyat, a mi nßlunk nem volna meg?
^15.10
Řsz is, agg is van [r‰sz 12,12.32,7.12.] k÷z÷tt’nk, jval idsebb a te
atyßdnßl.
^15.11
Csek‰lys‰gek-‰ eltted Istennek vigasztalßsai, ‰s a besz‰d, a mely
szeliden bßnt veled?
^15.12
Merre ragadt t‰ged a szŤved, ‰s merre pillantottak a te szemeid?
^15.13
Hogy Isten ellen fordŤtod a te haragodat, ‰s ilyen szavakat eresztesz ki
a szßdon?
^15.14
Micsoda a haland, [r‰sz 9,20. 1 Kir. 8,46.] hogy tiszta lehetne, ‰s
hogy igaz volna, a ki asszonytl sz’letik?
^15.15
Ím‰, m‰g az  szenteiben sem bŤzok, az egek sem tisztßk az  szem‰ben:
^15.16
Mennyivel kev‰sbb‰ az ”tßlatos ‰s a megromlott ember, a ki ”gy nyeli a
hamissßgot, [r‰sz 34,7.] mint a vizet?!
^15.17
Elmondom n‰ked, hallgass rßm, ‰s a mint lßttam, ”gy besz‰lem el;
^15.18
A mit a b÷lcsek is hirdettek, ‰s nem titkoltak el, mint atyßiktl valt;
^15.19
A kiknek egyed’l adatott vala a f÷ld, ‰s k÷z÷tt’k idegen nem megy vala.
^15.20
Az istentelen kŤnozza [Đsa. 57,20.] ÷nmagßt eg‰sz ‰let‰ben, ‰s az
erszakoskod eltt is rejtve van az  esztendeinek szßma.
^15.21
A f‰lelem hangja [Zsolt. 53,6. 2 Kir. 7,6.7.]  az  f’leiben; a
b‰kess‰g j‰n t÷r rß a pusztŤt!
^15.22
Nem hiszi, hogy kijut a s÷t‰ts‰gbl, mert kard hegy‰re van  kiszemelve.
^15.23
Keny‰r utßn futkos, hogy hol volna? Tudja, hogy k÷zel van hozzß a
s÷t‰ts‰g napja.
^15.24
Hßborgatjßk t a nyomor”sßg ‰s retteg‰s; leverik t, mint valami
hßbor”ra felk‰sz’lt kirßly.
^15.25
Mert az Isten ellen nyujtotta ki kez‰t, ‰s ersk÷d÷tt a Mindenhat
ellen;
^15.26
 nyakkal rohant ellene, dombor” pajzsainak fellege alatt.
^15.27
Mivel befedezte az arczßt k÷v‰rs‰ggel, [Zsolt. 73,7.] ‰s hßjat borŤtott
tomporßra;
^15.28
Đs lakozott elrombolt vßrosokban; lakatlan hßzakban, a melyek d“lf‰lben
vannak:
^15.29
Meg nem gazdagodik, vagyona meg nem marad, jszßga nem lepi el a f÷ldet.
^15.30
Nem menek’l meg a set‰ts‰gtl, sarjad‰kßt lßng perzseli el, ‰s szßjßnak
lehellet‰tl pusztul el.
^15.31
Ne higyjen a hŤvsßgnak, a ki megcsalatott, mert hŤvsßg l‰szen annak
jutalma.
^15.32
Nem idej‰ben telik el <‰lete,> ‰s az ßga ki nem virßgzik.
^15.33
Lehullatja, mint a szlvessz az  egres‰t, elhßnyja, mint [Zsolt.
1,4.] az olajfa az  virßgßt.
^15.34
Mert a k‰pmutat hßzan‰pe medd, ‰s t“z em‰szti meg az ajßnd‰kbl val
sßtrakat.
^15.35
Nyomor”sßgot fogan, ßlnoksßgot sz’l, [Zsolt. 7,15-17. Đsa. 59,4-10.] ‰s
az  m‰h÷k csalßrdsßgot ‰rlel.
^16.1
Felele pedig Jb, ‰s monda:
^16.2
Eff‰le dolgokat sokat hallottam. Nyomorult vigasztalk vagytok [r‰sz
13,4.] ti mindnyßjan!
^16.3
V‰ge lesz-‰ mßr a szeles besz‰deknek, [r‰sz 15,4.5,16.] avagy mi ingerel
t‰ged, hogy <Ťgy> felelsz?
^16.4
Đn is szlhatn‰k ”gy mint ti, csak volna a ti lelketek az ‰n lelkem
hely‰n! Szavakat fonhatn‰k ÷ssze ellenetek; csvßlhatnßm [vers 20.]
miattatok a fejemet;
^16.5
ErsŤthetn‰lek titeket  a szßjammal ‰s ajakim mozgßsa kevesbŤten‰

^16.6
Ha szln‰k is, nem kevesbbedn‰k a keser“s‰gem; ha veszteglek is: micsoda
tßvozik el tlem?
^16.7
Most pedig mßr fßraszt engemet. ElpusztŤtßd eg‰sz hßzam [r‰sz 1,19.]
n‰p‰t.
^16.8
Hogy ÷sszenyomtßl [r‰sz 2,7.8.7,5.] engem, ez bizonysßg lett; felkelt
ellenem az ‰n ÷szt÷v‰rs‰gem is, szemtl-szembe bizonyŤt ellenem.
^16.9
Haragja sz‰tt‰pett ‰s ’ld÷z engem. Fogait csikorgatta rßm,
ellens‰gemk‰nt villogtatja [r‰sz 30,21. Siral. 2,5.] fel‰m tekintet‰t.
^16.10
Feltßtottßk ellenem szßjokat, gyalßzatosan arczul csapdostak engem,
÷sszecsd’ltek ellenem.
^16.11
Adott engem az Isten az ßlnoknak, ‰s a gonoszok kez‰be [r‰sz 2,6.] ejte
engemet.
^16.12
Csendess‰gben val‰k, de sz‰tszaggata engem; nyakszirten ragadott ‰s
sz‰tz”zott engem, cz‰ltßblßvß t“z÷tt ki magßnak.
^16.13
K÷r’lvettek az  Ťjßszai; [r‰sz 7,5.14,15.] ves‰imet meghasŤtja ‰s nem
kim‰l; ep‰met a f÷ldre kiontja.
^16.14
R‰st r‰s utßn t÷r rajtam, ‰s rßm rohan, mint valami hs.
^16.15
Zsßk-ruhßt varr‰k az ‰n [r‰sz 2,8.11,13.]  br÷mre, ‰s a porba
[r‰sz 7,5.] f”rtam be az ‰n szarvamat.
^16.16
Orczßm a sŤrßstl kiv÷r÷s÷d÷tt, szempillßimra [r‰sz 17,6.] a halßl
ßrny‰ka 
^16.17
Noha erszakossßg nem tapad kezemhez, ‰s az ‰n imßdsßgom tiszta.
^16.18
Oh f÷ld, az ‰n v‰remet el ne takard, ‰s ne legyen hely az ‰n kißltßsom
szßmßra!
^16.19
M‰g most is Ťm‰ az ‰gben [r‰sz 2,3.10,7.] van az ‰n bizonysßgom, ‰s az
‰n tanuim a magassßgban!
^16.20
Cs”folim [vers 4. r‰sz 6,15.17,1.] a sajßt barßtaim, az‰rt az Istenhez
sŤr fel az ‰n szemem,
^16.21
Hogy Ťt‰lje meg az embernek Istennel, ‰s az ember fißnak az 
felebarßtjßval val dolgßt.
^16.22
Mert a kiszabott esztendk [r‰sz 9,25.] letelnek, ‰s ‰n ”tra kelek ‰s
nem t‰rek vissza.
^16.23
Lelkem meghanyatlott, napjaim elfogynak, vßr rßm a sŤr.
^17.1
M‰g mindig cs”fot “znek bellem! Szemem az  [5 Mz. 29,4.]
patvarkodßsuk k÷z÷tt virraszt.
^17.2
Kezest magadnßl rendelj, k‰rlek, n‰kem;  ki csap velem kezet?
^17.3
Minthogy az  szŤv÷ket [r‰sz 32,22.] elzßrtad az ‰rtelem ell, az‰rt nem
is magasztalhatod fel ket.
^17.4
A ki pr‰dßvß juttatja barßtait, annak fiainak szemei elfogyatkoznak.
^17.5
P‰ldabesz‰dd‰ tn engem a n‰pek eltt, ‰s ijesztv‰ lettem eltt÷k.
^17.6
A bossz”sßg miatt szemem elhomßlyosodik, ‰s minden tagom olyan, mint az
ßrny‰k.
^17.7
Elßlm‰lkodnak ezen a becs’letesek, ‰s az ßrtatlan a k‰pmutat ellen
tßmad.
^17.8
Âm az igaz kitart az  ”tjßn, ‰s a tiszta kez“ ember m‰g ersebb‰ lesz.
^17.9
Nosza hßt, t‰rjetek ide mindnyßjan; jjjetek, k‰rlek, ”gy sem talßlok
b÷lcset k÷ztetek.
^17.10
Napjaim elmulßnak, szŤvemnek kincsei: terveim meghiusulßnak.
^17.11
Az ‰jszakßt nappallß vßltoztatjßk, ‰s a vilßgossßg csakhamar s÷t‰ts‰gg‰
lesz.
^17.12
Ha rem‰nykedem is, a sŤr  az ‰n hßzam, a s÷t‰ts‰gben vetettem az ‰n
ßgyamat.
^17.13
A sŤrnak mondom: Te vagy az ‰n atyßm; [r‰sz 1,21.] a f‰rgeknek pedig: Ti
vagytok az ‰n anyßm ‰s n‰n‰m.
^17.14
Hol tehßt az ‰n rem‰nys‰gem, ki t÷rdik az ‰n rem‰nys‰gemmel?
^17.15
Leszßll az majd a sŤr ’reg‰be, velem egy’tt nyugoszik a porban.
^18.1
Felele pedig a sukhi Bildßd, ‰s monda:
^18.2
Mikor akartok a besz‰dnek v‰get vetni? Đrts‰tek meg , azutßn
szljunk.
^18.3
Mi‰rt ßllŤttatunk barmoknak, ‰s mi‰rt vagyunk tisztßtalanok a ti
szemeitekben?
^18.4
Te ‰retted, a ki szaggatja lelk‰t haragjßban, vajjon elhagyattatik-‰ a
f÷ld, ‰s felszakasztatik-‰ a kszikla hely‰rl?
^18.5
St inkßbb a gonoszok vilßga [Zsolt. 37,2.9.] kialuszik, ‰s nem f‰nylik
az  t’z÷knek szikrßja.
^18.6
A vilßgossßg els÷t‰tedik az  sßtorßban, [P‰ld. 13,9.] sz÷v‰tneke
kialszik felette.
^18.7
Ers l‰ptei aprkkß lesznek, sajßt tanßcsa [Zsolt. 7,16.] rontja meg t.
^18.8
Mert lßbaival hßlba bonyoldik, ‰s -verem felett jßr.
^18.9
A sarka trbe akad, ‰s kelepcze fogja meg t.
^18.10
Hurok rejtetett el a f÷ldbe ellene, ‰s zsineg az   ÷sv‰ny‰n.
^18.11
Mindenfell f‰lelmek rettentik t, ‰s [r‰sz 15,21.] ’ld÷zik t
l‰ptennyomon.
^18.12
Đhs‰g em‰szti fel [r‰sz 20,21.] az  erej‰t, ‰s nyomor”sßg leselkedik
oldala mellett.
^18.13
Megem‰szti test‰nek izmait, megem‰szti izmait a halßl zseng‰je.
^18.14
Elt’nik sßtorßbl az  bßtorsßga, ‰s [r‰sz 11,20. P‰ld. 10,28.] a
f‰lelmek kirßlyßhoz folyamodik .
^18.15
Az lakik sßtorßban, a ki nem az ÷v‰, ‰s hajl‰kßra [1 Mz. 19,24.]
k‰nk÷vet szrnak.
^18.16
Alant elszßradnak gy÷kerei, ‰s fel’lrl levßgatik az ßga.
^18.17
Eml‰kezete [vers 14. P‰ld. 2,22.] elv‰sz a f÷ldrl, m‰g az utczßkon sem
marad fel a neve.
^18.18
A vilßgossßgrl a s÷t‰ts‰gbe taszŤtjßk, a f÷ld kereks‰g‰rl el’ld÷zik
t.
^18.19
Sem fia, sem unokßja nem lesz az  n‰p‰ben, ‰s semmi marad‰ka az 
tanyßjßn.
^18.20
Az  pusztulßsßtl megborzadnak, a kik k÷vetkeznek ‰s retteg‰s fogja el
a most ‰l embereket.
^18.21
Ilyenek az ßlnok embernek hajl‰kai, ‰s ilyen annak lakhelye, a ki nem
tiszteli Istent.
^19.1
Felele pedig Jb, ‰s monda:
^19.2
Meddig b”sŤtjßtok m‰g a lelkemet, ‰s kŤnoztok engem besz‰ddel?
^19.3
TŤzszer is meggyalßztatok [r‰sz 16,20.] mßr engem; nem pirultok, hogy
Ťgy ersk÷dt÷k ellenem?
^19.4
M‰g ha csakugyan t‰vedtem is, t‰ved‰sem ‰nmagamra hßrul.
^19.5
Avagy csakugyan p÷ffeszkedni akartok ellenem, ‰s fedddni az ‰n
gyalßzatom felett?
^19.6
Tudjßtok meg hßt, hogy Isten alßzott meg engem, ‰s az  hßljßval  vett
engem k÷r’l.
^19.7
Ím‰, kißltozom az erszak miatt, de meg nem hallgattatom, seg‰ly‰rt
kißltok, de nincsen igazsßg.
^19.8
Utamat ”gy elgßtolta, hogy nem mehetek ßt rajta, ‰s az ‰n ÷sv‰nyemre
s÷t‰ts‰get vetett.
^19.9
Tisztess‰gembl kivetkztetett, ‰s fejemnek koronßjßt elvev‰.
^19.10
Megronta k÷r÷sk÷r’l, hogy elveszszek, ‰s rem‰nys‰gemet, mint a fßt,
let÷rdel‰.
^19.11
Felgerjesztette haragjßt ellenem, ‰s ”gy bßnt velem, mint [r‰sz
13,24.16,9.] ellens‰geivel.
^19.12
Seregei egy’tt j÷v‰nek be ‰s utat csinßlnak ellenem, [r‰sz 6,4.] ‰s az
‰n sßtorom mellett tßboroznak.
^19.13
Atyßmfiait tßvol “z‰ melllem, barßtaim [r‰sz 2,9. Zsolt. 38,12.]
eg‰szen elidegenedtek tlem.
^19.14
Rokonaim visszah”zdtak, ismerseim pedig elfelejtkeznek rlam.
^19.15
Hßzam zsell‰rei ‰s szolgßlim idegennek [Zsolt. 69,9.] tartanak engem,
j÷vev‰ny lettem eltt÷k.
^19.16
Ha a szolgßmat kißltom, nem felel, m‰g ha k÷ny÷rg÷k is n‰ki.
^19.17
Lehelletem idegenn‰ lett hßzastßrsam [r‰sz 2,9.] eltt, s k÷ny÷rg‰sem az
‰n ßgy‰kom magzatai eltt.
^19.18
M‰g a kisdedek is megvetnek engem, ha f÷lkelek, ellenem szlnak n‰kem.
^19.19
Meg”tßlt minden meghitt emberem; a kiket szerettem, azok is ellenem
fordultak.
^19.20
Br÷mh÷z ‰s h”somhoz ragadt az ‰n csontom, [Zsolt. 102,6. Siral. 4,8.]
csak fogam h”sßval menek’ltem meg.
^19.21
K÷ny÷r’ljetek rajtam, k÷ny÷r’ljetek rajtam, oh ti barßtaim, mert az
Isten keze ‰rintett engem!
^19.22
Mi‰rt ’ld÷zt÷k engem ”gy, [r‰sz 16,9.] mint az Isten, ‰s m‰rt nem
el‰gesztek meg a [vers 20.] testemmel?
^19.23
Oh, vajha az ‰n besz‰deim leirattatnßnak, oh, vajha k÷nyvbe
feljegyeztetn‰nek!
^19.24
Vasvesszvel ‰s nnal ÷r÷kre ksziklßba metszetn‰nek!
^19.25
Mert ‰n tudom, hogy az ‰n megvßltm ‰l, ‰s utoljßra az ‰n porom felett
megßll.
^19.26
Đs miutßn ezt a br÷met megrßgjßk, testem n‰lk’l [Zsolt. 17,15. Dßn.
12,2. Csel. 24,15.] lßtom meg az Istent.
^19.27
A kit magam lßtok meg magamnak; az ‰n szemeim lßtjßk meg, nem mßs. Az ‰n
ves‰im megem‰sztettek ‰n bennem;
^19.28
Mert ezt mondjßtok: Hogyan fogjuk t ’ld÷zni!  hogy a dolog
gy÷kere ‰n bennem rejlik.
^19.29
F‰ljetek a fegyvertl, mert a fegyver a b“n÷k miatt val b’ntet‰s, hogy
megtudjßtok, hogy van Ťt‰let!
^20.1
Felele pedig a Naamßbl val Czfßr, ‰s monda:
^20.2
Mindamellett az ‰n gondolataim feleletre k‰nyszerŤtenek engem, ‰s e
miatt nagy az izgatottsßg bennem.
^20.3
Hallom gyalßzatos dorgßltatßsomat, de az ‰n ‰rtelmes lelkem megfelel
majd ‰rtem.
^20.4
Tudod-‰ azt, hogy eleitl [r‰sz 8,8.] fogva, mita az embert e f÷ldre
helyheztette,
^20.5
Az istentelenek vŤgassßga [Zsolt. 37,35.36.] r÷vid ideig tart, ‰s a
k‰pmutat ÷r÷me egy szempillantßsig val?
^20.6
Ha szinte az ‰gig ‰rne is az  magassßga, ‰s a felleget ‰rn‰ is a
fej‰vel:
^20.7
Mint az em‰sztete, ”gy v‰sz el ÷r÷kre, ‰s a kik lßttßk, azt mondjßk: Hol
van ?
^20.8
Mint az ßlom, ”gy [Zsolt. 73,19.20.] elrep’l ‰s nem talßljßk t;
elt’nik, mint az ‰jjeli lßtomßs.
^20.9
A szem, a mely rß ragyogott, nem  t÷bb‰, ‰s az  helye sem
t÷rdik mßr vele.
^20.10
Fiai a szeg‰nyek kedv‰ben jßrnak, ‰s kezei visszaadjßk [vers 15.] az 
rablott vagyonßt.
^20.11
Csontjai, ha megtelnek is ifj” ervel, de vele egy’tt roskad az a porba.
^20.12
Ha ‰des az  szßjßban a gonoszsßg, ‰s elrejti azt az  nyelve alß;
^20.13
Đs kedvez annak ‰s ki nem veti azt, hanem ott tartogatja Ťnyei k÷z÷tt:
^20.14
Az  ‰tke elvßltozik az  gyomrßban, vipera m‰rg‰v‰ lesz a bel‰ben.
^20.15
Gazdagsßgot nyelt el, de kihßnyja azt, az  hasßbl ki“zi azt az Isten.
^20.16
A viperßnak m‰rg‰t szopta ‰s a siklnak fulßnkja ÷li meg t,
^20.17
 ne lßssa a folyvizeket, a tejjel ‰s m‰zzel foly patakokat.
^20.18
A mit  szerzett, vissza kell adnia, nem nyelheti el, ‰p Ťgy az
 cser‰be kapott vagyonßt is, hogy ne ÷rvendezhessen annak.
^20.19
Mert megrontotta ‰s ott hagyta a szeg‰nyeket, hßzat rabolt, de nem ‰pŤti
meg azt.
^20.20
Mivel gyomra nem tudott betelni, nem is mentheti meg semmi drßgasßgßt.
^20.21
Az  falßnksßga ell semmi sem maradt meg, az‰rt nem lesz [r‰sz 18,12.]
tarts az  jl‰te.
^20.22
Mikor teljes az  bs‰ge, akkor is sz’ks‰get lßt, ‰s mindenf‰le
nyomor”sßg tßmad reß.
^20.23
Mikor meg akarja t÷lteni [1 Thess. 5,3.] a hasßt, reß bocsßtja
haragjßnak t’z‰t, ‰s azt ÷nti rß ‰tele gyanßnt.
^20.24
Mikor vasbl csinßlt fegyver ell fut, acz‰lbl csinßlt Ťj veri ßt.
^20.25
Kih”zza ‰s az kij÷n a test‰bl ‰s kivillan az ep‰j‰bl; retteg‰s tßmad
felette.
^20.26
Mindenf‰le titkos s÷t‰ts‰g van az  vagyonßn; f”vßs n‰lk’l val t“z
em‰szti meg t; elpusztŤttatik az is, a mi sßtrßban megmaradt.
^20.27
Megjelentik ßlnoksßgßt az egek, ‰s a f÷ld ellene tßmad.
^20.28
Hßzßnak j÷vedelme elt’nik, sz‰tfoly az az  haragjßnak napjßn.
^20.29
Ez a gonosz ember fizet‰se Istentl, ‰s az  besz‰d‰nek jutalma a
Mindenhattl.
^21.1
Felele pedig Jb, ‰s monda:
^21.2
Jl hallgassßtok meg az ‰n besz‰demet, ‰s legyen ez a ti vigasztalßstok

^21.3
Szenvedjetek el engem, a mŤg szlok, azutßn g”nyoljßtok ki besz‰demet.
^21.4
Avagy ‰n embernek panaszolkodom-‰? Mi‰rt ne volna hßt keser“ a lelkem?
^21.5
Tekintsetek reßm ‰s ßlm‰lkodjatok el, ‰s tegy‰tek kezeteket szßtokra.
^21.6
Ha visszaeml‰kezem, mindjßrt felhßborodom, ‰s reszket‰s fogja el
testemet.
^21.7
Mi az oka, hogy a gonoszok ‰lnek, v‰ns‰get [Zsolt, 73,12. Jer. 12,1.]
‰rnek, st m‰g meg is gyarapodnak?
^21.8
Az  magvok eltt÷k n fel  vel÷k, ‰s az  sarjad‰kuk szemeik eltt.
^21.9
Hßzok b‰kess‰ges a f‰lelemtl, ‰s az Isten vesszeje nincsen  rajtok.
^21.10
Bikßja folyat ‰s nem term‰ketlen, tehene megellik ‰s el nem vet‰l.
^21.11
Kieresztik, mint nyßjat, kisdedeiket, ‰s ugrßndoznak az  magzataik.
^21.12
Dobot ‰s hßrfßt ragadnak, ‰s ÷rvendeznek a sŤp zeng‰s‰nek.
^21.13
Jll‰tben t÷ltik el napjaikat, ‰s egy pillanat alatt szßllnak alß a
sŤrba;
^21.14
Noha azt mondjßk Istennek: Tßvozzßl el tl’nk, mert a te utaidnak
tudßsßban nem gy÷ny÷rk÷d’nk!
^21.15
Micsoda a Mindenhat, hogy tisztelj’k t, ‰s mit nyer’nk vele, ha
esedez’nk eltte?
^21.16
Mindazßltal az  javok nincsen hatalmukban, az‰rt a gonoszok [r‰sz
22,18.] tanßcsa tßvol legyen tlem!
^21.17
Hßnyszor aluszik el [P‰ld. 13,9. Zsolt. 11,6.] a gonoszok sz÷v‰tneke, ‰s
j rßjok az  veszedelm÷k!  osztogatja r‰sz÷ket haragjßban.
^21.18
Olyanok lesznek, mint a pozdorja a sz‰l eltt, ‰s mint a [Zsolt. 1,4.5.]
polyva, a melyet forgsz‰l ragad el.
^21.19
Isten az  fiai szßmßra tartja fenn annak b’ntet‰s‰t. Megfizet n‰ki,
hogy meg‰rzi majd.
^21.20
Maga lßtja meg a maga veszedelm‰t, ‰s a Mindenhat [Đsa. 51,17.22. Jer.
25,15.] haragjßbl iszik.
^21.21
Mert mi gondja van n‰ki hßzan‰p‰re halßla utßn, ha az  hnapjainak
szßma letelt?!
^21.22
Ki tanŤthatja Istent b÷lcses‰gre, hisz  Ťt‰li meg [Rm. 11,34.] a
magassßgban levket is!
^21.23
Ez meghal az  teljes boldogsßgßban, eg‰szen megel‰gedetten ‰s
nyugodtan;
^21.24
Fejed‰nyei tejjel vannak [P‰ld. 3,8.] tele, csontjainak velje
nedvess‰gtl ßrad.
^21.25
Amaz elkeseredett l‰lekkel hal meg, mert nem ‰lhetett a jval.
^21.26
Egy’tt fek’sznek a porban, ‰s f‰reg lepi ket.
^21.27
Ím‰, jl tudom a ti gondolatitokat ‰s a hamissßgokat, a melyekkel
m‰ltatlankodtok ellenem;
^21.28
Mert ezt mondjßtok: Hol van ama fembernek [r‰sz 29,25.] hßza, hol van a
gonoszok lakozßsßnak sßtora?
^21.29
Avagy nem k‰rdezt‰tek-‰ meg azokat, a kik  utaznak ‰s jeleiket
nem ismeritek-‰?
^21.30
Bizony a veszedelemnek napjßn elrejtetik a gonosz, a haragnak napjßn
kiszabadul.
^21.31
Kicsoda veti szem‰re az  ”tjßt, ‰s a mit cselekedett, kicsoda fizet meg
n‰ki az‰rt?
^21.32
M‰g ha a sŤrba vitetik is ki, a sŤrdomb felett is ‰l.
^21.33
Đdesek lesznek n‰ki a sŤrnak hantjai, ‰s maga utßn vonsz minden embert,
a mint szßmtalanok  eltte.
^21.34
Hogyan vigasztalnßtok hßt engem hißbavalsßggal? Felesel‰setek
igazsßgtalansßg marad.
^22.1
Felele pedig a T‰mßnbl val Elifßz, ‰s monda:
^22.2
Az Istennek hasznßl-‰ az ember? St ÷nmagßnak hasznßl az okos!
^22.3
Gy÷ny÷r“s‰g‰re van-‰ az a Mindenhatnak, ha te igaz vagy; avagy
nyeres‰g-‰, hogy feddhetetlen’l jßrsz?
^22.4
A te  f‰lelmed‰rt fedd-‰ t‰ged, ‰s  perel-‰ veled?
^22.5
Avagy nem sok-‰ a te gonoszsßgod, ‰s nem [r‰sz 7,21.] v‰ghetetlen-‰ a te
hamissßgod?
^22.6
Hiszen zßlogot vett‰l a te atyßdfißtl m‰ltatlanul, ‰s a szeg‰nyeket
mezŤtelenekk‰ tetted.
^22.7
Az eltikkadtnak vizet sem adtßl inni, ‰s az ‰heztl megtagadtad [r‰sz
31,19. Mßt‰ 25,42.45.] a kenyeret.
^22.8
A ki hatalmas volt, az‰ vala az orszßg, ‰s a ki nagytekint‰ly“ volt, az
lakik vala rajta.
^22.9
Az ÷zvegyeket ’res k‰zzel [r‰sz 31,17.] bocsßtottad el, ‰s az ßrvßknak
karjai [r‰sz 31,18.21.] elt÷rettek.
^22.10
Az‰rt vett k÷r’l t‰ged a veszedelem, ‰s rettegtet t‰ged hirtelen val
retteg‰s;
^22.11
Avagy a set‰ts‰g, hogy ne lßthass, ‰s a vizek ßrja, [Zsolt.
18,17.69,15.] a mely elborŤt!
^22.12
Hßt nem olyan magas-‰ Isten, mint az egek? Đs lßsd, a csillagok is ott
fent mily igen magasak!
^22.13
Đs m‰gis azt mondod: Mit tud az Isten; megŤt‰lheti-‰, a mi a homßly
m÷g÷tt van?
^22.14
S“r“ felhk leplezik el t ‰s nem lßt, ‰s az ‰g k÷r’let‰n jßr.
^22.15
Az svilßg ÷sv‰ny‰t [1 Mz. 6,5-7.] k÷veted-‰, a melyen az ßlnok emberek
jßrtak;
^22.16
A kik idnap eltt ragadtattak el, ‰s alapjokat elmosta a vŤz?!
^22.17
A kik azt mondjßk vala Istennek: Tßvozzßl el [r‰sz 21,14.] tl’nk! Đs
mit cseleked‰k vel÷k a Mindenhat?
^22.18
Ř pedig megt÷lt÷tte hßzaikat jval. De az istentelenek tanßcsa tßvol
legyen tlem.
^22.19
Lßtjßk ezt az igazak ‰s ÷r’lnek rajta, [Zsolt. 107,42.] az ßrtatlan
pedig cs”folja ket:
^22.20
Valsßggal kigyomlßltatott [Zsolt. 37,17.18,20.] a mi ellens‰g’nk, ‰s az
 marad‰kjokat t“z em‰szti meg!
^22.21
BŤzd csak az‰rt magadat  reß ‰s l‰gy b‰kess‰gben: ezekbl j szßrmazik
reßd.
^22.22
V‰gy csak oktatßst [Zsolt. 119,72.] az  szßjßbl, ‰s v‰sd szŤvedbe az 
besz‰deit!
^22.23
Ha megt‰rsz a Mindenhathoz, meg‰pŤttetel, <‰s> az ßlnoksßgot tßvol “z÷d
a te sßtorodtl.
^22.24
Vesd a porba a nemes ‰rczet, ‰s a patakok kavicsßba az ofiri aranyat:
^22.25
Đs akkor a Mindenhat lesz a te nemes ‰rczed ‰s a te ragyog ez’st÷d.
^22.26
Bizony akkor a Mindenhatban gy÷ny÷rk÷d÷l, ‰s a te arczodat Istenhez
emeled.
^22.27
Hozzß k÷ny÷r÷gsz ‰s meghallgat t‰ged, ‰s lefizeted fogadßsaidat.
^22.28
Mihelyt valamit elgondolsz, siker’l az n‰ked, ‰s a te utaidon [Zsolt.
37,6.92,11.] vilßgossßg f‰nylik.
^22.29
Hogyha megalßznak, felmagasztalßsnak mondod azt, ‰s  az [P‰ld. 29,23.]
alßzatost megtartja.
^22.30
MegszabadŤtja a nem ßrtatlant is, ‰s pedig [Jer. 5,1.] a te kezeidnek
tisztasßg߉rt szabadul meg az.
^23.1
Felele pedig Jb, ‰s monda:
^23.2
M‰g most is keser“ az ‰n besz‰dem; s”lyosabb rajtam a csapßs, ha
panaszkodom.
^23.3
Oh ha tudnßm, hogy megtalßlom t, elmenn‰k szinte az  sz‰k‰ig.
^23.4
El‰be terjeszten‰m ’gyemet, szßmat megt÷lten‰m ment erss‰gekkel.
^23.5
Hadd tudnßm meg, mely szavakkal felelne n‰kem; hadd ‰rten‰m meg, mit
szlana hozzßm.
^23.6
Vajjon erej‰nek nagy volta szerint perelne-‰ velem? Nem; csak
figyelmezne reßm!
^23.7
Ott egy igaz perelne  vele; az‰rt megszabadulhatn‰k birßmtl ÷r÷kre!
^23.8
Âmde kelet fel‰ megyek ‰s nincsen , nyugot fel‰ ‰s nem veszem t ‰szre.
^23.9
Bal k‰z fell cselekszik, de meg nem foghatom; jobb k‰z fell
rejtzk÷dik ‰s nem lßthatom.
^23.10
De  jl tudja az ‰n utamat. Ha megvizsgßlna engem, ”gy ker’ln‰k ki,
mint az arany.
^23.11
Lßbam az  nyomdokßt [Zsolt. 119,106. 2 Sßm. 22,21.25.] k÷vette; utßt
megriztem ‰s nem hajoltam el.
^23.12
Az  ajakinak parancsolatßtl sem t‰rtem el; szßjßnak besz‰deit t÷bbre
becs’ltem, mint ‰letem tßplßl‰kßt.
^23.13
Ř azonban  egy mellett. Kicsoda t‰rŤthetn‰ el t? Đs a mit
megkivßn lelke, azt [Zsolt. 115,3.] meg is teszi.
^23.14
Bizony v‰gbe viszi, a mi fellem elrendeltetett, ‰s ilyen m‰g sok van 
nßla.
^23.15
Az‰rt rettegek az  szŤne eltt, ‰s ha csak rß gondolok is, f‰lek tle.
^23.16
Mert Isten f‰lemlŤtette meg az ‰n szŤvemet, a Mindenhat [r‰sz 7,14.]
rettentett meg engem.
^23.17
Mi‰rt is nem pusztultam el e s÷t‰ts‰g eltt, vagy mi‰rt nem takarta el
ellem [r‰sz 30,23.] e homßlyt?!
^24.1
Mi‰rt is nem titkolja el a Mindenhat az   idej‰t, ‰s
mi‰rt is nem lßtjßk meg az t ismerk az  <Ťt‰let‰nek> napjait?!
^24.2
A hatßrokat [5 Mz. 19,14.] odßbb toljßk, a nyßjat elraboljßk ‰s
legeltetik.
^24.3
Az ßrvßk szamarßt elhajtjßk, <‰s> az ÷zvegynek ÷kr‰t zßlogba viszik.
^24.4
Lel÷kik az ”trl [P‰ld. 28,28.] a szeg‰nyeket, <‰s> a f÷ld nyomorultjai
egy’tt lappanganak.
^24.5
Ím‰, mint a vad szamarak a sivatagban, ”gy mennek ki munkßjukra ‰lelmet
keresni; a puszta ad n‰kik kenyeret fiaik szßmßra.
^24.6
A mezn a mßs vet‰s‰t aratjßk, ‰s a gonosznak szlj‰t szedik.
^24.7
MezŤtelen’l hßlnak, testi ruha n‰lk’l, m‰g a hidegben sincs takarjuk.
^24.8
A hegyi zßpor csurog le rlok, s hajl‰kuk nem l‰v‰n, a sziklßt ÷lelik.
^24.9
ElszakŤtjßk az emltl az ßrvßt, [Zsolt. 94,6.] ‰s a szeg‰nyen levt
zßlogba viszik.
^24.10
MezŤtelen’l jßrnak, ruha n‰lk’l, ‰s ‰hesen [3 Mz. 19,13.] vonszoljßk a
k‰v‰t.
^24.11
Az  kerŤt‰seik k÷zt ’tik az olajat, ‰s tapossßk a kßdakat, de
szomjuhoznak.
^24.12
A vßrosbl haldoklk rimßnkodnak, a megsebzettek lelke kißlt, de Isten
nem t÷rdik e m‰ltatlansßggal.
^24.13
Ezek pßrtot ’t÷ttek a vilßgossßg ellen, utait nem is ismerik, nem ’lnek
annak ÷sv‰nyein.
^24.14
Napkeltekor f÷lkel a gyilkos, meg÷li [Zsolt. 10,8.9.] a szeg‰nyt ‰s
sz“k÷lk÷dt, ‰jjel pedig olyan, mint a tolvaj.
^24.15
A parßznßnak szeme [P‰ld. 7,7-10.] pedig az alkonyatot lesi, mondvßn: Ne
n‰zzen szem reßm, ‰s arczßra ßlarczot teszen.
^24.16
Set‰tben t÷r be a hßzakba; nappal elzßrkznak, nem szeretik a
vilßgossßgot.
^24.17
St inkßbb a reggel n‰kik olyan, mint a halßlnak ßrny‰ka, mert
megbarßtkoztak a halßl ßrny‰kßnak f‰lelmeivel.
^24.18
K÷nnyen siklik tova a vŤz szŤn‰n, birtoka ßtkozott a f÷ld÷n, [Zsolt
11,6.] nem t‰r a szlkbe viv ”tra.
^24.19
Szßrazsßg ‰s hs‰g nyeli el a h viz‰t, a pokol [Zsolt, 49,15.] azokat,
a kik v‰tkeznek.
^24.20
Elfelejti t az anyam‰h, f‰regnek lesz ‰dess‰g‰v‰, nem eml‰keznek rla
t÷bb‰, ‰s ÷sszet÷rik, mint a reves fa,
^24.21
A ki megrontotta a meddt, a ki nem sz’l, ‰s az ÷zvegygyel jt nem tett.
^24.22
De megtßmogatja erej‰vel a hatalmasokat; felkel az, pedig nem bŤzott mßr
az ‰lethez.
^24.23
Biztonsßgot ad n‰ki, hogy tßmaszkodj‰k, de szemei vigyßznak azoknak
”tjaira.
^24.24
Magasra emelkednek, egy kev‰s id ‰s mßr nincsenek! [r‰sz 22,20. Zsolt.
1,4.73,19.20.] Alßs’lylyednek, mint akßrki ‰s eleny‰sznek; ‰s
levßgattatnak, mint a b”zakalßsz.
^24.25
Avagy nem Ťgy van-‰? Ki hazudtolhatna meg engem, ‰s tehetn‰ semmiv‰
besz‰demet?
^25.1
Felele pedig a Sukhbl val Bildßd, ‰s monda:
^25.2
Hatalom ‰s fens‰g az ÷v‰, a ki b‰kess‰get szerez az  magassßgaiban.
^25.3
Van-‰ szßma az  sereginek, ‰s kire nem k‰l fel az  vilßgossßga?
^25.4
Hogy-hogy lehetne igaz [r‰sz 4,17-19.9,2.15,14-16.] a haland Isten
eltt, hogyan lehetne tiszta, a ki asszonytl sz’letett?
^25.5
N‰zd a holdat, az sem ragyog, m‰g a csillagok sem tisztßk az  szemei
eltt.
^25.6
Mennyivel kev‰sb‰ a haland, a ki [Zsolt. 22,7.] f‰reg, ‰s az embernek
fia, a ki herny.
^26.1
Jb pedig felele, ‰s monda:
^26.2
Bezzeg jl segŤtett‰l [r‰sz 2,11.25,2-6.] a tehetetlenen,
meggyßmolŤtottad az ertelen kart!
^26.3
Bezzeg j tanßcsot adtßl a tudatlannak, ‰s sok ‰rtelmet tanusŤtottßl!
^26.4
Kivel besz‰lgett‰l, ‰s kinek a lelke j÷tt ki belled?
^26.5
A halottak is megremegnek  a vizek alatt levk ‰s azok laki is.
^26.6
Az alvilßg mezŤtelen eltte, [Zsolt. 138,8.12. Zsid. 4,13.] ‰s
eltakaratlan a holtak orszßga.
^26.7
Ř terjeszti ki ‰szakot az ’ress‰g f÷l‰ ‰s f’ggeszti f÷l a f÷ldet a
semmis‰g f÷l‰.
^26.8
Ř k÷ti ÷ssze felhibe a vizeket ”gy, hogy a felh alattok meg nem hasad.
^26.9
Ř rejti el kirßlyi sz‰k‰nek szŤn‰t, felhj‰t [Zsolt. 104,2.3.] f÷libe
terŤtv‰n.
^26.10
Ř szab hatßrt a vŤz szŤne f÷l‰ - a vilßgossßgnak ‰s set‰ts‰gnek
elv‰gzd‰s‰ig.
^26.11
Az egek oszlopai megrend’lnek, ‰s d’ledeznek fenyeget‰seitl.
^26.12
Erej‰vel felriasztja a tengert, [2 Mz. 14,31. Đsa. 51,15.] ‰s
b÷lcses‰g‰vel megt÷ri Rßhßbot.
^26.13
Lehellet‰vel meg‰kesŤti az eget, keze ßtd÷fi a fut kŤgyt.
^26.14
Ím‰, ezek az  ”tainak r‰szei, de mily kicsiny [P‰ld. 3,11.] r‰sz az, a
mit meghallunk abbl! Âm az  hatalmßnak mennyd÷rg‰s‰t ki ‰rthetn‰ meg?
^27.1
Jb pedig folytatß az  besz‰d‰t, monda:
^27.2
Đl az Isten, a ki az ‰n igazamat elfordŤtotta, ‰s a Mindenhat, a ki
keser“s‰ggel illette az ‰n lelkemet,
^27.3
Hogy mindaddig, a mŤg az ‰n lelkem ‰n bennem van, ‰s az Istennek
lehellete van az ‰n [r‰sz 33,4. 1 Mz. 2,7.] orromban;
^27.4
Az ‰n ajakim nem szlnak ßlnoksßgot, ‰s az ‰n nyelvem nem mond
csalßrdsßgot!
^27.5
Tßvol legyen tlem, hogy igazat adjak n‰ktek! A mŤg lelkemet ki nem
lehelem, ßrtatlansßgombl [r‰sz 31,1-32.] magamat ki nem tagadom.
^27.6
Igazsßgomhoz ragaszkodom, rla le nem mondok; napjaim miatt nem korhol
az ‰n szŤvem.
^27.7
Ellens‰gem lesz olyan, [r‰sz 2,9.10.] mint a gonosz, ‰s a ki ellenem
tßmad, mint az ßlnok.
^27.8
Mert micsoda rem‰nys‰ge lehet a k‰pmutatnak, [Luk. 12,17-21.16,19.23.]
hogy telhetetlenkedett, ha az Isten m‰gis elragadja az  lelk‰t?
^27.9
Meghallja-‰ kißltßsßt az Isten, [P‰ld. 28,9. Jßn. 9,31. Đsa. 1,15.] ha
elj a nyomor”sßg reß?
^27.10
Vajjon gy÷ny÷rk÷dhetik-‰ a Mindenhatban; [r‰sz 21,14.15.] segŤts‰g’l
hŤvhatja-‰ mindenkor az Istent?
^27.11
MegtanŤtlak benneteket Isten dolgaira; [r‰sz 16,7-9.] a mik a
Mindenhatnßl vannak, nem titkolom el.
^27.12
Ím‰, ti is mindnyßjan lßtjßtok: mi‰rt van hßt, hogy hißbavalsßggal
hivalkodtok?!
^27.13
Ez a gonosz embernek osztßlyr‰sze Istentl, [vers 8.9. r‰sz 21,17-20.]
‰s a kegyetlenek ÷r÷ks‰ge a Mindenhattl, a melyet elvesznek:
^27.14
Ha megsokasulnak is az  [Hs. 9,15.16.] fiai, a kardnak  ‰s az  magzatai nem lakhatnak jl keny‰rrel sem.
^27.15
Az  marad‰kai d÷gv‰sz miatt temettetnek el, ‰s az  [Zsolt. 78,64.]
÷zvegyeik meg sem siratjßk.
^27.16
Ha mint a port, ”gy halmoznß is ÷ssze az ez’st÷t, ‰s ”gy szerezn‰ is
÷ssze ruhßit, mint a sarat:
^27.17
Ůsszeszerezheti  de az igaz ruhßzza [P‰ld. 13,22. Pr‰d. 2,27.]
magßra, az ez’st÷n pedig az ßrtatlan osztozik.
^27.18
Hßzßt pk mdjßra ‰pŤtette f÷l, ‰s olyannß, mint a cssz-csinßlta
kunyh.
^27.19
Gazdagon fekszik le, [Zsolt. 49,17-19.] mert nincsen kifosztva;
felnyitja szemeit ‰s semmije sincsen.
^27.20
Meglepi t, [r‰sz 15,20.21.] mint az ßrvŤz, a f‰lelem, ‰jjel ragadja el
a zivatar.
^27.21
Felkapja t a keleti sz‰l ‰s elviszi, elragadja t hely‰rl.
^27.22
 szr reß ‰s nem kim‰li; futva kell futnia keze ell.
^27.23
Csapkodjßk felette kezeiket, [1 Sßm. 25,29.] ‰s kis’v÷ltik t az 
lakhely‰bl.
^28.1
Bizony az ez’stnek bßnyßja van, ‰s helye az aranynak, a hol tisztŤtjßk.
^28.2
A vasat a f÷ldbl hozzßk el, a k÷vet pedig ‰rczcz‰ olvasztjßk.
^28.3
Hatßrt vet  a set‰ts‰gnek, ‰s ßtkutatja eg‰szen ‰s v‰gig a
homßlynak ‰s a halßl ßrny‰kßnak k÷v‰t.
^28.4
Aknßt t÷r tßvol a lakktl: mintha lßbukrl is megfelejtkezn‰nek,
alßmer’lnek ‰s lebegnek emberektl messze.
^28.5
Van f÷ld, a melybl keny‰r terem, alant pedig fel van forgatva, mintegy
t“z ßltal;
^28.6
K÷veiben zafir talßlhat, g÷r÷ngyeiben arany van.
^28.7
Van ÷sv‰ny, a melyet nem ismer a sas, sem a slyom szeme nem lßtja azt.
^28.8
Nem tudjßk azt b’szke vadak, az oroszlßn sem l‰pked azon.
^28.9
Rßveti kez‰t  a kovakre, a hegyeket t÷v’kbl kiforgatja.
^28.10
A sziklßkban tßrnßkat hasŤt, ‰s minden drßga dolgot meglßt a szeme.
^28.11
Elk÷ti a folyk szivßrgßsßt, az elrejtett dolgot pedig vilßgossßgra
hozza.
^28.12
De a b÷lcses‰g hol talßlhat, ‰s az ‰rtelemnek hol van a helye?
^28.13
Haland a hozzß viv utat nem ismeri, az ‰lk f÷ld‰n az nem talßlhat.
^28.14
A m‰lys‰g azt mondja: Nincsen az bennem; a tenger azt mondja: ‰n nßlam
sincsen.
^28.15
SzŤnarany‰rt [P‰ld. 3,13-18.8,11-19.] meg nem szerezhet, ßra ez’sttel
meg nem fizethet.
^28.16
Nem m‰rhet ÷ssze Ofir [P‰ld. 16,16.] aranyßval, nem drßga onikszszal,
sem zafirral.
^28.17
Nem ‰r fel vele az arany ‰s gy‰mßnt, aranyed‰nyek‰rt be nem cser‰lhet.
^28.18
Korall ‰s kristßly emlŤtni sem val; a b÷lcses‰g ßra drßgßbb a
gy÷ngy÷kn‰l.
^28.19
Nem ‰r fel vele K”snak topßza, szŤnaranynyal [Zsolt. 19,11.] sem m‰rhet
÷ssze.
^28.20
A b÷lcses‰g honnan j tehßt, ‰s hol van helye az ‰rtelemnek?
^28.21
Rejtve van az minden ‰l szemei eltt, az ‰g madarai ell is fedve van.
^28.22
A pokol ‰s halßl azt mondjßk:  hŤr‰t hallottuk f’leinkkel!
^28.23
Isten tudja annak ”tjßt,  ismeri annak [P‰ld. 8,1.13.] hely‰t.
^28.24
Mert  ellßt a f÷ld hatßrira,  lßt mindent az ‰g [Zsolt 33,13.14.]
alatt.
^28.25
Mikor a sz‰lnek s”lyt szerzett, ‰s a vizeket m‰rt‰kre vette;
^28.26
Mikor az esnek hatßrt szabott, ‰s mennyd÷rg villßmoknak ”tat:
^28.27
Akkor lßtta ‰s kijelentette azt, megalapŤtotta ‰s meg is vizsgßlta azt.
^28.28
Az embernek pedig mondß: Ím‰ az őrnak f‰lelme: az a b÷lcses‰g, [Zsolt
111,10. P‰ld. 1,7.8,13.] ‰s az ‰rtelem: a gonosztl val eltßvozßs.
^29.1
Jb pedig folytatß az  besz‰d‰t, ‰s monda:
^29.2
Oh, vajha olyan voln‰k, mint a hajdani hnapokban, a mikor Isten rz÷tt
engem!
^29.3
Mikor az  sz÷v‰tneke f‰nylett fejem f÷l÷tt,  vilßgßnßl jßrtam a
set‰tet;
^29.4
A mint java-korom napjaiban val‰k, a mikor Isten gondossßga borult
sßtoromra!
^29.5
Mikor m‰g a Mindenhat velem volt, <‰s> k÷r’ltem voltak gyermekeim;
^29.6
Mikor lßbaimat <‰des> tejben mostam, ‰s mellettem a szikla [5 Mz.
32,13.] olajpatakokat ontott;
^29.7
Mikor a kapuhoz mentem, fel a vßroson; a k÷zt‰ren sz‰kemet f÷lßllŤtßm:
^29.8
Ha meglßttak az ifjak, f‰lrevonultak, az ÷regek is f÷lkeltek <‰s
>ßllottak.
^29.9
A fejedelmek abbahagytßk [vers 10.23.] a besz‰det, ‰s tenyer÷ket
szßjukra tett‰k.
^29.10
A femberek szava eln‰mult, ‰s nyelv÷k az Ťny÷kh÷z [vers 9.23.] ragadt.
^29.11
Mert a mely f’l hallott, boldognak mondott engem, ‰s a mely szem lßtott,
bizonysßgot tett [vers 12-14.] ‰n fellem.
^29.12
Mert megment‰m a kißltoz szeg‰nyt, ‰s az ßrvßt, a kinek nem volt
segŤts‰ge.
^29.13
A veszni indultnak ßldßsa szßllt reßm, az ÷zvegynek szŤv‰t
meg÷rvendeztet‰m.
^29.14
Az igazsßgot [Đsa. 59,17. 1 Thess. 5,8.] magamra ÷lt‰m ‰s az is magßra
÷lte engem; palßst ‰s s’veg gyanßnt volt az ‰n Ťt‰letem.
^29.15
A vaknak ‰n szeme val‰k, ‰s a sßntßnak lßba.
^29.16
A sz“k÷lk÷dknek ‰n atyjok val‰k, az ismeretlennek ’gy‰t is [P‰ld.
29,16.] jl meghßnyßm-vet‰m.
^29.17
Az ßlnoknak zßpfogait kit÷rd÷s‰m, ‰s fogai k÷z’l a pr‰dßt ki’t‰m vala.
^29.18
Azt gondoltam az‰rt: f‰szkemmel veszek el, ‰s mint a [Zsolt. 34,13-15.]
homok, megsokasodnak napjaim.
^29.19
Gy÷kerem [Zsolt. 1,3.112,1-3.] a vŤznek nyitva lesz, ‰s ßgamon hßl meg a
harmat.
^29.20
Dicss‰gem meg”jul velem, ‰s k‰zŤvem ersebb‰ lesz [vers 11.] kezemben.
^29.21
Hallgattak ‰s figyeltek reßm, ‰s eln‰multak az ‰n tanßcsomra.
^29.22
Az ‰n szavaim utßn nem szltak t÷bbet,  hullt <>rßjok
besz‰dem.
^29.23
Mint az esre, ”gy vßrtak rßm, ‰s szßjukat tßtottßk, [vers 9.10.] mint
tavaszi zßporra.
^29.24
Ha rßjok mosolyogtam, nem bizakodtak el, ‰s arczom der’j‰t nem s÷t‰tŤt‰k
be.
^29.25
<Ůr÷mest> vßlasztottam ”tjokat, mint fember ’ltem  ”gy laktam
 mint kirßly a [vers 9.22.23.] hadseregben, mint a ki bßnkdkat
vigasztal.
^30.1
Most pedig nevetnek [r‰sz 19,17-19. vers 3-8.] rajtam, a kik fiatalabbak
nßlam a kiknek atyjokat az ‰n juhaimnak komondorai k÷z‰ sem szßmlßltam
volna.
^30.2
Mire val lett volna n‰kem m‰g kez÷k ereje is? Rßjok n‰zve a v‰ns‰g
elveszett!
^30.3
Sz’ks‰g ‰s ‰hs‰g miatt ÷sszeaszottak, a kik a kopßr f÷ldet futjßk, a
s÷t‰t, sivatag pusztasßgot.
^30.4
A kik keser“ f’vet t‰pnek a bokor mellett, ‰s rekettyegy÷k‰r a kenyer÷k.
^30.5
Az emberek k÷z’l ki“zik ket, ”gy hurŤtjßk ket, mint a tolvajt.
^30.6
F‰lelmetes v÷lgyekben kell lakniok, a f÷ldnek ‰s sziklßknak
hasad‰kaiban.
^30.7
A bokrok k÷z÷tt ordŤtanak, a csalßnok alatt gy’lekeznek.
^30.8
Esztelen leg‰nyek, st becstelen fiak, a kiket kivertek az orszßgbl.
^30.9
Đs most ezeknek lettem [Zsolt. 69,13. Siral. 3,14.63.] g”nydalßvß, n‰kik
lev‰k besz‰dtßrgyuk!
^30.10
őtßlnak engem, messze tßvoznak tlem, ‰s nem ßtalanak p÷kd÷sni elttem.
^30.11
St leoldjßk k÷tel÷ket ‰s bßntalmaznak [r‰sz 16,11-14.] engem, ‰s a
zabolßt elttem kivetik.
^30.12
Jobb fell ifjak tßmadnak ellenem, gßncsot vetnek lßbaimnak, ‰s ÷sv‰nyt
t÷rnek fel‰m, hogy megrontsanak.
^30.13
Az ‰n ”tamat elrontjßk, romlßsomat ÷regbŤtik, nincsen segŤts‰g ellen÷k.
^30.14
Mint valami sz‰les r‰sen, ”gy rontanak el, pusztulßs k÷z÷tt
h÷mp÷ly÷gnek .
^30.15
Retteg‰sek fordultak [r‰sz 7,14.15.] ellenem, mint vihar “zik el
tisztess‰gemet, boldogsßgom elt’nt, mint a felh.
^30.16
Mostan az‰rt enmagam‰rt ontja ki magßt lelkem; nyomor”sßgnak napjai
fognak meg engem.
^30.17
Az ‰jszaka meglyuggatja csontjaimat bennem, ‰s nem nyugosznak az ‰n
inaim.
^30.18
A sok erlk÷d‰s miatt elvßltozott az ‰n ruhßzatom; ”gy szorŤt engem,
mint a k÷nt÷s÷m gall‰ra.
^30.19
A sßrba vetett engem, hasonlvß lettem porhoz ‰s hamuhoz.
^30.20
Kißltok hozzßd, de nem felelsz; megßllok ‰s  n‰zel reßm!
^30.21
Kegyetlenn‰ [r‰sz 16,9.] vßltoztßl irßntam; kezed erej‰vel harczolsz
ellenem.
^30.22
Felemelsz, [Zsolt. 102,11.] sz‰lnek eresztesz engem, ‰s sz‰tt‰psz engem
a viharban.
^30.23
Hiszen tudtam, hogy visszat‰rŤtesz engem a halßlba, ‰s a minden ‰l
gy’lekez [Zsid. 9,27. 1 Mz. 3,19.] hßzßba;
^30.24
De a roskadban lev ne nyujtsa-‰ ki kez‰t? Avagy ha veszendben van, ne
kißltson-‰ segŤts‰g‰rt?
^30.25
Avagy nem sŤrtam-‰ [Rm. 12,15.] azon, a kinek kem‰ny napja volt; a
sz“k÷lk÷d miatt nem volt-‰ lelkem szomor”?
^30.26
Bizony jt rem‰ltem ‰s rossz k÷vetkez‰k, [Eszt. 8,16.] vilßgossßgot
vßrtam ‰s homßly j÷ve.
^30.27
Az ‰n bensm forr ‰s nem nyugoszik; megrohantak engem a nyomor”sßgnak
napjai.
^30.28
Feket’lten jßrok, de nem a nap hs‰ge miatt; felkelek a gy’lekezetben
<‰s> kißltozom.
^30.29
Atyjok fißvß lettem a sakßloknak, ‰s tßrsokkß a strucz madaraknak.
^30.30
Br÷m feket’l rlam, ‰s csontom el‰g a hs‰g miatt.
^30.31
Heged“m sŤrßssß vßltoz‰k, sŤpom pedig jajgatk szavßvß.
^31.1
Sz÷vets‰gre l‰ptem szemeimmel, [Zsolt. 119,37.] ‰s hajadonra mit sem
’gyeltem.
^31.2
Đs mi volt jutalmam Istentl fel’lrl; vagy ÷r÷ks‰gem a Mindenhattl a
magassßgbl?
^31.3
Avagy nem az istentelent illeti-‰ romlßs, ‰s nem a gonosztevt-‰ [Đsa.
66,24. Mßt‰ 25,41.] veszedelem?
^31.4
Avagy nem lßthatta-‰ utaimat, ‰s nem szßmlßlhatta-‰ meg l‰p‰seimet?
^31.5
Ha ‰n csalßrdsßggal jßrtam, vagy az ‰n lßbam ßlnoksßgra sietett:
^31.6
Az  igazsßgßnak m‰rleg‰vel m‰rjen meg engem, ‰s megismeri Isten az ‰n
ßrtatlansßgomat!
^31.7
Ha az ‰n l‰p‰sem let‰rt az ”trl ‰s az ‰n lelkem k÷vette szemeimet, vagy
kezeimhez szenny tapadt:
^31.8
Hadd vessek ‰n ‰s mßs egye meg, ‰s t‰pj‰k ki az ‰n marad‰kaimat
gy÷kerestl!
^31.9
Ha az ‰n szŤvem asszony utßn bomlott, [P‰ld. 7,8.9.] ‰s leselkedtem az
‰n felebarßtomnak ajtajßn:
^31.10
Az ‰n feles‰gem mßsnak r÷lj÷n, ‰s mßsok hajoljanak rßja.
^31.11
Mert gyalßzatossßg volna [3 Mz. 20,10.] ez, ‰s birßk el‰ tartoz b“n.
^31.12
Mert t“z volna ez, a mely pokolig em‰sztene, [P‰ld. 6,26-29.] ‰s minden
j÷vedelmemet t÷vestl kiirtanß.
^31.13
Ha megvetettem volna igazßt az ‰n szolgßmnak ‰s szolgßlmnak, mikor pert
kezdtek ellenem:
^31.14
Mi tev lenn‰k, ha felkelne az Isten, ‰s ha meglßtogatna: mit feleln‰k
n‰ki?
^31.15
Nem az teremtette-‰ t is, [r‰sz 34,19. P‰ld. 22,2.] a ki engem
teremtett anyßm m‰h‰ben; nem egyugyanaz formßlt-‰ benn’nket anyßnk
÷l‰ben?
^31.16
Ha a szeg‰nyek kivßnsßgßt megtagadtam, [Jak. 1,27.] ‰s az ÷zvegy [Đsa.
10,2.] szemeit epedni engedtem;
^31.17
Đs ha falatomat egymagam ettem meg, ‰s az ßrva [Pr‰d. 11,2.] abbl nem
evett;
^31.18
Hiszen ifj”sßgom ta, mint atyßnßl nevekedett nßlam, ‰s anyßmnak m‰h‰tl
kezdve [Zsolt. 37,26.] vezettem t!
^31.19
Ha lßttam a ruhßtlant veszni indulni, ‰s takar n‰lk’l [Mßt‰ 25,44.45.
Đsa. 58,7.] a szeg‰nyt;
^31.20
Hogyha nem ßldottak engem az  ßgy‰kai, ‰s az ‰n juhaim gyapjßbl fel
nem melegedett;
^31.21
Ha az ßrva ellen kezemet felemeltem, mert lßttam a kapuban az ‰n
segŤts‰gemet;
^31.22
A lapoczkßjßrl ess‰k ki a vßllam, ‰s a forgcsontrl szakadjon le
karom!
^31.23
Hiszen <”gy> rettegtem Isten csapßsßtl, [P‰ld. 22,23. Zsolt.
17,4.119,120.] ‰s fens‰ge eltt tehetetlen val‰k!
^31.24
Ha rem‰nys‰gemet aranyba vetettem, ‰s azt mondtam az olvasztott
aranynak: Đn bizodalmam!
^31.25
Ha ÷r’ltem azon, hogy nagy a gazdagsßgom, ‰s hogy sokat szerzett az ‰n
kezem;
^31.26
Ha n‰ztem a napot, mikor f‰nyesen ragyogott, ‰s a holdat, mikor
m‰ltsßggal haladt,
^31.27
Đs az ‰n szŤvem titkon elcsßbult, ‰s szßjammal megcskoltam a kezemet:
^31.28
Ez is bir el‰ tartoz b“n [2 Mz. 22,20. 5 Mz. 13,12.16.] volna, mert
ßmŤtottam volna az Istent oda fent!
^31.29
Ha ÷rvendeztem az engem gy“l÷lnek nyomor”sßgßn, ‰s ugrßltam ÷r÷m÷mben,
hogy azt baj ‰rte;
^31.30
(De nem engedtem, hogy szßjam v‰tkezz‰k azzal, hogy ßtkot [Mßt‰ 5,14.]
k‰rjek az  lelk‰re!)
^31.31
Ha nem mondtßk az ‰n sßtorom csel‰dei: Van-‰, a ki az  h”sßval jl nem
lakott?
^31.32
(A j÷vev‰ny nem hßlt az utczßn, ajtimat az utas eltt megnyitßm.)
^31.33
Ha emberi mdon eltitkoltam v‰tkemet, [Zsolt. 32,3.5. P‰ld. 28,13.]
keblembe rejtve b“n÷met:
^31.34
Bizony akkor tarthatn‰k a nagy t÷megtl, rettegnem kellene nemzets‰gek
megvet‰s‰tl; eln‰muln‰k <‰s> az ajtn sem l‰pn‰k ki!
^31.35
Oh, bßrcsak volna valaki, a ki meghallgatna engem! Ím‰, ez a v‰gszm: a
Mindenhat feleljen meg n‰kem; ‰s Ťrjon k÷nyvet ellenem az ‰n vßdlm.
^31.36
Bizony ‰n azt a vßllamon hordanßm, ‰s korona gyanßnt a fejemre tenn‰m!
^31.37
L‰pteimnek szßmßt megmondanßm n‰ki, mint egy fejedelem, ”gy jßruln‰k
hozzß!
^31.38
Ha f÷ldem ellenem kißltott ‰s annak barßzdßi egy’tt sirßnkoztak;
^31.39
Ha annak term‰s‰t fizet‰s n‰lk’l ettem, vagy gazdßjßnak lelk‰t
kioltottam:
^31.40
B”za helyett t÷vis teremjen ‰s ßrpa helyett konkoly! Itt v‰gzdnek a Jb
besz‰dei.
^32.1
Miutßn ez a hßrom ember megsz’nt vala felelni Jbnak, mivel  igaz vala
÷nmaga eltt:
^32.2
Haragra gerjede Elihu, a Barake‰l fia, a ki B”ztl val vala, a Rßm
nemzets‰g‰bl. Jb ellen gerjedt f÷l haragja, mivel az igazabbnak
tartotta magßt Istenn‰l.
^32.3
De felgerjedt haragja az  hßrom barßtja ellen is, mivelhogy nem
talßljßk vala el a feleletet, m‰gis [r‰sz 13,4.15,4.10.] kßrhoztatjßk
vala Jbot.
^32.4
Elihu azonban vßrakozott a Jbbal val besz‰ddel, mert amazok ÷regebbek
valßnak  nßla.
^32.5
De mikor lßtta Elihu, hogy nincs felelet a hßrom f‰rfi” szßjßban, akkor
gerjede f÷l az  haragja.
^32.6
Đs felele a B”ztl val Elihu, Barake‰l fia, ‰s monda: Napjaimra n‰zve
‰n m‰g csek‰ly vagyok, ti pedig ‰lemedett emberek, az‰rt tartzkodtam ‰s
f‰ltem tudatni veletek v‰lem‰nyemet.
^32.7
Gondoltam: Hadd szljanak a napok; ‰s hadd hirdessen [r‰sz 12,12.13.]
b÷lcses‰get az ‰vek sokasßga!
^32.8
Pedig a l‰lek az az emberben ‰s a Mindenhat [r‰sz 38,36. Dßn. 1,17.]
lehell‰se, a mi ‰rtelmet ad n‰ki!
^32.9
Nem a nagyok a b÷lcsek, ‰s nem a v‰nek [r‰sz 12,12.13.] ‰rtik az
Ťt‰letet.
^32.10
Azt mondom az‰rt: Hallgass reßm, hadd tudassam ‰n is v‰lem‰nyemet!
^32.11
Ím‰, ‰n v‰gig vßrtam besz‰deiteket, figyeltem, a mŤg okoskodtatok, a mŤg
szavakat keresg‰ltetek.
^32.12
Igen ’gyeltem reßtok ‰s Ťm‰, Jbot egyikt÷k sem czßfolß meg, sem
besz‰d‰re [r‰sz 15,9.10.] meg nem felelt.
^32.13
Ne mondjßtok azt: B÷lcses‰gre talßltunk, Isten gyzheti meg t ‰s nem
ember!
^32.14
Mivel ‰n ellenem nem int‰zett besz‰det, nem is a ti besz‰deitekkel
vßlaszolok hßt n‰ki.
^32.15
Megzavarodßnak ‰s nem feleltek t÷bb‰; kifogyott bell÷k a sz.
^32.16
Vßrtam, de nem szltak, csak ßlltak ‰s nem feleltek t÷bb‰.
^32.17
Hadd feleljek hßt ‰n is magam‰rt, hadd tudassam ‰n is v‰lem‰nyemet!
^32.18
Mert tele vagyok besz‰ddel; unszolgat engem a bennem lev l‰lek.
^32.19
Ím‰, bensm olyan, mint az <”j> bor, a melynek nyŤlßsa nincsen; mik‰nt
az ”j t÷mlk,  sz‰tszakad.
^32.20
Szlok tehßt, hogy levegh÷z jussak; felnyitom ajkaimat, ‰s felelek.
^32.21
Nem leszek szem‰lyvßlogat senki irßnt; nem hizelkedem egy embernek sem;
^32.22
Mert ‰n hizelkedni nem tudok; k÷nnyen elszlŤthatna [r‰sz 17,4.] engem a
teremtm!
^33.1
No az‰rt halld meg csak Jb az ‰n szavaimat, ‰s vedd f’ledbe minden
besz‰demet!
^33.2
Ím‰, megnyitom mßr az ‰n szßjamat, ‰s a besz‰d nyelvem alatt van mßr.
^33.3
Igaz szŤvbl  besz‰deim, tiszta tudomßnyt hirdetnek ajkaim.
^33.4
Az Istennek lelke teremtett engem, ‰s a Mindenhatnak lehellete adott
n‰kem ‰letet.
^33.5
Ha tudsz, czßfolj meg; k‰sz’lj fel ellenem ‰s ßllj el!
^33.6
Ím‰, ‰n szint”gy Isten‰ vagyok, mint te; sßrbl [1 Mz. 2,7. Csel.
14,15.] formßltattam ‰n is.
^33.7
Ím‰, a tlem val f‰lelem meg ne hßborŤtson; kezem nem l‰szen s”lyos
rajtad.
^33.8
Csak az im‰nt mondtad f’lem hallatßra, hallottam a besz‰dnek hangjßt:
^33.9
Tiszta vagyok, fogyatkozßs n‰lk’l: mocsoktalan vagyok, b“n nincsen
bennem.
^33.10
Ím‰, vßdakat talßl ki ellenem, ellens‰g‰nek tart engem!
^33.11
B‰kba veti lßbaimat, ‰s rzi minden ÷sv‰nyemet.
^33.12
Ím‰, ebben nincsen igazad - azt felelem n‰ked - mert nagyobb az Isten az
embern‰l!
^33.13
Mi‰rt perelsz vele? Az‰rt, hogy egyetlen besz‰dedre sem felelt?
^33.14
Hiszen szl az Isten egyszer vagy k‰tszer is, de nem ’gyelnek rß!
^33.15
Âlomban, ‰jjeli lßtomßsban, mikor m‰ly ßlom szßll az emberre, ‰s mikor
ßgyashßzokban szenderegnek;
^33.16
Akkor nyitja meg az emberek f’l‰t, ‰s megpecs‰teli megintet‰s÷kkel.
^33.17
Hogy elt‰rŤtse az embert a  cselekedettl, ‰s elrejtse a
kev‰lys‰get a f‰rfi ell.
^33.18
Visszatartja lelk‰t a romlßstl, ‰s ‰let‰t hogy azt fegyver ne jßrja ßt.
^33.19
Fßjdalommal is b’nteti az  ßgyashßzßban, ‰s csontjainak [Zsolt. 38,4.]
sz’ntelen val hßborgßsßval.
^33.20
őgy, hogy az  Ťnye undorodik az ‰teltl, ‰s lelke [Zsolt. 107,18.] az 
kedves ‰tel‰tl.
^33.21
H”sa szemlßtomßst aszik le rla; csontjai, a melyeket lßtni nem
lehetett, ki’lnek.
^33.22
Đs lelke k÷zelget [r‰sz 17,12.13.] a sŤrhoz, s ‰lete a halßl
angyalaihoz.
^33.23
Ha van mellette magyarßz angyal, egy az ezer k÷z’l, hogy az emberrel
tudassa k÷teless‰g‰t;
^33.24
Đs  k÷ny÷r’l rajta, ‰s azt mondja: SzabadŤtsd meg t, hogy ne
szßlljon a sŤrba; vßltsßgdŤjat talßltam!
^33.25
Akkor teste fiatal, ertl duzzad, ”jra kezdi ifj”sßgßnak napjait.
^33.26
Imßdkozik Istenhez ‰s  kegyelm‰be [Đsa. 58,8.9.] veszi, hogy az 
szŤn‰t n‰zhesse nagy ÷r÷mmel, ‰s az embernek visszaadja az  igazsßgßt.
^33.27
Az emberek eltt ‰nekel ‰s mondja: V‰tkeztem ‰s az igazat elferdŤtettem
vala, de nem e szerint fizetett meg n‰kem;
^33.28
Megvßltotta lelkemet a sŤrba szßllßstl, ‰s eg‰sz valm a vilßgossßgot
n‰zi.
^33.29
Ím‰, mindezt k‰tszer, hßromszor cselekszi Isten az emberrel,
^33.30
Hogy megmentse lelk‰t a sŤrtl, hogy [Zsolt. 56,14.] vilßgoljon az ‰let
vilßgossßgßval.
^33.31
Figyelj Jb, <‰s> hallgass meg engem; hallgass, hadd szljak ‰n!
^33.32
Ha van mit mondanod, czßfolj meg; szlj, mert igen szeretn‰m a te
igazsßgodat.
^33.33
Ha  nincs, hallgass meg engem, hallgass ‰s megtanŤtlak t‰ged a
b÷lcses‰gre!
^34.1
Đs szla Elihu, ‰s monda:
^34.2
Halljßtok meg b÷lcsek az ‰n szavaimat, ‰s ti tudsok hajtsßtok hozzßm
f’leiteket!
^34.3
Mert a f’l [r‰sz 12,11.] prbßlja meg a szt, mint az Ťny kstolja meg
az ‰telt.
^34.4
Keress’k csak magunk az igazsßgot, ‰rts’k meg magunk k÷z÷tt, mi a j?
^34.5
Mert Jb azt mondß: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazsßgomat.
^34.6
Igazsßgom ellen‰re kell hazugnak lennem; [r‰sz 27,5-7.] halßlos nyŤl
 hibßm n‰lk’l!
^34.7
Melyik ember olyan, mint Jb, a ki iszsza a cs”folßst, mint a vizet.
^34.8
Đs egy tßrsasßgban forog a gonosztevkkel, [r‰sz 22,5-9.23,12.] ‰s az
istentelen emberekkel jßr!
^34.9
Mert azt mondja: Nem hasznßl az [Malak. 3,14.] az embernek, ha Istennel
b‰kess‰gben ‰l.
^34.10
Az‰rt, ti tuds emberek, hallgassatok meg engem! Tßvol legyen Istentl a
[r‰sz 8,3.] gonoszsßg, ‰s a Mindenhattl az ßlnoksßg!
^34.11
St inkßbb, a mint cselekszik [Mßt‰ 16,27.] az ember, ”gy fizet n‰ki, ‰s
kiki az  ”tja szerint talßlja meg, a mit keres.
^34.12
Bizonyßra az Isten nem cselekszik gonoszsßgot, a Mindenhat el nem
ferdŤti az igazsßgot!
^34.13
Kicsoda bŤzta reß a f÷ldet ‰s ki rendezte az eg‰sz vilßgot?
^34.14
Ha csak  magßra volna gondja, lelk‰t [Zsolt. 104,29.] ‰s lehell‰s‰t
magßhoz vonnß:
^34.15
Elhervadna egy’tt minden test ‰s az ember visszat‰rne a porba.
^34.16
Ha tehßt van eszed, halld meg ezt, <‰s> a te f’ledet hajtsd az ‰n
besz‰deimnek szavßra!
^34.17
Vajjon, a ki gy“l÷li az [r‰sz 31,21.23.] igazsßgot, kormßnyozhat-‰? [1
Mz. 18,25.] Avagy az ellenßllhatatlan igazat kßrhoztathatod-‰?
^34.18
A ki azt mondja a kirßlynak: Te semmireval! Đs a fembereknek: Te
gonosztev!
^34.19
A ki nem n‰zi a fejedelmek szem‰ly‰t [r‰sz 37,23. 5 Mz. 10,17.] ‰s a
gazdagot a szeg‰nynek f÷libe nem helyezteti; mert mindnyßjan az  [r‰sz
31,15.] kez‰nek munkßja.
^34.20
Egy pillanat alatt meghalnak; ‰jf‰lkor [r‰sz 27,19-23.] felriadnak a
n‰pek ‰s eleny‰sznek, a hatalmas  elt“nik k‰z n‰lk’l!
^34.21
Mert  szemmel tartja mindenkinek ”tjßt, ‰s minden l‰p‰s‰t jl lßtja.
^34.22
Nincs set‰ts‰g ‰s nincs a halßlnak ßrny‰ka, a hova elrejtzhess‰k a
gonosztev;
^34.23
Mert nem sokßig kell szemmel tartania az embert, [1 Mz. 18,25.] hogy az
Isten el‰ ker’lj÷n Ťt‰letre!
^34.24
Megrontja a hatalmasokat vizsgßlat n‰lk’l, ‰s mßsokat ßllŤt hely÷kbe.
^34.25
Ekk‰pen felismeri cselekedeteiket, ‰s ‰jjel is ellen÷k fordul ‰s
sz‰tmorzsoltatnak.
^34.26
Gonosztevk gyanßnt tapodja meg ket [Zsolt. 28,5.] olyan helyen, a hol
lßtjßk.
^34.27
A kik az‰rt tßvoztak el, ‰s az‰rt nem gondoltak egyetlen ”tjßval sem,
^34.28
Hogy a szeg‰ny kißltßsßt hozzßjok juttatja, ‰s  a nyomorultak kißltßsßt
[Jak. 5,3.4.] meghallja.
^34.29
Ha  nyugalmat ßd, ki kßrhoztatja t? [Rm. 8,61.] Ha elrejti arczßt, ki
lßthatja meg azt? Akßr n‰p ell, akßr ember ell egyarßnt;
^34.30
Hogy k‰pmutat ember ne uralkodj‰k, ‰s ne legyen tre a n‰pnek.
^34.31
Bizony az Istenhez Ťgy val szlani: Elszenvedem, nem leszek rossz
t÷bb‰;
^34.32
A mit ßt nem lßtok, arra te tanŤts meg engemet; ha gonoszsßgot
cselekedtem, t÷bbet nem teszem!
^34.33
Avagy te szerinted fizessen-‰ , mert ezt megveted, <‰s> hogy
te szabd meg ‰s nem ‰n? Nos, mit tudsz? Mondd!
^34.34
Az okos emberek azt mondjßk majd n‰kem, ‰s a b÷lcs f‰rfi”, a ki reßm
hallgat:
^34.35
Jb tudatlanul szl, ‰s szavai megfontolßs n‰lk’l valk.
^34.36
Ôh, bßrcsak megprbßltatn‰k Jb mind v‰giglen, a mi‰rt ”gy felel, mint
az ßlnok emberek!
^34.37
Mert v‰tk‰t gonoszsßggal tet‰zi, csapkod k÷z÷tt’nk, ‰s Isten ellen
szszßtyßrkodik.
^35.1
Tovßbb is felele Elihu, ‰s monda:
^35.2
Azt gondolod-‰ igaznak, ha Ťgy szlsz: Az ‰n igazsßgom nagyobb, mint
Isten‰?
^35.3
Hogyha ezt mondod: Mi hasznod belle? Mivel vßrhatok t÷bbet, mintha
v‰tkezn‰m?
^35.4
Đn megadom rß n‰ked a feleletet, ‰s barßtaidnak te veled egy’tt.
^35.5
Tekints az ‰gre ‰s lßsd meg; ‰s n‰zd meg a fellegeket, milyen magasan
vannak feletted!
^35.6
Hogyha v‰tkezel, mit tehetsz ellene; ha megsokasŤtod b“neidet, mit
ßrtasz n‰ki?
^35.7
Ha igaz vagy, mit adsz n‰ki, avagy mit kap a te kezedbl?
^35.8
Az olyan embernek <ßrt> a te gonoszsßgod, mint te vagy, ‰s igazsßgod az
ilyen ember fißnak 
^35.9
A sok erszak miatt kißltoznak; jajgatnak a hatalmasok karja miatt;
^35.10
De egy sem mondja: Hol van Isten, az ‰n teremtm, a ki hßla‰nekre indŤt
‰jszaka;
^35.11
A ki t÷bbre tanŤt minket a mezei vadaknßl, ‰s b÷lcsebbekk‰ tesz az ‰g
madarainßl?
^35.12
Akkor azutßn kißlthatnak, [r‰sz 27,8.9.] de  nem felel a gonoszok
kev‰lys‰ge miatt;
^35.13
Mert a hißbavalsßgot Isten meg nem hallgatja, a Mindenhat arra nem
tekint.
^35.14
Hßtha m‰g azt mondod: Te nem lßtod t; az ’gy eltte van ‰s te reß
vßrsz!
^35.15
Most pedig, mivel nem b’ntet haragja, ‰s nem figyelmez a nagy
ßlnoksßgra:
^35.16
Az‰rt tßtja fel Jb hŤvsßgra a szßjßt, <‰s> szaporŤtja a szt ‰rtelem
n‰lk’l.
^36.1
Đs folytatß Elihu, ‰s monda:
^36.2
Vßrj m‰g egy kev‰ss‰, majd felvilßgosŤtlak, mert az Isten‰rt m‰g van mit
mondanom.
^36.3
Tudßsomat messz’nnen veszem, ‰s az ‰n teremtmnek igazat adok.
^36.4
Mert az ‰n besz‰dem bizonyßra nem hazugsßg; t÷k‰letes tudßs” 
melletted.
^36.5
Ím‰, az Isten hatalmas, m‰g sem vet meg semmit; hatalmas az  lelk‰nek
ereje.
^36.6
Nem tartja meg a gonosznak ‰let‰t, de a szeg‰nynek igaz t÷rv‰nyt teszen.
^36.7
Nem veszi le az igazrl [Zsolt. 33,18.113,7.8.] szemeit, st a kirßlyok
mell‰, a trnba ’lteti ket ÷r÷kre, hogy felmagasztaltassanak.
^36.8
Đs ha b‰kkba veretnek, ‰s fogva tartatnak a nyomor”sßg k÷telein:
^36.9
Tudtokra adja cselekedet÷ket, ‰s v‰tkeiket, hogyha elhatalmaztak
.
^36.10
Megnyitja f’leiket a feddz‰snek ‰s megparancsolja, hogy a v‰tekbl
megt‰rjenek:
^36.11
Ha engednek ‰s szolgßlnak n‰ki, napjaikat jban v‰gzik el, ‰s az 
esztendeiket gy÷ny÷r“s‰gekben.
^36.12
Ha pedig nem engednek, fegyverrel veretnek ßltal, ‰s tudatlansßgban
m”lnak ki.
^36.13
De az ßlnok szŤv“ek haragot tßplßlnak, nem kißltanak, mikor megk÷t÷zi
ket.
^36.14
Az‰rt ifj”sßgukban [r‰sz 15,32. Zsolt. 55,24.] hal meg az  lelk÷k, ‰s
‰let÷k a parßznßk‰hoz hasonl.
^36.15
A nyomorultat megszabadŤtja az  nyomor”sßgßtl, ‰s a szorongattatßssal
megnyitja f’l÷ket.
^36.16
T‰ged is kiszabadŤtana az Ťns‰g torkßbl tßg mezre, a hol nincs
szorultsßg, ‰s asztalod [r‰sz 29,6. Zsolt. 23,5] ‰tke k÷v‰rs‰ggel lenne
rakva;
^36.17
De ha gonosz Ťt‰lettel vagy tele, ”gy utol‰rnek az Ťt‰let ‰s igazsßg.
^36.18
Csakhogy a harag ne ragadjon t‰ged cs”fkodßsra, ‰s a nagy [Zsolt. 49,9.]
vßltsßgdŤj se tßntorŤtson el.
^36.19
Ad-‰ valamit a te gazdagsßgodra? Sem aranyra, sem semmif‰le
erfeszŤt‰sre!
^36.20
Ne kŤvßnjad az ‰jszakßt, a mely n‰peket mozdŤt ki hely÷kbl.
^36.21
Vigyßzz! ne pßrtolj a b“nh÷z, noha azt a nyomor”sßgnßl jobban szereted.
^36.22
Ím‰, mily fens‰ges az Isten az  erej‰ben; kicsoda az, [Zsolt. 25,9.] a
ki ”gy tanŤtson, mint ?
^36.23
Kicsoda szabta meg az  ”tjait, vagy ki mondhatja :
Igazsßgtalansßgot cselekedt‰l?
^36.24
Legyen rß gondod, hogy magasztaljad az  cselekedet‰t, a melyrl
‰nekelnek az emberek!
^36.25
Minden ember azt szeml‰li; a haland tßvolrl is lßtja.
^36.26
Ím‰, az Isten fens‰ges, mi nem ismerhetj’k t! esztendeinek szßma sem
nyomozhat ki.
^36.27
Hogyha magßhoz szŤvja a vŤzcseppeket, k÷d‰bl mint es cseperegnek alß,
^36.28
A melyet a fellegek <÷z÷nnel> ÷ntenek, ‰s hullatnak le tem‰rdek emberre.
^36.29
De st ‰rtheti-‰ valaki a felh sz‰toszlßsßt, az  sßtorßnak z”gßsßt?
^36.30
Ím‰, sz‰tterjeszti magßra az  vilßgossßgßt, ‰s rßborŤtja a tengernek
gy÷kereit.
^36.31
Mert ezek ßltal Ťt‰li meg [vers 27.28.] a n‰peket, ßd eledelt bs‰gesen.
^36.32
Kezeit elborŤtja villßmlßssal, ‰s kirendeli a lßzad [Jak. 5,17.18.]
ellen.
^36.33
Az  d÷rg‰se ad hŤrt felle, mint a barom a k÷zeled [Zsolt. 104,14.28.]
viharrl.
^36.34
Ez‰rt remeg az ‰n szŤvem, ‰s csaknem kisz÷kik hely‰bl.
^37.1
Halljßtok meg figyelmetesen az  hangjßnak d÷rg‰s‰t, ‰s a z”gßst, a mely
az  szßjßbl kij÷n!
^37.2
Az eg‰sz ‰g [Zsolt. 29,3.] alatt sz‰tereszti azt, ‰s villßmßt is a
f÷ldnek sz‰l‰ig.
^37.3
Utßna hang zend’l, az  fens‰g‰nek hangjßval mennyd÷r÷g, s nem tartja
vissza azt, ha szava megzend’lt.
^37.4
Isten az  szavßval csudßlatosan mennyd÷r÷g, ‰s nagy dolgokat
cselekszik, ”gy hogy nem ‰rthetj’k.
^37.5
Mert azt mondja a hnak: [Zsolt. 147,16.148,8.] Ess‰l le a f÷ldre! Đs a
zßpor-esnek ‰s a zuhog zßpornak: .
^37.6
Minden ember kez‰t lepecs‰tli, hogy megismerje minden haland, hogy az 
m“ve.
^37.7
Akkor a vadßllat az  tanyßjßra h”zdik, ‰s az  barlangjßban marad.
^37.8
Rejtek‰bl elj÷n a vihar, ‰s az ‰szaki szelektl a fagy.
^37.9
Isten lehellete ßltal tßmad a [Zsolt. 147,17.] j‰g, ‰s szorul ÷ssze a
vŤznek sz‰less‰ge.
^37.10
Majd nedvess‰ggel ÷nt÷zi meg a felleget, s ßtt÷ri a borulatot az 
villßma.
^37.11
Đs az k÷r÷sk÷r’l forog az  vezet‰se alatt, hogy mindazt megtegy‰k, a
mit parancsol n‰kik, a f÷ld kereks‰g‰nek szŤn‰n.
^37.12
Vagy [r‰sz 26,27.28.] ostorul, ha f÷ldj‰nek ”gy kell, vagy ßldßsul
juttatja azt.
^37.13
Vedd ezt f’ledbe Jb, ßllj meg ‰s gondold meg [vers 9. 2 Mz. 9,18.23.]
az Istennek csudßit.
^37.14
Megtudod-‰, mikor rendeli azt rßjok az Isten, hogy villanjon az 
felhj‰nek villßma?
^37.15
Tudod-‰, hogy mik‰nt lebegnek a felhk,  a t÷k‰letes tudßsnak
csudßit <‰rted-‰?>
^37.16
Mik‰pen meleg’lnek ßt ruhßid, mikor nyugton van a f÷ld a d‰li sz‰ltl?
^37.17
Vele egy’tt terjesztetted-‰ ki az eget, a mely szilßrd, mint az
acz‰lt’k÷r?
^37.18
Mondd meg n‰k’nk, mit szljunk n‰ki? A set‰ts‰g miatt semmit sem
kezdhet’nk.
^37.19
Elbesz‰lik-‰ n‰ki, ha szlok? Ha elmondanß valaki: bizony v‰ge volna!
^37.20
N‰ha nem lßtjßk a napot, bßr az ‰gen ragyog; de sz‰l fut ßt  ‰s
kider’l.
^37.21
Đszak fell arany tßmad, Isten k÷r’l f‰lelmetes
dicss‰g.
^37.22
Mindenhat! Nem foghatjuk meg t; nagy az  hatalma ‰s Ťt‰l ereje, ‰s a
tiszta igazsßgot el nem nyomja.
^37.23
Az‰rt rettegj‰k t az emberek; a  b÷lcsek [r‰sz 34,19.] k÷z’l
nem lßt  egyet sem.
^38.1
Majd felele az őr [r‰sz 40,1.] Jbnak a forgsz‰lbl ‰s monda:
^38.2
Ki az, a ki elhomßlyosŤtja az ÷r÷k rendet tudatlan besz‰ddel?
^38.3
Nosza ÷vezd fel, mint f‰rfi” derekadat, [r‰sz 31,37.] ‰n majd k‰rdezlek,
te meg tanŤts engem!
^38.4
Hol voltßl, mikor a [P‰ld. 8,27-29.] f÷ldnek alapot vetettem? Mondd meg,
ha tudsz valami okosat!
^38.5
Ki hatßrozta meg m‰rt‰keit, ugyan tudod-‰; avagy ki h”zta el felette a
m‰r zsinrt?
^38.6
Mire bocsßtottßk le [Zsolt, 104,5.] oszlopait, avagy ki vetette fel
szegeletk÷v‰t;
^38.7
Mikor egy’tt ÷rvendez‰nek a hajnalcsillagok, [Zsolt. 148,3.] ‰s Istennek
minden fiai vigadozßnak?
^38.8
Đs  zßrta el [vers 10.11. Zsolt. 33,7.] ajtkkal a tengert, a
mikor elt’nt, az anyam‰hbl kij÷tt;
^38.9
Mikor ruhßzatßvß a felht tev‰m, takarjßul pedig a s’r“ homßlyt?
^38.10
Mikor reßvontam t÷rv‰nyemet, zßrat ‰s ajtkat vet‰k el‰je:
^38.11
Đs azt mondßm: Eddig jjj ‰s ne tovßbb; [Zsolt. 104,9.] ez itt ellene
ßll kev‰ly habjaidnak!
^38.12
Parancsoltßl-‰ a reggelnek, a mita megvagy? Kimutattad-‰ a hajnalnak a
hely‰t?
^38.13
Hogy belefogzz‰k a f÷ldnek sz‰leibe, ‰s lerßzassanak a gonoszok rla.
^38.14
Hogy ßtvßltozz‰k mint a megpecs‰telt agyag, ‰s elßlljon, mint egy
ruhßban.
^38.15
Hogy a gonoszoktl [r‰sz 21,17-19.] elv‰tess‰k vilßgossßguk, ‰s a
f÷lemelt [Zsolt. 10,15.] kar ÷sszet÷ress‰k?
^38.16
Eljutottßl-‰ a tenger forrßsßig, bejßrtad-‰ a m‰lys‰gnek fenek‰t?
^38.17
MegnyŤltak-‰ n‰ked a halßlnak kapui; a halßl ßrny‰kßnak kapuit lßttad-‰?
^38.18
Âttekintetted-‰ a f÷ld sz‰less‰g‰t, mondd meg, ha mindezt jl tudod?
^38.19
Melyik ”t  oda, hol a vilßgossßg lakik, ‰s a s÷t‰ts‰gnek hol van a
helye?
^38.20
Hogy visszavinn‰d azt az  hatßrßba, ‰s hogy megismern‰d lakßsa ”tjait.
^38.21
Tudod te ezt, hiszen mßr akkor megsz’lett‰l; napjaidnak szßma nagy!
^38.22
Eljutottßl-‰ a hnak tßrhßzßhoz; vagy a j‰gesnek tßrhßzßt lßttad-‰?
^38.23
A mit fentartottam a sz’ks‰g idej‰re, [Jzs. 10,11.] a harcz ‰s hßbor”
napjßra?
^38.24
Melyik ”t , a hol sz‰toszlik a vilßgossßg, ‰s sz‰tterjed a
keleti sz‰l a f÷ld÷n?
^38.25
Ki hasŤtott nyŤlßst a zßporesnek, ‰s a mennyd÷rg villßmnak ”tat?
^38.26
Hogy alßess‰k az ember n‰lk’l val f÷ldre, [Zsolt. 104,13.16.] a
pusztasßgra, holott senki sincsen;
^38.27
Hogy megitasson pusztßt, sivatagot, ‰s hogy sarjaszszon zsenge pßzsitot?
^38.28
Van-‰ atyja az esnek, ‰s ki sz’lte a harmat cseppjeit?
^38.29
Kinek m‰h‰bl j÷tt el a j‰g, ‰s az ‰g darßjßt kicsoda sz’lte?
^38.30
 rejtznek el a vizek mintegy k  ‰s  zßrul be a
m‰ly vizek szŤne?
^38.31
Ůsszek÷theted-‰ a fiasty”k szßlait; a kaszßscsillag [r‰sz 9,10.]
k÷teleit megoldhatod-‰?
^38.32
A hajnalcsillagot elhozhatod-‰ az  idej‰ben, avagy a g÷ncz÷lszekeret
forgathatod-‰ fißval egy’tt?
^38.33
Ismered-‰ az ‰g t÷rv‰nyeit, vagy te hatßrozod-‰ meg uralmßt [Jer.
31,35.36.] a f÷ld÷n?
^38.34
Felemelheted-‰ szavadat a felhig, hogy a vizeknek bs‰ge beborŤtson
t‰ged?
^38.35
Kibocsßthatod-‰ a villßmokat, hogy elmenjenek, vagy mondjßk-‰ n‰ked: Itt
vagyunk?
^38.36
Ki helyezett b÷lcses‰get [r‰sz 32,8.9.] a set‰t felhkbe, vagy a
t’nem‰nyeknek ki adott ‰rtelmet?
^38.37
Ki szßmlßlta meg a bßrßnyfelhket b÷lcses‰ggel, ‰s ki ’rŤti ki az ‰gnek
t÷mlit;
^38.38
Mikor a por hŤg sßrrß vßltozik, ‰s a g÷r÷ngy÷k ÷sszetapadnak?
^39.1
Vadßszol-‰ pr‰dßt a nst‰ny oroszlßnnak, ‰s az oroszlßnk÷lyk÷k [Zsolt.
104,20-22.] ‰hs‰g‰t kiel‰gŤted-‰;
^39.2
Mikor meglapulnak tanyßikon, <‰s> a bokrok k÷zt lesben vesztegelnek?
^39.3
Ki szerez a hollnak eledelt, mikor a fiai [Zsolt. 147,9. Mßt‰ 6,26.]
Istenhez kißltoznak; kvßlyognak, mert nincs mit enni÷k?
^39.4
Tudod-‰ a kszßli zerg‰k ell‰s‰nek idej‰t; megvigyßztad-‰ a szarvasok
fajzßsßt?
^39.5
Megszßmlßltad-‰ a hnapokat, a meddig vemhesek; tudod-‰ az ell‰s÷k
idej‰t?
^39.6
 ÷sszeg÷rnyednek, elsz’lik magzataikat, vajudßsaiktl
<>megszabadulnak.
^39.7
Fiaik meggyarapodnak, a legeln nagyrannek, elsz‰lednek ‰s nem t‰rnek
vissza hozzßjok.
^39.8
Ki bocsßtotta szabadon a vadszamarat, ki oldozta el e szamßrnak k÷tel‰t,
^39.9
A melynek hßzßul a pusztßt [Jer. 2,24.] rendel‰m, ‰s lakhely‰’l a
ssf÷ldet?
^39.10
Kineveti a vßrosbeli sokadalmat, nem hallja a hajtsßr kißltozßsßt.
^39.11
A hegyeken szedeget, az  legelj‰n mindenf‰le z÷ld  felkeres.
^39.12
Akar-‰ szolgßlni n‰ked a b÷l‰ny? Avagy meghßl-‰ a te jßszolodnßl?
^39.13
Oda k÷theted a b÷l‰nyt a barßzdßhoz k÷tel‰n‰l fogva? Vajjon boronßlja-‰
a v÷lgyeket utßnad?
^39.14
BŤzhatol-‰ benne, mivelhogy nagy az ereje, ‰s munkßdat hagyhatod-‰ reß?
^39.15
Hiszed-‰ rla, hogy vet‰sedet behordja, ‰s sz‰r“dre betakarŤtja?
^39.16
VŤgan  a struczmadßr szßrnya: vajjon az eszterßg szßrnya ‰s
tollazata-‰ az?
^39.17
Hiszen a f÷ld÷n hagyja tojßsait, ‰s a porral k÷lteti ki!
^39.18
Đs elfeledi, hogy a lßb eltiporhatja, ‰s a mezei vad eltaposhatja
azokat.
^39.19
Fiaival oly kem‰nyen bßnik, mintha nem is ÷v‰i volnßnak; ha fßradsßga
kßrba v‰sz, nem bßnja;
^39.20
Mert Isten a b÷lcses‰get elfeledtette vele, ‰rtelmet pedig nem adott
n‰ki.
^39.21
De hogyha n‰ki ereszkedik, kineveti a lovat ‰s lovagjßt.
^39.22
Te adsz-‰ ert a lnak, avagy a nyakßt s÷r‰nynyel te ruhßzod-‰ fel?
^39.23
Felugraszthatod-‰, mint a sßskßt? T’ssz÷g‰se dics, f‰lelmetes!
^39.24
 vermet ßsnak, ÷rvend erej‰nek, a fegyver el‰ rohan.
^39.25
Neveti a f‰lelmet; nem remeg, nem fordul meg a fegyver ell;
^39.26
Cs÷r÷g rajta a tegez, ragyog a kopja ‰s a dßrda:
^39.27
Tombolva, nyihogva kapßlja a f÷ldet, ‰s nem ßll veszteg, ha trombita
zeng.
^39.28
A trombitaszra nyerŤt‰ssel felel; messzirl megneszeli az ’tk÷zetet, a
vez‰rek lßrmßjßt ‰s a csatazajt.
^39.29
A te ‰rtelmed miatt van-‰, hogy az ÷lyv rep’l, <‰s> kiterjeszti
szßrnyait d‰l fel‰?
^39.30
A te rendel‰sedre szßll-‰ fent a sas, ‰s rakja-‰ f‰szk‰t a magasban?
^39.31
A ksziklßn lakik ‰s tanyßzik, a sziklßk pßrkßnyain ‰s b‰rcztetk÷n.
^39.32
Onn‰t k‰mlel enni val utßn, messzire ellßtnak szemei.
^39.33
Fiai v‰rt szŤvnak, ‰s a hol d÷g van, mindjßrt ott 
^39.34
Szla tovßbbß az őr Jbnak, [r‰sz 38,1.] ‰s monda:
^39.35
A ki pert kezd a Mindenhatval, czßfolja meg, ‰s a ki az Istennel
fedddik, feleljen n‰ki!
^39.36
Đs szla Jb az őrnak, ‰s monda:
^39.37
Ím‰, ‰n parßnyi vagyok, mit feleljek n‰ked? Kezemet a szßjamra teszem.
^39.38
Egyszer szltam, de mßr nem szlok, avagy k‰tszer, de nem teszem t÷bb‰!
^40.1
Ekkor szla az őr Jbnak a forgsz‰lbl, ‰s monda:
^40.2
Nosza! ÷vezd fel, mint f‰rfi, derekadat; ‰n k‰rdezlek, te pedig tanŤts
engem!
^40.3
Avagy semmiv‰ teheted-‰ te az ‰n igazsßgomat; [Zsolt. 51,6. Rm. 3,5.6.]
kßrhoztathatsz-‰ te engem az‰rt, hogy te igaz l‰gy?
^40.4
Đs van-‰ ugyanolyan karod, mint az Istennek, mennyd÷rg hangon szlasz-
‰, mint ?
^40.5
ĐkesŤtsd csak fel magadat f‰nynyel ‰s m‰ltsßggal, ruhßzd fel magadat
dicss‰ggel ‰s fens‰ggel!
^40.6
Ůntsd ki haragodnak t’z‰t, ‰s lßss meg minden kev‰lyt ‰s alßzd meg ket!
^40.7
Lßss meg minden kev‰lyt ‰s t÷rd meg ket, ‰s a gonoszokat az  hely’k÷n
tipord le!
^40.8
Rejtsd el ket egy’v‰ a porba, orczßjukat k÷sd be m‰lys‰ges s÷t‰ttel:
^40.9
Akkor ‰n is dicsŤtlek, hogy megtartott t‰ged a te jobbkezed!
^40.10
N‰zd csak a behemtot, a melyet ‰n teremtettem, a mik‰nt t‰ged is, f“vel
‰l, mint az ÷k÷r!
^40.11
N‰zd csak az erej‰t az  ßgy‰kßban, ‰s az  erss‰g‰t hasßnak izmaiban!
^40.12
KiegyenesŤti farkßt, mint valami cz‰drust, lßgy‰kßnak inai egymßsba
fondnak.
^40.13
Csontjai ‰rczcs÷vek, lßbszßrai, mint a vasrudak.
^40.14
Az Isten alkotßsainak remeke ez, az  teremtje adta meg n‰ki fegyver‰t.
^40.15
Mert f’vet teremnek szßmßra a hegyek, ‰s a mez minden vadja ott
jßtszadozik.
^40.16
Ltuszfßk alatt hever‰sz, a nßdak ‰s mocsarak b”vhelyein.
^40.17
Befedezi t a ltuszfßk ßrny‰ka, <‰s> k÷r’lveszik t a folyami f“zfßk.
^40.18
Ha ßrad is a foly, nem siet; bizton van, ha szßjßhoz a Jordßn csapna
is.
^40.19
Megfoghatjßk-‰ t szemei lßttßra, vagy ßtf”rhatjßk-‰ az orrßt tr÷kkel?!
^41.1
Kih”zhatod-‰ a levißthßnt horoggal, leszorŤthatod-‰ a nyelv‰t k÷t‰llel?
^41.2
H”zhatsz-‰ g”zst az orrßba, az ßllßt szigonynyal ßtfurhatod-‰?
^41.3
Vajjon jßrul-‰ eldbe sok k÷ny÷rg‰ssel, avagy szl-‰ hozzßd sima
besz‰dekkel?
^41.4
Vajjon frigyet k÷t-‰ veled, hogy fogadd t ÷r÷k÷s szolgßdul?
^41.5
Jßtszhatol-‰ vele, mik‰nt egy madßrral; gyermekeid kedv‰‰rt
megk÷t÷zheted-‰?
^41.6
Alkudozhatnak-‰ felette a tßrsak, vagy a kalmßrok k÷zt feloszthatjßk-‰
azt?
^41.7
Tele rakhatod-‰ nyßrsakkal a br‰t, avagy szigonynyal a fej‰t?
^41.8
Vesd rß a kezedet, de megeml‰kezz‰l, hogy a harczot nem ism‰teled.
^41.9
Ím‰, az  rem‰nyked‰se csalßrd;  lßtßsa is halßlra ijeszt!
^41.10
Nincs oly mer‰sz, a ki t felverje. Ki hßt az, a ki velem szßllna
szembe?
^41.11
Ki adott n‰kem el‰bb, hogy azt visszafizessem? A mi az ‰g alatt van,
mind eny‰m!
^41.12
Nem hallgathatom el test‰nek r‰szeit, erej‰nek mivoltßt, alkotßsßnak
sz‰ps‰g‰t.
^41.13
Ki takarhatja fel ruhßja felszŤn‰t; k‰t sor foga k÷z‰ kicsoda hatol be?
^41.14
Ki nyitotta fel orczßjßnak ajtait? Fogainak sorai k÷r’l r‰m’let 
^41.15
B’szkes‰ge a csatornßs pajzsok, ÷sszetartva  szorŤt pecs‰ttel.
^41.16
Egyik szorosan a mßsikhoz lapul, hogy k÷z‰je leveg se megy.
^41.17
Egyik a mßsikhoz tapad, egymßst tartjßk, egymßstl elszakadhatatlanok.
^41.18
T’sszent‰se f‰nyt sugßroz ki, ‰s szemei, mint a hajnal szempillßi.
^41.19
A szßjßbl sz÷v‰tnekek jnek ki, <‰s> t’zes szikrßk omlanak ki.
^41.20
Orrlyukaibl gz l÷vel el, mint a forr faz‰kbl ‰s ’stbl.
^41.21
Lehellete meggyujtja a holt szenet, ‰s a szßjßbl lßng l÷vel el.
^41.22
Nyakszirtj‰n az er tanyßz, eltte f‰lelem ugrßndozik.
^41.23
Test‰nek r‰szei egymßshoz tapadtak; kem‰ny ÷nmagßban ‰s nem izeg-mozog.
^41.24
SzŤve kem‰ny, mint a k, oly kem‰ny, mint az als malomk.
^41.25
Hogyha felk‰l, hs÷k is remegnek; ijedt÷kben veszteg ßllnak.
^41.26
Ha ‰ri is a fegyver, nem ßll meg benne,  dßrda, kopja vagy
kelev‰z.
^41.27
Annyiba veszi a vasat, mint a pozdorjßt, az acz‰lt, mint a korhadt fßt.
^41.28
A nyŤl vesszje el nem “zi t, a parittyak÷vek pozdorjßvß vßltoznak
rajta.
^41.29
Pozdorjßnak tartja a buzogßny’t‰st is, ‰s kineveti a bßrd suhogßsßt.
^41.30
Alatta ‰les cserepek vannak; mint szeges borona hentereg az iszap
felett.
^41.31
Felkavarja a m‰ly vizet, mint a fazekat, a tengert olyannß teszi, mint a
fest‰ked‰ny.
^41.32
Maga utßn vilßgos ÷sv‰nyt hagy, azt hinn‰  a tenger megsz’lt.
^41.33
Nincs e f÷ld÷n hozzß hasonl, a mely ”gy teremtetett, hogy ne rettegjen.
^41.34
Len‰z minden nagy ßllatot,  a kirßly minden ragadoz felett.
^42.1
Jb pedig felele az őrnak, ‰s monda:
^42.2
Tudom, hogy te mindent megtehetsz, ‰s senki t‰ged el nem fordŤthat
attl, a mit elgondoltßl.
^42.3
Ki az - mondod - a ki gßncsolja az ÷r÷k rendet tudatlanul? Megvallom
az‰rt, hogy nem ‰rtettem; csodadolgok ezek n‰kem, ‰s fel nem foghatom.
^42.4
Hallgass hßt, k‰rlek, ‰n hadd besz‰ljek; ‰n k‰rdezlek, te pedig tanŤts
meg engem!
^42.5
Az ‰n f’lemnek hallßsßval hallottam felled, most pedig szemeimmel [r‰sz
40,1. 4 Mz. 12,6-8.] lßtlak t‰ged.
^42.6
Ez‰rt hibßztatom  ‰s bßnkdom a porban ‰s hamuban!
^42.7
Miutßn pedig e szavakat mondotta vala az őr Jbnak, szla a T‰mßnbl
val Elifßznak: Haragom felgerjedt ellened ‰s k‰t barßtod ellen, mert
nem szltatok fellem igazßn, mint az ‰n szolgßm, Jb.
^42.8
Most az‰rt vegyetek magatokhoz h‰t tulkot ‰s h‰t kost, ‰s menjetek el az
‰n szolgßmhoz Jbhoz, ‰s ßldozzatok magatok‰rt ‰gßldozatot; Jb pedig,
az ‰n szolgßm, imßdkozz‰k [Jak. 5,6.] ti ‰rettetek; mert csak az 
szem‰ly‰re tekintek, hogy retteneteset ne cselekedjem veletek, mivelhogy
nem szltatok fellem igazßn, mint az [r‰sz 13,7-10] ‰n szolgßm Jb.
^42.9
Elmen‰nek az‰rt a T‰mßnbl val Elifßz, a Sukhbl val Bildßd ‰s a
Naamßbl val Czfßr, ‰s ”gy cseleked‰nek, a mik‰pen mondotta vala n‰kik
az őr, ‰s az őr tekinte Jbnak szem‰ly‰re.
^42.10
Azutßn eltßvolŤtß Isten Jbrl a csapßst, miutßn imßdkozott vala [vers
8.] az  barßtai‰rt, ‰s k‰tszeresen visszaadß az őr Jbnak mindazt, a
mije volt.
^42.11
Đs bem‰ne hozzß minden fi”testv‰re ‰s minden leßnytestv‰re ‰s minden
elbbi ismerse, ‰s ev‰nek  vele egy’tt kenyeret az  hßzßban;
sajnßlkozßnak felette ‰s vigasztalßk t mindama nyomor”sßg miatt, a
melyet az őr reß bocsßtott vala, ‰s kiki ada n‰ki egy-egy p‰nzt, ‰s kiki
egy-egy aranyf’ggt.
^42.12
Az őr pedig jobban megßldß a Jb <‰let‰nek> v‰g‰t, mint kezdet‰t, mert
ln n‰ki [r‰sz 1,3.] tizenn‰gyezer juha, hatezer tev‰je, ezer igßs ÷kre
‰s ezer szamara.
^42.13
Đs ln n‰ki h‰t [r‰sz 1,2.] fia ‰s hßrom leßnya.
^42.14
Đs az elsnek neve vala J‰mima, a mßsodik‰ Kecziha, a harmadik‰ K‰ren-
Happuk.
^42.15
Đs nem talßltatnak vala olyan sz‰p leßnyok, mint a Jb leßnyai, abban az
eg‰sz tartomßnyban, ‰s az  atyjok ÷r÷ks‰get is ada n‰kik az 
fi”testv‰reik k÷z÷tt.
^42.16
Jb pedig ‰l vala ezutßn szßznegyven esztendeig, ‰s lßtja vala az 
fiait ‰s unokßit negyedŤzig.
^42.17
Đs meghala Jb j v‰ns‰gben ‰s betelve az ‰lettel.
.